164371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kallikrein, valamint a kallikrein A és B komponenseinek tisztítására és kristályosítására

5 más, antigénként ható fehérjétől, valamint láz­keltő anyagoktól. A fentiek alapján a találmány eljárás kalli­krein, valamint kromatográfiás úton a kallikrein A és B komponenseinek tisztítására és kristá­lyosítására hasnyálmirigyből ismert módon fém­sókkal végzett kicsapás útján kapott csapadék­ból. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a csapadékot eluáljuk, a kapott eluátumot sómentesítjük, bázikusan szubsztituált makro­pórusos ioncserélőn, célszerűen dietil-amino-etil­-cellulózon vagy dietil-amino-etil-csoportokat tartalmazó térhálósított dextránon kromatogra­fáljuk. savasán szubsztituált ioncserélővel, cél­szerűen karboxi-metil- vagy szulfo-etil-csoporto­kat tartalmazó térhálósított dextránnal kezeljük, majd a nagy tisztaságú kallikreint a kapott ol­datból kicsapószer, célszerűen ammónium-szul­fát adagolása útján kikristályosítjuk, illetve adott esetben a nagytisztaságú kallikrein olda­tát önmagában ismert módon makropórusos an­ioncserélőn, célszerűen dietil-amino-etil-celluló­zon vagy dietil-ammo-etil-csoportokat tartalma­zó térhálósított dextránon végzett kromatogra­fálással szétválasztjuk, és az így elválasztott komponenseket oldatukból kicsapószer, célsze­rűen ammónium^szulfát adagolása útján ki­kristályosítjuk. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyaga emlősök hasnyálmirigyéből, előnyösen sertés has­nyálmirigyéből a 910 580 számú Német Szövet­ségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban is­mertetett módon előállított eluátum. A kallikrein enzimaktivitásának meghatáro­zását az N-benzoil-1-arginin-etilészter hidrolízi­sének mérése útján (Werle, E. és Kaufmann— Bretsch, B.: Naturwissenschaften 46, 559 1959) az F.I.P. (Federation Internationale Pharma­ceutique) által szabványosított kiviteli formában titrimetrikus vizsgálatként (J. mond. Pharm., 1972. évi publikáció) végezzük. Az enzim-egy­ségek átszámítását kutyák vérnyomáscsökkené­sének mérése útján meghatározott biológiai kal­likrein-egységekké (KE) (lásd Frey, E.; Kraut, H. és Werle, E.: Das Kallikrein-Kinin-System und seine Inhibitoren, F. Enke kiadóvállalat, Stuttgart 1968, 11. oldal) az alábbi egyenlet alapján végezzük: 1 KE = 6,37 F.I.P. (enzim)-egység. A tiszta kallikrein oldatának 'fehérjetartalmát a 280 nm-en mérhető extinkcióból határozzuk meg, amikoris extinkciós> koefficiensként E JSO = 19>3 (kallikrein 1'%-os oldatának pH 7 értéken mért extinkciója) értéket veszünk. Azt találtuk továbbá, hogy a 910 580 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban ismertetett módon előállított eluátum sótalanítása dialízis vagy gélszűrés útján végez­hető. Az ezt követő, makropórusos anioncseré­lőkkel végzett kromatografálás során a talál­mány értelmében különösen bázikusan helyet­tesített cellulózokat vagy kielégítő pórusnagy­ságú bázikusan szubsztituált géleket használunk. '6 Előnyösnek bizonyul, ha ezt a tisztítási lépést DEAE-Sephadex márkanevű anyaggal töltött oszlopon végezzük. Az adszorpció számára ked­vező pH 4,0 és 8,0 között előnyösen pH 4,5—5. 5 Az eluálás végezhető állandó pH értéken nö­vekvő sókoncentrációval, vagy állandó sókon­centráció esetén a pH érték csökkentésével, vagy a kétféle eljárás kombinálásával. A pH értéké­nek és a sókoncentrációnak a változása történ-10 het folyamatosan gradiens-eluálásként vagy fo­kozatosan. Az eluáláshoz bármely ismert puf­fersó használható; előnyösnek bizonyulnak az illékony puffereók, így például az lammónium­formiát, ammónium-acetát, ammónium-propio-15 nát vagy a megfelelő alkilammóniumsók, így a trietilammónium-formiát. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értel­mében a kallikreint 0,2 mólos ammónium-acetát­oldatból pH 5,0 értéken DEAE-Sephadexből ké-20 szült oszlopon adszorbeáltatjuk, az inaktív fe­hérjét pH 5,0 értékű 0,25 mólos ammónium­-acetáttal kimossuk, és végül a feldúsított kal­likreint pH 4,5 értékű 0,3 .mólos ammónium­acetáttal eluáljuk. 25 A makroporósus anioncserélőkkel végzett kro­matografálás lényegesen kedvezőbb az 1 102 973 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli sza­badalmi leírásban ismertetett módszernél, mint­hogy ezáltal a termelési hányad és a kivitelez-30 hetőség egyszerűsége technikai szempontból néz­ve döntő mértékben jobb. Az így feldúsított kallikreint a találmány ér­telmében makropórusos kationcserélővel végzett kezeléssel tovább tisztítjuk. így mintegy 90%-os 35 tisztaságú készítmények állíthatók elő. Makro­pórusos .kationcserélőként különösen savasán szubsztituált cellulózok vagy kielégítő pórus­nagyságú savasán szubsztituált gélek, így pél­dául térhálósított dextrán vagy poliakrilamid 40 használható. A feldúsított kallikrein oldatának kationcserélővel végzett kezelését úgy fogana­tosítjuk, hogy az oldatot a kationcserélővel ke­verjük, vagy az oldatot kationcserélő-rétegen vezetjük keresztül. Amennyiben oszlopot hasz-45 nálunk, célszerűnek bizonyul, ha az előző tisz­títási lépésben kapott kallikrein-oldatot betömé­nyítjük, és sótalanítjuk. A keverés vagy a szű­rés során a gélek szennyezőanyagokat tartanak vissza, míg a kallikrein akadály nélkül halad át a szűrőrétegen. A szűréshez vagy a keveréshez használt mak­ropórusos kationcserélőket ismert módon elő­zetes kezelésnek vetjük alá. Szűréshez hígított pufferoldatokkal a kationoserélőket elkeverjük, 55 majd például oszlopokba beiszapoljuk az így kapott anyagokat. Az oszlophossz és az oszlop­átmérő viszonya a szűrési folyamat szempont­jából másodlagos jelentőséggel bír. Előnyösnek bizonyul, ha az oszlopátmérő nagy. A puffer­oldatok elkészítéséhez önmagában ismert puffer­sókat, de különösen illékony puffersókat, így például ammónium-formiátot, ammónium-acetá­tot, ammónium-propionátot, vagy a megfelelő alkilammóniumsókat, így például trietilammó-65 nium-formiátot használunk. A pufferoldatok pH 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom