164322. lajstromszámú szabadalom • Köráramlású örvényeltető finomszemcsés vagy granulált anyag kezelésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. X. 29. (SI-1232) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. VII. 30. (P 21 38 165.7) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VIII. 30: 164322 Nemzetközi osztályozás: F 26 b 3/04,21/02 Feltalálók: Klein Heinrich mérnök, Pieper Rudolf fizikus, Erlangen, Német Szövetségi Köztársaság és Berlin Tulajdonos: Siemens Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Berlin Köráramlású örvényeitető finomszemcsés vagy granulált anyag kezelésére 1 2 A találmány köráramlású örvényeitető berendezésre vonatkozik finomszemcsés granulált anyag legalább egy gázhalmazállapotú közeggel való kezelésére illetve szárítására. Ilyen köráramlású örvényeltető berendezések ismeretesek. Ezek egy hengeres reakciós kamrából állnak érintőleges hozzávezetésekkel a gázhalmazállapotú közeg számára. Legalább egy ferdén érintőleges anyaghozzávezetésük van a reakciós kamra felső tartományában továbbá egy kiengedő nyílásuk a kezelt anyag számára a reakciós kamra alsó tartományában, valamint egy axiális kivezető nyílásuk van a felesleges és/vagy elhasznált gáz halmazállapotú közegek számára. Léteznek úgynevezett csavarvonaláramlású szárítók, amelyeknél a reakciós kamraköpenyben az érintőleges fúvókák ferdén lefelé irányulnak és a kamra köpenyének kerületén csavarvonalalakú pályán vannak elrendezve. Ezáltal a kamra felső végén bevezetett anyag a kamra falának közelében egy csavarvonal alakú pályán gyűlik össze és lefelé lesz irányítva. A második elvnél az úgynevezett gyűrűáramú szárítónál a fúvókák a köráramlású örvényeltető tengelyére merőleges síkokban érintőlegesen helyezkednek el. Ennél a megoldásnál a betáplált kezelendő anyag gyűrű alakú, szabadon lebegő, forgó sűrűsödési zónákban gyűlik össze két-két fúvókasor között. A fúvókákon beáramló levegő szabályozásával vagy az egyes gyűrűk túlterhelésével ezek a gyűrűk ugrásokban lefelé vándorolnak és ilymódon kerülnek kezelésre illetve szárításra. A kezelendő anyagnak a reakciós kamrában eltöltött idejére lényegében a kamra hossza 5 mértékadó, amelyen keresztül a gázhalmazállapotú közegeket vezetik.' Azonban az egy átfutás alatt a reakciós kamrában kezelendő anyag mennyiségére nézve ezen kívül a betáplált anyagmennyiségnek a gázhalmazállapotú közeg térfogatához viszonyított 10 arányát is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a szárító térben a kezelendő anyag tartózkodási idejének a teljes készülék szerkezeti meghosszabbítása általi megnövelésének határt szab az, hogy akkor túl nagy mennyiségű gázhalmaz-15 állapotú közeg áramlik a reakciós térbe, amelyet az már nem tud befogadni. Eközben eddig az volt a szokás, hogy a felesleges és már elhasznált gázmennyiségeket a reakciós kamra egyik homlok oldalán elhelyezett nyíláson keresztül elvezették. 20 A megnövekedett gáz áramlási sebességét megkövetelő nagy elszívási mennyiségek mellett a reakciós téren belül áramlási változások adódnak, úgy hogy a részecske gyűrűk vagy részecske csavarvonal biztos vezetése már nem biztosítható. 25 A találmánynak ezért az a feladata, hogy olyan reakciós kamrát hozzon létre, amelynél a felesleges gáz térfogat elvezetése folyamatosan lehetséges, anélkül hogy ezáltal a reakciós térben 30 az áramlástani kép megváltozna. 164322