164322. lajstromszámú szabadalom • Köráramlású örvényeltető finomszemcsés vagy granulált anyag kezelésére

3 164322 4 A találmány abból áll, hogy az elszívó nyílás legalább a reakciós kamra hosszának a feléig terjedően a reakciós kamrába benyúló elszívó csőként van kiképezve és a hossza mentén elosztott járulékos elszívónyílásokkal rendelkezik. 5 A gázoknak az így a reakciós kamra különböző tartományaiból történő elszívása a gyűrű vagy csavarvonal alakú perem áramlást nem befolyásolja, hanem azt a kamra teljes hosszában a kívánt alakban fenntartja. 10 Az elszívó cső lehet enyhén kúpos kiképzésű és a reakciós térbe torkolló nyitott vége felé elvékonyodhat. Az is lehetséges azonban, hogy az elszívócső több teleszkópszerűen eltolható és egymáshoz képest koncentrikusan elhelyezett 15 különböző hosszúságú csövekből áll és az elszívás a gyűrűkeresztmetszetű hézagokon keresztül két-két szomszédos cső között jön létre. Annak érdekében, hogy reakciós teret különböző hőmérsékletű, különböző összetételű gáz- 20 halmazállapotú közegekkel lehessen táplálni, célszerű továbbá, ha az elszívócső külső oldalán legalább egy gyűrűs szűkítő betét van elhelyezve olymódon, hogy a reakciós kamra belső falazatával szomszédos tartományban szabadon hagy egy 25 gyűrűkeresztmetszetű rést. Továbbá az anyageltávolító nyílás fölött egy szűkítő betétet lehet elhelyezni a gázhalmazállapotú közegek irányváltoztatásához úgy, hogy a kiengedő nyílás messzemenően le legyen árnyékolva a gázoktól. Vázlatos 30 rajzok alapján közelebbről bemutatjuk a találmány szerinti kiviteli példák szerkezetét és működését. Az 1. ábra egy gyűrűs áramlású szárítót ábrázol kúpos elszívócsővel, 35 a 2. ábra egy csavarvonalú áramlású szárítót ábrázol teleszkóp rendszerű elszívócsővel és a 3. ábra egy csavarvonal áramlású szárítót mutat be teleszkópos elszívócsővel és gyűrűs szűkítő betétekkel létrehozott kamra elosztással. 40 Az 1. ábra szerint a köráramlású örvényeitető a hengeres 1 reakciós kamrából és az 1 reakciós kamra tengelyére merőleges síkokban érintőlegesen elhelyezett 2 fúvókákból áll, amelyeken keresztül egy gáz halmazállapotú közeg vezethető be a 45 ferde érintőleges 3 bevezetőnyíláson keresztül beadagolt finom szemcsés vagy granulált anyag kezelésére vagy szárítására. A 3 bevezető nyíláson keresztül beáramló anyag a reakciós kamrában létrejövő áramlás hatása következtében szabadon 50 áramló, forgó 4 részecske gyűrűkben gyűlik össze két-két külön álló fúvókasor között. Az egyes fúvóka sorok lezárása által a részecske gyűrű az éppen lezárt fúvóka soron keresztül lefelé esik a következő gyűrű tartományába. A gyűrűnek a 55 továbbugrását azonban további anyag betáplálásával is elő lehet idézni, ami mindig akkor következik be, ha egy gyűrű felvevő kapacitása ki van merítve és a gyűrű a felesleges anyagot az alatta elhelyezkedőnek adja tovább. A teljes 60 reakciós téren keresztül áramlás után a kezelt anyag a reakciós kamrát a fenéken elhelyezett 5 kiengedő nyíláson keresztül hagyja el. Azért, hogy az anyagnak igen hosszú reakciós kamrában is megvalósíthassuk a kezelését, miköz- 65 ben az egyes fúvókasorokon keresztül nagyon sok gázhalmazállapotú közeg áramlik a reakciós kamrába, az 1 reakciós kamra tengelyébe a találmány szerint egy 6 elszívócsövet helyezünk el, amely az 1 reakciós kamra tengelyirányú hosszának legalább a közepéig terjed és az alsó 7 végén nyitott. A 6 elszívócső különböző magasságainál 8 nyílások vannak az elszívócső falában, amelyeken keresztül az 1 reakciós kamra különböző magasságában további gázhalmazállapotú közeget lehet elszívni. A felesleges és/vagy elhasznált gáznak a részleges elszívása a reakciós kamrából különböző magasságokban nem változtatja meg a részecske gyűrűk vezetésére kialakult áramlást. így a köráramlású örvényeitető berendezés működési módja teljes mértékben érvényesül. Ezáltal az elszívás által még több tér szabadul fel az új utánáramló gáz halmazállapotú közeg számára, ezáltal az anyagnak a kezelése sokkal hosszabb szakaszon jöhet létre, mint a korábban ismeretes berendezéseknél. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló berendezést ábrázol itt azonban egy úgynevezett csavarvonal áramlású szárítóról van szó. Ennél a 9 fúvókák a reakciós kamra falához szintén érintőlegesen, de a tengelyhez nem merőlegesen, hanem szög alatt lefelé irányulóan a kamra köpenyének palástján csigavonal mentén vannak elhelyezve. Ezáltal a 3 bevezető nyíláson keresztül belépő anyag a reakciós kamrán belül egy 10 csigavonal alakú pályára kerül és így folytonosan vezetik keresztül a készüléken. Ez azt jelenti, hogy az anyag tartózkodási ideje a reakciós kamrában egyedül a kialakult csavarvonal hosszától függ, tehát a kamra palástján elhelyezett fúvókák számától és ezáltal a reakciós kamra teljes hosszától. Ennél is alkalmazzuk a találmány szerinti elszívást a reakciós kamra axiális tartományából. Az elszívócső azonban ennél a megoldásnál egy teleszkópszerű 11 csőből áll, amely az ábrázolt kiviteli példa szerint a 12, 13 és 14 különálló csövekből van összeállítva, amelyek mind az 1 reakciós kamrába nyúlnak be különböző hosszakban. Az egyes 12, 13, 14 csövek egymástól bizonyos távolságra vannak elhelyezve olymódon, hogy a megmaradó gyűrűkeresztmetszetű résen keresztül a fölösleges közegeket el tudják szívni. Az itt bemutatott kiviteli példa szerint az elszívást a 14 belső csőnek nemcsak a 15 alsó nyitott végénél, hanem a 16 és 17 helyeken is a 13 középső és a 14 belső cső között, továbbá a 12 külső és a 13 középső cső között. Az egyes csövek eltolásával ezáltal a reakciós kamrában pontosan előre meghatározható helyeken lehet elszívást létrehozni. Ennél a megoldásnál sem zavarja a reakciós kamra különböző magasságaiban az elszívás a csavarvonalú részecske sűrűsödés fenntartására kialakult tulajdonképpeni áramlástani képet. A 3. ábrában egy a 2. ábráéhoz hasonló csavarvonal áramlású szárítót mutatunk be. Ennél azonban az egyes elszívócsöveken még 18 és 19 gyűrűs szűkítő betétek is el vannak helyezve úgy, hogy az ábrázolt kiviteli példa szerint három levegő szempontjából egymástól elválasztott 20, 21, 22 reakciós kamra alakul ki. Ezek a 18 és 2