164284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-dihidrokodein előállítására

7 164284 8 3. példa: 400 ml 95%-os, metanollal denaturált ipari szeszben szuszpendált 12 g 1-dihidrokodeinont atmoszférikus nyomáson 0,3 g platinaoxid-katalizátor jelenlétében az 1. példában leírtak szerint hidrogénezünk. A katalizátor eltávolítása után az oldat egy részéből ioncserés kezelés nélkül, a másik részéről SRA 69, hidroxid-formában levő DEACIDITE FF gyantán való kezelés után különítjük el a dihidrokodein-tartarátot. A kezeletlen és az ioncserélővel kezelt minta morfin-vizsgálatban mutatott extinkció-értékei 0,72 és 0,02. 4. példa: 6 g dihidrokodeinont, 50 ml 95%-os, metanollal denaturált ipari szesszel és 0,15 g platinaoxidkatalizátorral szobahőmérsékleten 2 atm nyomású hidrogén alatt a gáz-elnyelés befejeződéséig keverünk. A katalizátor eltávolítása után az egész reakcióelegyet 50 g SRA 69 DEACIDITE FF hidroxid-formában levő gyantán bocsátjuk át. Az eluált folyadékot és a mosófolyadékokat csökkentett nyomáson bekoncentráljuk és borkősawal kezelve 8,3 g (91,7%) dihidrokodein-tartarátot kapunk, amelynek a B. P. morfin-vizsgálatban mutatott extinkció-értéke 0,02. 5. példa: 6 g dihidrokodeinont 2 atm hidrogén nyomás alatt a 4. példában leírtak szerint hidrogénezünk katalizátorként azonban platinaoxid helyett báriumszulfát-hordozón 10% platinát tartalmazó katalizátor 1,0 g platinának megfelelő mennyiségét használjuk. A hidrogénezés befejezése és a katalizátor eltávolítása után a reakcióelegyet a 4. példában leírtak szerint ioncserélő gyantával kezeljük, majd a dihidrokodeint tartarát formájában különítjük el. A termék súlya 8,23 g. A B. P. morfinvizsgálatban mutatott extinkció-értéke 0,02. 6. példa: Az alábbiakban feltüntetett kísérletek a lúgnak az 1-dihidrokodeinon platinaoxid- vagy hordozóra felvitt fém platina-katalizátor jelenlétében végzett katalitikus hidrogénezésére gyakorolt elősegítő hatását kívánják bizonyítani. Minden kísérletet atmoszférikus nyomáson és szobahőmérsékleten, azonos mértékű mágneses keverés mellett végzünk. Minden kísérletben azonos mennyiségű 1-dihidrokodeinont (3,0 g) és oldószert (50 ml 95%-os, metanollal denaturált ipari szesz) alkalmazunk. A) A dihidrokodeinont és az oldószert hidrogén alatt platinaoxid-katalizátor jelenlétében keverjük a katalizátor fémmé történő redukciójának befejeztéig, 0,5 ml 95%-os, metanollal denaturált ipari szesszel készített 1 n nátriumhidroxid-oldatot adunk a reakcióelegyhez és folytatjuk a hidrogénezést. A hidrogén-fogyasztás a nátriumhidroxid hozzáadása után majdnem az egész redukció alatt állandó marad, de az elméleti hidrogén-mennyiség 5 elnyelésének időpontjában gyorsan nullára csökken. A dihidrokodeinon teljes hidrogénezésére számított idő, beleértve a katalizátor redukciójához szükséges időt is, 55 perc. B) Az A) kísérletben leírtak szerinti feltételek 10 között dolgozunk, de a lúg adagolását elhagyjuk. A hidrogénezés jóval lassúbb, mint az A) pontban leírtak szerint végezve, és a hidrogén-fogyasztás fokozatosan csökken a redukció során. A hidrogén elnyelése 260 perces hidrogénezés után sem volt 15 teljes. C) Az A) pontban leírtak szerint járunk el, de a nátriumhidroxidot a redukció elején a dihidrokodeinonnal és a platinaoxid-katalizátorral együtt adjuk a reakcióelegyhez. Hosszú kezdeti periódus 20 után (mintegy 3 óra) kezdődik csak el a hidrogén-fogyasztás. D) 100 mg platinaoxid-katalizátort az oldószerrel hidrogén alatt keverünk, amíg a katalizátor fémmé redukálódik (mintegy 10 perc). Ezután a 25 dihidrokodeinont 0,5 ml 95%-os, metanollal denaturált ipari szesszel készített 1 n nátriumhidroxid-oldattal együtt a reakcióelegyhez adjuk, és a hidrogénezést addig folytatjuk, amíg a hidrogén-elnyelés meg nem szűnik. A hidrogén-fogyasztás 30 mértéke az A) pontban leírtakhoz hasonlóan majdnem az egész redukció ideje alatt állandó marad, és a hidrogénezés 50 perc múlva válik teljessé (beleértve a katalizátor redukciójára számított időt is). Ez az idő közel azonos az A) 35 példában leírtakkal. E) Az A) példa szerinti feltételek között dolgozunk, de csak 0,3 ml n nátriumhidroxid-oldatot használunk. A hidrogén-fogyasztás a redukció majdnem egész ideje alatt változatlan, a 40 redukció 55 perc múlva fejeződik be, amely időtartam hasonló az A) és D) példákban szereplőhöz. F) Az A) példában leírt feltételek között dolgozunk, de 0,2 ml n nátriumhidroxid-oldatot 45 alkalmazunk. A hidrogén-fogyasztás a hidrogén számított mennyisége mintegy kétharmad részének abszorbeálásáig állandó, de ezután gyorsan csökken és a hidrogénezés 130 perces periódus után sem teljes. 50 Az A)—F) kísérlet mutatja, hogy a nátriumhidroxidnak a hidrogénezésre kifej tettt maximális elősegítő hatása 0,3 ml n reagens oldattal érhető el (ez a dihidrokodeinonra számított 0,4 súly% 55 nátriumhidroxidnak felel meg) és ennél a mennyiségnél több a reakció szempontjából nem előnyös. G) Az A) szerinti feltételek között dolgozunk, de 100 mg platinaoxid helyett 10 mg-ot 60 használunk. A redukció lassúbb, mint az A) kísérletben, de 150 perc múlva teljessé válik. Az eredményt a B) kísérlet eredményével összehasonlítva látható, hogy a dihidrokodeinon hidrogénezése 10 mg platinaoxiddal nátriumhidroxid jelenlétében 65 lényegesen gyorsabb mint 10-szeres mennyiségű 4