164258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazol-származékok előállítására
164258 13 14 i]il-3-metil-4-nitro-5-ciano-pirazolból az 1-vinil-3-metil-4-nitro-pirazol-5-karboxamidoximot is, amely 185—18S°-on olvadó sárgás kristályokat képez. 5 Ez utóbbi eljárás Mindulóanyagát, az 1-vinil-3-metil-4-nitro-5-ciano-pirazolt az alábbi módon állítjuk elő: 75 g l-hidroxietil-3-metil-5-hidroxi-pirazolhoz 300 ml foszforoxiklorddot adunk és az elegyet 10 szobahőmérsékleten 15 percig állni hagyjuk. Ezután a foszforoxiklorid feleslegét ledesztilláljuk, a maradékhoz jeget adunk és metilénkioriddal extraháljuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel, majd telített vizes nát-15 riumhidrogénkarbonát-oldattal, végül ismét vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékként kapott vörösbarna színű olajat vákuumban desztilláljuk. A kapott l-klóretil-3-metil-5-klór-20 -pirazol 8 mm Hg-oszlop nyomáson 72—75°-on forr. E színtelen folyadék törésmutatója: n20 o = =• 1,5092, 132 ml tömény kénsavhoz keverés közben, 10° hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 57,1 g 1-klór-25 etil-3-metil-5-klór-pirazolt, majd az elegyet 0— 5° hőmérsékletre hűtjük és ezen a hőmérsékleten 153 ml füstölgő salétromsavat csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet ezen a hőmérsékleten 4 óra hosszat állni hagyjuk, majd éjjelen át 30 szobahőmérsékleten keverjük, azután 1 kg jégre öntjük és 1—1 liter metilénkloriddal kétszer extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres fázist vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A ka-35 pott kristályos maradékot etilacetát és petroléter elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 1--klóretil-3-metil-4-nitro-5-klór-pirazolt kapunk, 68—39°-on olvadó drappszínű kristályok alakjában. 40 60 g l-klóretil-3-metil-4T nitro-5-klór-pirazolt 300 ml dimetilformamidban oldunk, az oldathoz 17,4 g káliumcianidot és 1,8 g káliumjodidot adunk, majd az elegyet 4 óra hosszat 120° hőmérsékleten tartjuk, azután az oldószert le-45 desztilláljuk a reakoióelegyből. A maradékhoz vizet adunk, metilénkloriddal kirázzuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott maradékot 50 30-szoros mennyiségű szilikagélen kromatografáljuk. A vékonyréteg-kromatográfiailag egységes terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert ledesztiilláljuk. A maradékként kapott olaj izopropiléter hozzáadására kikristá-55 lyosodik. Az így kapott l-vinil-3-metil-4-nitro-5-ciano-pirazol izopropiléterből kristályosítva 61—62°-on olvad. A fenti példában leírttal egyező módon állítjuk elő l-(2-hidroxietil)-3-metil-4-nitro-5-ciano-pirazolból az l~(2-hidroxietil)-3-metil-4-nitro-pirazol-5-karfooxiamidoximot is, amely izopropilalkoholból történő átkristáíyosítás után 150— 151°-on olvadó sárgás kristályokat képez. Az utóbb említett eljárás kiindulóanyagául szolgáló l-(2-íhidroxietil)-3-metil-4-nitro-5-ciano-pirazolt az alábbi módon állítjuk elő: 60 g 4-nitro-5-metil-izoxazolt 1500 ml toluolban oldunk, az oldathoz 35,6 g 2-hidroxi-etilhidrazint adunk és az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük. Az oldószert ezután ledesztilláljuk, és a maradékot etanollal elegyítve melegen oldjuk. Az ezután kiváló 1-hidroxietil-3-etil-4-nitro-5-amino-pirazol acetonitrilből kristályosítva 157—158°-on olvadó világossárga kristályokat képez. 34,0 g l-hidroxietil-3-metil-4~nitro-5-amino-pirazolt 50 ml tömény sósav 250 ml jágecet és 150 ml víz elegyében oldunk, és az oldathoz keverés közben 15Q hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 11,95 g nátriumnitrit -80 ml vízzel készített oldatát. Az így kapott diazóniumsó-oldatot a hozzácsepegtetés befejezése után még 15 percig tovább keverjük. 3,6 g réz, 10 g rézszulfát, 11 g nátriumklorid, 30 ml tömény sósav és 20 ml víz elegyét 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegy lehűlése után hozzácsepegtetjük keverés közben, szobahőmérsékleten, a fenti módon kapott diazóniumsó-oldatot és az elegyet 60° hőmérsékleten 1 óra hosszat, majd szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük. A reakcióelegyet nátriumkarbonát-oldat hozzáadásával meglúgosítjuk és etilacetáttal extraháljuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk, maradékként sötétvörös színű olajat kapunk, amely állás közben kikristályosodik. Etilacetát és petroléter elegyéből történő átkristáíyosítás után 81°-on olvadó világossárga kristályok alakjában kapjuk az l-hidroxietil-3--metil-4-nitro-5-klór-pirazolt. 20,0 g l-hidroxietil-3-metil-4-nitro-5-klór-pirazolt 100 ml dimetilformamidban oldunk, az oldathoz 7,0 g káliumcianidot és 0,7 g káliumjodidot adunk, majd az elegyet 40° hőmérsékleten 15 óra hosszat keverjük. Az oldószert ezután ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk és metilénkloriddal extraháljuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vizes nátriumkloridoldattal egyszer mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott olajszerű maradékot 30-szoros mennyiségű szilikagélen történő kromatografálással tisztítjuk. A toluol és etilacetát 8 : 2 arányú elegyével eluált, vékonyréteg-kromatográfiailag egységes anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük és ezekből l-hidroxietil-3-metil-4--nitro-5-ciano-pirazolt kapunk, amely izopropiléterből történő átkristáíyosítás után 73—74°-on olvadó, halvány drappszínű kristályokat képez. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő 1-vi-2. példa: 9,9 g l,3-dimetil-4-nitro-pirazol-5-karboximidsav-metilésztert 100 ml abszolút metanolban oldunk, az oldathoz 1,7 g hidroxilamin 70 ml abszolút metanollal készített oldatát adjuk és az elegyet 40° hőmérsékleten 4 óra hosszat kever-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
