164250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán- és benzotiofén-származékok előállítására

16425Ö 11 12 készítmények alakjában alkalmazhatjuk. Hor­dozóanyagként pl. vizet, zselatint, gumi arabi­cumot, tejcukrot, keményítőt, magnéziumsztea­rátot, talkumot, növényi olajokat, polialkilén­glikolokat, vazelint stb. alkalmazhatunk. A gyó­gyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, drazsé, kapszula, kúp) vagy félszilárd (pl. ke­nőcs) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban készíthetjük ki. A ké­szítmények adott esetben sterilezhetők és/vagy segédanyagokat (pl. konzerváló-, stabilizáló-, vagy emulgeálószereket, az ozmózis-nyomás vál­tozását előidéző sókat vagy puffereket) és/vagy gyógyászatilag értékes más anyagokat tartal­mazhatnak. Az (I) általános kópletű vegyületek aszimmet­riás szénatomot tartalmaznak és általában ra­cém alakban fordulnak elő. A racemátokat ön­magukban ismert módszerekkel az optikailag aktív izomerekre szétválaszthatjuk. Egyes ra­cém keverékek pl. eutektikus elegyet képeznek és szétválaszthatok. Előnyösen kémiai rezolvá­lást alkalmazhatunk. A raoém keverékek opti­kailag aktív rezolváló ágenssel (pl. optikailag ak­tív bázisokkal pl. d-GH(l-naf til)-etilaminnal a kar­boxil-csoporttal reagálva diasztereomereket ké­peznek. A diasztereomer sópárt szelektív kris­tályosítással szétválaszthatjuk, majd a megfe­lelő optikai izomereket sóikból felszabadíthat­juk. Találmányunk az i(I) általános képletű ve­gyületek racém és optikailag aktív formáinak előállítását egyaránt magában foglalja. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. 1. példa: 23,4 g 3-^4-mtro-fenoxi-4mmo)-ciklohexánkar­bonsav 250 ml ecetsavval és 29 g sósavval ké­pezett oldatát 17 órán át 90 C°-on keverjük. A reafccióelegyet 30 C°-ra hűtjük és szűrjük. A szilárd anyagot ecetsavval, hexánnal és víz­zel mossuk és szárítjuk. 8,5 g 8-nitro-l,2,3,4--tetrahidro-dibenzofurán-3-karbonsavat kapunk 229—231,5 C°-on olvadó barna kristályok alak­jában. A vegyületet további tisztítás nélkül fel­használhatjuk a további átalakításokhoz. Ace­ton-éter elegyből történő átkristályosítás után 226—230 C°-on olvadó terméket kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált 3-(4-nitro­-fenoxi-imino)-c:iklohexán^karbonsavat a követ­kezőképpen állíthatjuk elő: 12,1 g kálium-tercier butilát és 8,5 g 3-oxi­imino-ciklohexánkarbonsav 90 ml dimietilszulf­oxiddal képezett elegyét 5,73 g 4-fluornitro­-benzollal elegyítjük és 3 órán át szobahőmér­sékleten keverjük, 450 ml telített nátriumklo­rid-oldattal hígítjuk és ecetsavval ímegsavanyít­juk. A csapadékot szűrjük, egymásután vízzel és pentánnal mossuk és szárítjuk. Sárgás kris­tályok alakjában 14,25 g 3-(4-nitro-fenoxi-i:mi­no)-ciklohexánkarbonsavat kapunk., Op. 146— 151 C° (bomlás). A terméket további tisztítás nélkül tovább alakíthatjuk. Metilénklorid-éter elegyből történő átkristályosítás után az olva­dáspont 158—159 C°-ra emelkedik (bomlás). 5 2. példa: 4,83 g 8-!nitro-l,2,3,4-tetráhidro-dibenzofu;rán­-3-karbonsavnak 150 ml ecetsavval képezett ol­datát 1 g 10%-os palládium-szén katalizátor 10 jelenlétében redukáljuk. A katalizátort leszűr­jük, a szűrletet bepároljuk és a maradékot acetonitril-éter elegyből átkristályosítjuk. 3,4 g 8-ammo-l,2,3,4-tetrahidro-dibenzofurán-3-kar­bonsavat kapunk barna kristályok alakjában. 15 Op. 235—235,5 C° (bomlás). A terméket további tisztítás nélkül alakíthatjuk tovább. Acetonit­ril-éter elegyből történő átkristályosítás után enyhén barna kristályok alakjában 8-amino­-l,2,3,4-tetrahidro-dibenzofurán-3-karbonsavat 20 kapunk. Op. 231—231,5 C°. 3. példa: 1 g 8-amino-l,2,3,4-tetrahidro-dibenzofurán-3-25 -.karbonsavnak 100 ml etanollal képezett, sósav­val telített oldatát 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot etanol-éter elegyből át­kristályosítjuk. 986 g '(89%) 8-amino-l,2,3,4-tet-30 rahidro-dibenzofurán-3-karbonsavetilészter-hid­rokloridot kapunk fehér kristályok alakjában. Op. 250—251 C° (bomlás). Etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után 251—252 C°-on bomlás közben olvadó fehér kristályt kapunk. 35 4. példa: 2 g 8-amino-l,2,3,4-tetrahidro-dibenzofurán-3--karbonsavnak 12 ml vízzel és 20 ml tömény 40 sósavval képezett szuszpenzió ját 0 C°-on kever­jük, majd 716 ml nátriumnitrit és 20 ml víz hideg oldatával kezeljük. A diazoniumsó olda­tot 30 percen át 0 C°-on keverjük, majd 1,3 g rézs(I)kloridnak 18 ml tömény sósavval képezett 45 oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, vízzel hígítjuk. A terméket leszűrjük. Barna kristályok alakjában 1,78 g 8-klÓ!r-l,2,3,4-tetrahidro-diben­zofurán-3-karbonsavat kapunk. Op. 194—198,5 50 c°. A terméket 190 C°-on/0,05 Hgmm szubli­máljuk; 50%-os kitermeléssel 198—201 C°-on olvadó tiszta terméket kapunk fehér kristályok alakjában. 55 5. példa: 11,6 g 4-klór-fenolból és 4,86 g nátiriummeti­látból készített nátrium-4-klór-fenolátnak és 60 22,5 g 3-bróm-4-oxo-ciklohexánkarbonsav-etil­észternek 300 ml benzollal készített szuszpen­zióját 64 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet egymásután 1 ,n nátriumhidroxid­oldattal és vízzel mossuk. A szerves fázist nát-65 riumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. 18,30 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom