164249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(kis szénatomszámú) alkanoil-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin -2-on-származékok előállítására

164249 11 12 azidot), alkáliföldfémazidokat (pl. kalciumazidot) ammóniumazidot stb. alkalmazhatunk. Előnyösnek bizonyult a nátriumazid. Az eljárás során valamely .(XVII) általános képletű vegyületet megfelelő szerves oldószerben (pl. valamely alkanolban pl. metanolban; éterben pl. dioxánban, tetrahidrofuránban stb.) oldunk. Az oldatot enyhén melegítve az azidvegyületet kapjuk. A kapott vegyületet katalitikus hidrogénezéssel szokásos katalizátorok (pl. Raney-nikkel, nemesfém-katalizátorok pl. palládium, platina stb.) jelenlétében szelektíven a megfelelő (XVIII) általános képletű vegyületté redukáljuk. A katalitikus hidrogénezést előnyösen iners szerves oldószerek (pl. éterek, pl. tetrahidrofurán) jelenlétében végezhetjük el. Az ily módon kapott (XVIII) általános képletű vegyületeket — előnyösen az előállításuknál képződő reakcióelegyből való izolálás nélkül —, megfefelelő iners szerves oldószerben (pl. etanolban, metanolban stb.) oldjuk, majd a fentiekben ismertetett módon a megfelelő (Ha) általános képletű vegyületté ciklizáljuk. Az eljárás másik foganatosítási módja szerint a (XVII) általános képletű azidokat a (XVI) általános képletű vegyületekből közvetlenül oly módon állíthatjuk elő, hogy a (XVI) általános képletű vegyületet valamely N3CH(R2)COCl képletű vegyülettel pl. azidoacetilkloriddal reagáltatjuk, kb. 10—15 C°-on, iners szerves oldószerben (pl. kloroformban). A (XVII) vagy (Ha) általános képletű vegyületeket megfelelő módszerekkel az 1-helyzetben kis szénatomszámú alkil-csoporttal helyettesített vegyületekké alakíthatjuk. Eljárhatunk oly módon, hogy a (XVII) vagy (Ha) általános képletű vegyületet alkálif émhidriddel (pl. nátriumhidriddel) vagy kálium^tercier-butiláttal stb.) a megfelelő 1-alkálifémsóvá alakítjuk. A kapott alkálifémsót alkilezőszerrel a megfelelő N-(kis szénatomszámú)-alkil-származékká alakítjuk. Alkilezőszerként pl. alkil-Jialogenideket (pl. metiljodidot, etiljodidot, propiljodidot stb.) vagy di-(kis szénatomszámú)-alkilszulfátokat (pl. dimetilszulfátot vagy dietilszulfátot) alkalmazhatunk. Az ily módon kpott N-(kis szénatornszámú)-alkilezett (XVII) általános képletű vegyületeket a megfelelő helyettesítetlen vegyületekre leírt módszerekkel alakíthatjuk a megfelelő (II) általános képletű vegyületekké. Az eljárás további változata szerint a (XVI) általános képletű vegyületeket a megadott hidrolízis-eljárással a megfelelő (III) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk, majd kívánt esetben a nitrogénatomon levő hidrogénatom helyére kis szénatomszámú alkil-csoportot vihetünk be. A (II) általános képletű vegyületeket katalitikus úton a megfelelő (XX) általános képletű tetrahidro-származékokká redukálhatjuk (mely képletben R, R1; R2, R3, R4 és R5 jelentése a fent megadott). A redukciót pl. platina, Raneynikkel stb. jelenlétében végezhetjük el. A reakciót iners szerves oldószer (pl. valamely alkanol, pl. etanol, metanol, stb.; vagy éter pl. dietiléter, tetrahidrofurán stb.) jelenlétében hajthatjuk végre. A (XX) általános képletű vegyületeket a (II) általános képletű vegyületeknek a megfelelő (I) általános képletű vegyületekhez vezető átalakításánál leírt hidrolízis-eljárással (XI) általános képletű vegyületekké .alakíthatjuk. A (XXI) általános képletű vegyületeket (mely képletben R, Rí, R2, R3, R4 és R5 jelentése a fent megadott) a megfelelő (II) általános képletű vegyületekből iners szerves oldószerben oxidálószerrel történő kezeléssel állíthatjuk elő. Az oxidáció során N-oxidot kapunk. Szerves oldószerként előnyösen halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot) alkalmazhatunk. Oxidálószerként gyenge persavakat (pl. klórperbenzoesavat, perecetsavat stb.) alkalmazhatunk. A kapott (XXI) általános képletű vegyületeket a fent ismertetett módszerekkel a megfelelő (V) általános képletű vegyületekké hidrolizálhatjuk. Az (V) általános képletű vegyületeket megfelelő módszerekkel a megfelelő (XI) általános képletű vegyületekké redukálhatjuk. Az (V) általános képletű vegyületek redukcióját katalitikus úton platina-katalizátor jelenlétében stb. végezhetjük el, mikoris (XI) általános képletű vegyületeket kapunk. Amennyiben a redukciót platina jelenlétében végezzük el, (VI) általános képletű vegyületek is képződhetnek. A keveréket ismert módszerekkel a komponensekre szétválaszthatjuk. Az (V) általános képletű vegyületeket szabályozott katalitikus hidrogénezéssel a megfelelő (VI) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Az (V) általános képletű vegyületek hidrogénezését célszerűen platina vagy más hasonló katalizátorok jelenlétében hajthatjuk végre. A (VI) általános képletű vegyületeket oly módon kaphatjuk a legjobb kitermeléssel hogy előnyösen legfeljebb 1 mól ekvivalens hidrogént alkalmazunk és a reakciót alkánkarbonsav (pl. ecetsav) jelenlétében végezzük el, mely az oldószer szerepét is betöltheti. A (X) általános képletű vegyületeket az (V) általános képletű vegyületekből ultraibolya fénynyel történő besugárzással állíthatjuk elő. Előnyösen a szokásos szűrőkön átszűrt ultraibolya fényt alkalmazhatunk. Ultraibolya fényforrásként előnyösen nagynyomású higanygőzlámpát alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen iners szerves oldószerben (pl. tetrahidrofuránban stb.) hajthatjuk végre. A (XI) vagy (VI) általános képletű vegyületeket arilszulfonilhalogeniddel, kis szénatomszámú alkilszulfonilbalogeniddel vagy kis szénatomszámú alkanoil-csoport bevitelére képes ágenssel történő reagáltatással a megfelelő (VII) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Arilszulfonilhalogenidként előnyösen tozilhalogenideket pl. p-toluolszulfonilkloridot és benzolszulfonilhalogenideket pl. benzolszulfonilkloridot alkalmazhatunk. Kis szénatomszámú alkilszulfonilhalogenidként előnyösen metilszulfonilhalogeiiideket pl. metánszulfonükloridot alkal-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6