164219. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú, befecskendezéses belsőégésű motorokhoz, különösen diesel motorokhoz

164219 3 4 zésre. Töltőanyagként többek között olyan fémeket használnak, amelyek meleg állapotban folyékonyak és így hőhordozókként igen alkalmasak, míg hideg állapotukban miként a higany ugyancsak folyékonyak, vagy mint a nátrium, szilárdak. A hőmérsékletszabályozásnak az a módja mindazonáltal azzal a hátránnyal jár, hogy az égéstér körüli kamrafciképzés igen munkaigényes, annál is inkább, mert az egyes kamrákat egyedenként kell elhelyezni, megtölteni és tömíteni. Ehhez járul még, hogy a kamrák között az égéstér körül olyan bordák maradnak vissza, amelyeknek hőmérsékletét a töltőanyag egyáltalán nem, vagy csak részben szabályozza. További hátrányt jelent még az a körülmény, hogy a motor ferde helyzetében a hőmérsékletszabályozás olyan változása áll be, hogy a motor ferde helyzetének megfelelően a folyékony töltőanyag elvándorol és olyan égéstér falak hőmérsékletét szabályozza, például hűti, amelyek ezt nem igénylik annyira, mint a szembenfekvő falak és fordítva. (A technika ezen állásaként a 762.820 sz. német szabadalmi leírásra hivatkozunk.) Ismeretes továbbá olyan belsőégésű motor, amelynél az égésflérből kivezetett hőelvezetés szabályozása van megvalósítva, ahol egy gömb alakú égéstér körül egy ezt részben körülvevő gyűrűtest van a dugattyúfejbe beágyazva. A gyűrűtest, amely az égéstérből van annak töltéseiből a hő elvezetésére szolgál, olyan anyagból készül, amelynek hővezetési tényezője növekvő hőmérséklettel növekszik és fordítva, csökkenő hőmérséklet esetén csökken, például 18% króm és 8% nikkel tartalmú krómnikkelacél. Ámbár e gyűrűtest alkalmazásával az égéstér iés ennek következtében az égéstér falak hőmérsékletének bizonyos szabályozása elérhető, ennél a hőmérsékleti szabályozási módnál mégsem akadályozható meg, hogy még elégetlen üzemanyag-alkotórészek ne hagyják el az égésteret, mert ezek a motor üzeme során a munkaütemben az égéstérből kiszívódnak. (A technika idevonatkozó állásaként a DAS 1,157.428 sz. német közzétételi iratra hivatkozunk.)' Javasolták már továbbá Diesel-üzemű belsőégésű motorok dugattyúja égésterének optimális nőkép (hőlefutás) szerinti szabályozására, hogy a dugattyú égésterébe betétet helyezzenek és e betétnek a henger felé forduló végét az égéstér forgástengelye irányában álló terelőpajzzsal lássák el. Ennek során a terelőpajzsot szélével akként állítják az égéstér irányába, hogy a széléhez húzott érintő a forgástengelyt előnyösen az égéstér padlójának tartományában messe. A betétnek a terelőpajzzsal való ellátása révén a centrifugális erő behatására a betét falain lerakódó üzemanyagalkotórészek —• amelyek perdülettel vezetődnek az égéstérbe — olyan sokáig maradnak vissza az égéstériben, amíg ezek hőmérséklete oly mértékben növekszik meg, hogy a káros alkatrészektől megszabadulva optimális égési körülmények között hagyják el a dugattyú égésterét. A visszatartott üzemanyagalkotó-részek eme optimális elérésének megvalósítására az alkotó-5 részek csak a terelőpajzs széle előtt való elhúzás után hagyhatják el az égésteret, ami azt jelenti, hogy az égő gázoknak eme elhúzása során ezek az üzemanyagalkotórészek az igen erősen felhevített széleken lényegesen felmelegednek. Az üzemanyagalkotó-rószeknek a betétfalak mentén történő -előmelegítése és ezt követő, a terelőpajzs szélén való felhevítése a magukkal vitt még elégetlen alkotórészeket a szükséges nagy hőmérsékletre hevítik és azok ezáltal teljesen elégnek. Annak érdekében, hogy jó égést valósítunk meg, amely egyedüli megoldás mérges kipufogó gázok és a nemkívánatos, úgynevezett kékfüsit keletkezésének megakadályozására, előnyös, ha a terelőpajzs mellett járulékosan a betét hőmérsékletének szabályozása is lehetséges. Ezt a feladatot oldja meg a találmány, amelynek az a célja, hogy az égéstérbe helyezett betét hőmérsékletét akként szabályozza, hogy annak falai a mindenkori faltartományban az optimális égéshez szükséges hőmérsékletét adják. A kitűzött célt a találmány értelmében az előzőekben vázolt kialakítású dugattyú esetében azáltal oldjuk meg, hogy a betét és a dugattyú tömítőköpenye között az égéstér hőmérsékletét egy előre meghatározott hőkép szerint szabályozó, helyileg állandó vagy változó hővezetőképességet felmutató betéttag van elhelyezve. E rendszabályok révén a betét falainak hőmérséklete betéttag jó vagy rossz hővezetőké-' pessége következtében a kívánt hőkép szerint szabályozható. Ezáltal lehetségessé válik, hogy a falazotokon lerakódó üzemanyagalkotó-részeket gyorsabban vessük optimális hevítés alá, ami nagyfordulatszámú belsőégésű motoroknál igen lényeges. A kívánt hőfok elérése végett a betéttag szakaszonként különböző hővezetőképességű lehet. Ez az eltérő hővezetőképesség egyszerű módon azáltal érhető el, hogy a találmány értelmében a betéttag szénanyagból készül. A szénanyag alkalmazása ebben az esetben azért előnyös, mert különböző hővezetőképességű tulajdonság egyszerű módon elérhető a szén különböző módosulatai révén. Így például grafittá való átalakítás következtében jó, szénállapotban való hagyás esetében pedig rossz vagy kevéssé jó vezetőképessége van. A találmány előnyös kiviteli változata értelmében a betéttag az égéstér nyílás síkjának, ill. a terelőpajzs tartományában rossz, az égéstér aljának tartományában, illetve a betétnek a terel apa jzzsal ellentett végién levő tartományában pedig elég jó hővezetőképességet mutathat. Előállítási okokból előnyös lehet, ha a találmány további jellegzetessége értelmében a betéttag legalább két gyűrű alakú testből van összeállítva, amelyek közül az égéstér alsó része 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2