164215. lajstromszámú szabadalom • Kisebb zsugorodási hajlammal rendelkező fenolgyantahabanyagok
3 164215 4 A CaS04-V2 H2 0 hozzáadásakor meglepő módon a nagymennyiségű finoman porított, nagyfajsúlyú töltőanyagok alkalmazása esetén várható habanyagképződés-gátlás vagy hibás habanyagszerkezet-lkialakulás nem lép fel. A korábban ismert, finoman porított töltőanyagoknak (pl. nátriumszulfát, cinkklorid, kaolin, vagy csillám) hasonló nagy mennyiségben való hozzáadásakor a fenti káros jelenségek figyelhetők meg. Amennyiben a találmányunk szerint előállított fenolgyantaíhabok készítésénél keményítőszerként szilárd, por alakú savakat alkalmazunk, azonos habanyagsűrűség mellett a nyomószilárdság nő. A felhasznált kálciumszulfát 0 és V2 rnól közötti mennyiségű kristályvizet tartalmazhat. Az egyes kálciumszulfat-kristáryok kristályvíz-tartalma nem szükségszerűen egységes és különböző kálciumszulfat-kristályok keverékét is felhasználhatjuk, melyek kristályvíz-tartalma a megadott határok közötti érték. Különböző kristályvíz-tartalmú kálciumszulfát-részecskék keverékének felhasználása esetén a keverék egy részének (előnyösen legfeljebb 50%-ának) kristályvíztartalma 0,5 mól víznél nagyobb és 2 mól víznél kisebb érték lehet. A felhasznált kálciumszulfát 5%-ig terjedő mennyiségben más káleiumsókat vagy alkálifém- és alkáliföldfémszulfátókat, továbbá cinkés alumíniumszulfátokat tartalmazhat. Amenynyiben a fenti nagyságrendben alkálifémkarbonátokat, alkálifémhidrogénkarbonátokat és alkálifémkloridokat adunk hozzá, a találmányunk szerint előállított fenolgyantahabok tulajdonságai nem romlanak. A kálciumszulfát-részecskék nagysága tág határokon belül változhat. 5 mm átmérőjű kálciumszulfát-szemcsék még alkalmazhatók. Előnyösen 1 mm-nél kisebb, különösen előnyösen 0,001 mm-nél kisebb szemcsenagyságú kalciumszulfátot használhatunk. A habok előállítását általában oly módon végezzük el, hogy a fenolrezolgyantát folyékony vagy szilárd keményítőszerekkel, felületaktív anyagokkal, hajtószerrel és a találmányunk szerinti kálciumszulfát-adalékkal bensőségesen öszszekeverjük és nyitott vagy zárt tartályban habosítjuk és kikeményítjük. A találmányunk szerinti fenolgyantahabok előállítására alkalmas fenolrezolgyantákat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy 1 mól fenolt lúgos közegben 1—3 mól aldehiddel kondenzálunk, majd a vizet vákuumban ledesztilláljuk és a pH-t adott esetben 4 fölötti értékre állítjuk be. Fenol-komponensként fenolokat és homológjaikat (pl. krezolokat, rezorcint, xilenolokat) vagy e vegyületek keverékeit alkalmazhatjuk. A fenollal történő reagáltatáshoz aldehidként pl. formaldehidet, formaldehidet leadó vegyületeket (pl. paraformaldehidet vagy trioxánt),- acetaldehidet, furfurolt, hexametiléntetramint, illetve a fenti vegyületek keverékeit alkalmazhatjuk. A kondenzációt vizes lúgos közegben végezzük el. Haj főszerként alacsony forráspontú szerves oldószereket és olyan szilárd vegyületeket alkal-5 mázhatunk, melyekből melegítés hatására indifferens gázok (előnyösen széndioxid) válnak szabaddá. Előnyösen olyan szilárd hajtószereket alkalmazhatunk, melyekből a gáz felszabadulása után maradék nem képződik (pl. amimóniumkar-10 bon át vagy ammóniumhidrogénkarbonát) vagy a kapott maradék szagtalan és a habot nem támadja meg, i(pl. alkálifémkarbonátok és alkálifémhidrogénkarbonátok). Hajtöszerként továbbá szervetlen és szerves peroxidok is alkalmazhatók 15 (pl. bizonyos azovegyületek, mint pl. a,a-azo-diizova j savnftril). Folyékony hajtöszerként alacsony forráspontú szerves oldószereket használhatunk (pl. kloroform, széntetraklorid, klórfluormetán, n-pentán, 20 n-butiléter, petroléter, etiléndiklorid). A szilárd hajtószereket a fenokezolgyantára vonatkoztatva 0,3—10 súly%, míg a folyékony hajtószereket 1,0—20,0 súly% mennyiségben alkalmazzuk. 25 Keményítőszerkérit folyékony vagy por alakú savakat alkalmazhatunk. A keményítőszer mennyisége részben az alkalmazott hajtószertől függ; amennyiben hajtószerként szilárd, gázokat fejlesztő sót alkalmazunk, a keményítőszer-30 ként használt sav egy része a gáz felszabadítására fordítódik. Alacsony forráspontú oldószereknek hajtószerként való felhasználása esetén a keményítőszer mennyisége megfelelően kisebb. Vízoldható savként az ásványi savakon 35 (sósav, kénsav) kívül különösen előnyösen alkalmazhatunk olyan vízoldható szulfonsavakat, melyekben a szulfonsav-csoport közvetlenül az adott esetben helyettesített aromás gyűrűhöz kapcsolódik (pl. benzolszulfonsav, p-toluolszul-40 fonsav, klórbenzol-3,5-d;iszulfonsav, brómbenzol-4-szulfonsav, o-, m- és p-krezolszulfonsavak vagy anilin-2,5-diszulfonsav). A szulfonsav-csoport többgyűrűs aromás rendszerhez is kapcsolódhat (pl. naftolszulfonsavak, vagy naftilamin-45 szulf onsavak). Keményítőszerként továbbá alifás szulfonsavakat (pl. butilszulfonsavakat, propilszulfonsavat, vagy hexilszulfonsavat) is alkalmazhatunk. A fenti savak vizes oldatainak koncentrációja 50 általában 30—50 súly%. Bizonyos savakat (pl. p-toluolszulfonsavakat) porított alakban is felhasználhatunk keményítőszerként. A keményítőszer mennyisége a fenolrezolgyantára vonatkoztatva 1,0 és 15,0 súlyo/0l közötti érték (100%-os 55 savban számítva). A felületaktív anyagokat a fenolrezolgyantára számítva 0,4—10 súly%, előnyösen 1—5 súly% mennyiségben alkalmazhatjuk. Felületaktív anyagként pl. szorfoit hosszú szénláncú mono-60 zsírsavésztereinek polietilénétereit (pl. monolaurinszorbitészter polietilénéterét és monooleinszorbitészter polietilénéterét) és vízoldható etoxilezett ricinusolajat alkalmazhatunk. A fenolgyanta habosítását az egyes kompo-65 nensek összekeverése útján végezzük el. A haj-2
