164215. lajstromszámú szabadalom • Kisebb zsugorodási hajlammal rendelkező fenolgyantahabanyagok

3 164215 4 A CaS04-V2 H2 0 hozzáadásakor meglepő mó­don a nagymennyiségű finoman porított, nagy­fajsúlyú töltőanyagok alkalmazása esetén vár­ható habanyagképződés-gátlás vagy hibás hab­anyagszerkezet-lkialakulás nem lép fel. A ko­rábban ismert, finoman porított töltőanyagok­nak (pl. nátriumszulfát, cinkklorid, kaolin, vagy csillám) hasonló nagy mennyiségben való hozzá­adásakor a fenti káros jelenségek figyelhetők meg. Amennyiben a találmányunk szerint előállí­tott fenolgyantaíhabok készítésénél keményítő­szerként szilárd, por alakú savakat alkalma­zunk, azonos habanyagsűrűség mellett a nyomó­szilárdság nő. A felhasznált kálciumszulfát 0 és V2 rnól kö­zötti mennyiségű kristályvizet tartalmazhat. Az egyes kálciumszulfat-kristáryok kristályvíz-tar­talma nem szükségszerűen egységes és külön­böző kálciumszulfat-kristályok keverékét is fel­használhatjuk, melyek kristályvíz-tartalma a megadott határok közötti érték. Különböző kristályvíz-tartalmú kálciumszul­fát-részecskék keverékének felhasználása esetén a keverék egy részének (előnyösen legfeljebb 50%-ának) kristályvíztartalma 0,5 mól víznél nagyobb és 2 mól víznél kisebb érték lehet. A felhasznált kálciumszulfát 5%-ig terjedő mennyiségben más káleiumsókat vagy alkáli­fém- és alkáliföldfémszulfátókat, továbbá cink­és alumíniumszulfátokat tartalmazhat. Ameny­nyiben a fenti nagyságrendben alkálifémkar­bonátokat, alkálifémhidrogénkarbonátokat és alkálifémkloridokat adunk hozzá, a találmá­nyunk szerint előállított fenolgyantahabok tu­lajdonságai nem romlanak. A kálciumszulfát-részecskék nagysága tág ha­tárokon belül változhat. 5 mm átmérőjű kál­ciumszulfát-szemcsék még alkalmazhatók. Elő­nyösen 1 mm-nél kisebb, különösen előnyösen 0,001 mm-nél kisebb szemcsenagyságú kalcium­szulfátot használhatunk. A habok előállítását általában oly módon vé­gezzük el, hogy a fenolrezolgyantát folyékony vagy szilárd keményítőszerekkel, felületaktív anyagokkal, hajtószerrel és a találmányunk sze­rinti kálciumszulfát-adalékkal bensőségesen ösz­szekeverjük és nyitott vagy zárt tartályban ha­bosítjuk és kikeményítjük. A találmányunk szerinti fenolgyantahabok előállítására alkalmas fenolrezolgyantákat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy 1 mól fenolt lúgos közegben 1—3 mól aldehiddel kondenzálunk, majd a vizet vákuumban ledesztilláljuk és a pH-t adott esetben 4 fölötti értékre állítjuk be. Fenol-komponensként fenolokat és homológjai­kat (pl. krezolokat, rezorcint, xilenolokat) vagy e vegyületek keverékeit alkalmazhatjuk. A fe­nollal történő reagáltatáshoz aldehidként pl. formaldehidet, formaldehidet leadó vegyülete­ket (pl. paraformaldehidet vagy trioxánt),- acet­aldehidet, furfurolt, hexametiléntetramint, illet­ve a fenti vegyületek keverékeit alkalmazhat­juk. A kondenzációt vizes lúgos közegben végez­zük el. Haj főszerként alacsony forráspontú szerves oldószereket és olyan szilárd vegyületeket alkal-5 mázhatunk, melyekből melegítés hatására in­differens gázok (előnyösen széndioxid) válnak szabaddá. Előnyösen olyan szilárd hajtószereket alkalmazhatunk, melyekből a gáz felszabadulása után maradék nem képződik (pl. amimóniumkar-10 bon át vagy ammóniumhidrogénkarbonát) vagy a kapott maradék szagtalan és a habot nem tá­madja meg, i(pl. alkálifémkarbonátok és alkáli­fémhidrogénkarbonátok). Hajtöszerként továbbá szervetlen és szerves peroxidok is alkalmazhatók 15 (pl. bizonyos azovegyületek, mint pl. a,a-azo­-diizova j savnftril). Folyékony hajtöszerként alacsony forráspontú szerves oldószereket használhatunk (pl. kloro­form, széntetraklorid, klórfluormetán, n-pentán, 20 n-butiléter, petroléter, etiléndiklorid). A szilárd hajtószereket a fenokezolgyantára vonatkoztatva 0,3—10 súly%, míg a folyékony hajtószereket 1,0—20,0 súly% mennyiségben al­kalmazzuk. 25 Keményítőszerkérit folyékony vagy por alakú savakat alkalmazhatunk. A keményítőszer mennyisége részben az alkalmazott hajtószertől függ; amennyiben hajtószerként szilárd, gázo­kat fejlesztő sót alkalmazunk, a keményítőszer-30 ként használt sav egy része a gáz felszabadí­tására fordítódik. Alacsony forráspontú oldósze­reknek hajtószerként való felhasználása esetén a keményítőszer mennyisége megfelelően ki­sebb. Vízoldható savként az ásványi savakon 35 (sósav, kénsav) kívül különösen előnyösen al­kalmazhatunk olyan vízoldható szulfonsavakat, melyekben a szulfonsav-csoport közvetlenül az adott esetben helyettesített aromás gyűrűhöz kapcsolódik (pl. benzolszulfonsav, p-toluolszul-40 fonsav, klórbenzol-3,5-d;iszulfonsav, brómbenzol­-4-szulfonsav, o-, m- és p-krezolszulfonsavak vagy anilin-2,5-diszulfonsav). A szulfonsav-cso­port többgyűrűs aromás rendszerhez is kapcso­lódhat (pl. naftolszulfonsavak, vagy naftilamin-45 szulf onsavak). Keményítőszerként továbbá alifás szulfonsavakat (pl. butilszulfonsavakat, propil­szulfonsavat, vagy hexilszulfonsavat) is alkal­mazhatunk. A fenti savak vizes oldatainak koncentrációja 50 általában 30—50 súly%. Bizonyos savakat (pl. p-toluolszulfonsavakat) porított alakban is fel­használhatunk keményítőszerként. A keményítő­szer mennyisége a fenolrezolgyantára vonatkoz­tatva 1,0 és 15,0 súlyo/0l közötti érték (100%-os 55 savban számítva). A felületaktív anyagokat a fenolrezolgyantára számítva 0,4—10 súly%, előnyösen 1—5 súly% mennyiségben alkalmazhatjuk. Felületaktív anyagként pl. szorfoit hosszú szénláncú mono-60 zsírsavésztereinek polietilénétereit (pl. mono­laurinszorbitészter polietilénéterét és monoolein­szorbitészter polietilénéterét) és vízoldható et­oxilezett ricinusolajat alkalmazhatunk. A fenolgyanta habosítását az egyes kompo-65 nensek összekeverése útján végezzük el. A haj-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom