164215. lajstromszámú szabadalom • Kisebb zsugorodási hajlammal rendelkező fenolgyantahabanyagok

164215 tószer ekkor gázállapotba megy át. A habosítási folyamat a habosítandó keverék összetételétől függően 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen 15—60 C°-on végezzük el. A gyantát nyitott vagy zárt formákban habosíthatjuk és a megváltozott nyitott vagy zárt formáknak megfelelő habanyagidomtesteket kapunk. A habosítási folyamatot kettősszalagprésen folyamatosan is elvégezhetjük. A komponense­ket ismert adagoló- és keverőberendezés segít­ségével adagoljuk és keverjük és a keveréket az előretolási irányhoz képest keresztirányban mozgó adagolóberendezéssel a kettősszalagprés szalagjaira adjuk. Ezután a keveréket egy hen­ger és egy, adott esetben ugyancsak hengernek kialakított alátét között képezett, változtatható szélességű résen vezetjük át. A hengert adott esetben előmelegíthetjük. Az eljárásnál szabá­lyozható vastagságú lemezeket kapunk. A keményítést általában oly módon szabályoz­zuk, hogy a kívánt habtérfogat elérése után azonnal a szétesés elkerüléséhez elégséges szi­lárdsággal rendelkező habanyagszerkezet alakul­jon-ki. A fenolrezolgyantához a habosítás előtt is­mert töltőanyagokat és/vagy pigmenteket ad­hatunk, pl. levegőtartalmú vagy porózus por alakú szervetlen vagy szerves anyagokat és ti­tándioxidot. A találmányunk szerinti fenolgyantahabanya­gok előállításához módosított fenolrezolgyantá­kat is alkalmazhatunk. Módosító ágensként furfurolt, furfurilalkoholt telítetlen szénhidro­géneket, telített és telítetlen észtereket és poli­észtereket, ketonokat (pl. acetont) stb. alkalmaz­hatunk. A fenolrezolgyamták gyantaszilárdanyag-tar­talmát a következőképpen határozzuk meg: 2 g rezolt vascsészében 150 C°-on 90 percen át melegítünk, majd a maradékot megmérjük. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. Példák: Az alábbiakban ismertetett módon két fenol­rezolgyantát állítunk elő („A" és „B" gyanta), melyeket különböző mennyiségű hajtószerirel és kálciumszulf át • V2 H^O-val bensőségesen össze­keverünk. „A"-gyanta 143 súlyrész fenolt 228 súlyrész 30%-os vizes formaldehid-oldattal 0,715 súlyrész nátrium­hidroxid hozzáadása közben vizes oldatban 100 C°-on 70 percen át kondenzálunk. A kapott reakcióelegyet vákuumban 72—78 súly% gyan­taszilárdanyag-tartalom eléréséig desztilláljuk. Micella-, illetve pórusszabályozó felületaktív anyagként a fenolrezolgyantára vonatkoztatva 3 súly%, etoxilezéssel vízoldhatóvá lett ricinus­olajat (átlagosan etoxilezési fok 40) adunk hoz­zá. Az ilyen módon előállított gyanta viszkozi­tása 20 C°-on 4000—7000 cP. „B"-gyanta Höppler szerint meghatározva 10 15 20 35 40 45 50 55 60 65 143 súlyrész fenolt 243 súlyrész 30%-os vizes formaldehid-oldattal 4,3 súlyrész nátriumhidr­oxid hozzáadása mellett vizes oldatban 100 C"­on 50 percen át kondenzálunk. A kapott reak­cióelegyet vákuumban 70—75% gyantaszilárd­anyagtartalom eléréséig desztilláljuk, majd 3 súly% az ,,A"-gyanta készítésénél leírt micella­-szabályozó felületaktív anyagot adunk hozzá. Az ily módon kapott gyanta viszkozitása szoba­hőmérsékleten Höppler szerint meghatározva 3000—5000 cP. I. táblázat Habanyag keverék Adalék .,-,, „ „ " -pen- Kerné- „,. CaS04-PeldaGyan-Suly tán nyítő- &ul ^ -V 2 H 2 0 25 szam ta resz súly- szer resz súlyrész rész 30 1 B 100 7,6 • I 11,3 _ 2 B 100 4,5 I 11,3 — 3 B 100 3,2 I 11,3 — 4 B 100 7,6 I 18,0 20 5 B 100 7,6 I 18,0 30 6 B 100 4,1 I 18,0 30 7 A 100 7,6 II 13,0 — 8 A 100 6,4 II 13,0 10 9 A 100 6,4 II 13,0 20 10 A 100 6,4 II 13,0 30 11 A 100 6,4 IV 30,0 — 12 A 100 4,5 III 13,0 25 13 A 100 6,4 IV 30,0 15 A fenolrezolgyantákat az I. táblázatban meg­adott, mennyiségű, az alábbiakban leírt kemé­nyítőszerrel, hajtószerként n^pentánnal és kál­ciumszulf át • V2 H^O-val összekeverjük. A habo­sítást az 1—6. példák szerint oly módon vé­gezzük el, hogy a komponensek bensőséges ke­verékét felül nyitott, 50 cmX50 cm alapterületű és 100 cm magas formaszekrénybe töltjük. A habosítás egyidejűleg fokozódó megszilárdulás közben 40—70 C°-on 30—90 perc alatt játszódik le. A keményített habanyagtömböket a formák­ból kb. 120 perc múlva kivehetjük. A tömbö­ket teljes lehűlés után lemezekké vágjuk szét. A fenolgyantahaibanyaglemezek folyamatos előállítása esetén (7—13. példa) a komponense­ket ismert automatikus adagoló- és keverőbe­rendezés segítségével adagoljuk és keverjük és a keveréket folyamatosan kettősszalagprés kb. 50 C°-ra melegített szalagjai közé adjuk. A ha­bosodásra képes keverékek a mozgó szalagok közötti kb. 12 perces tartózkodás után a kívánt térfogatot kitöltik. A kettős szalagprésből ki­lépő végtelen szalagot keresztirányban működő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom