164214. lajstromszámú szabadalom • Rúgós párnázat
164214 3 4 tott elasztomer anyagú tokba van zárva, amelynek segítségével a végein össze van kötve a szomszédos rugókkal. Mindegyik rugónak legalább egyik vége ily módon a szomszédos rugók végeihez viszonyítva függetlenül képes mozogni. A fenti módon tokba ágyazott rugók mindegyike ily módon előnyösen egy elkeskenyedő rugalmas tok szerves részévé válik; ezek a rugalmas tokok egymással a legszélesebb részeiknél vannak összekapcsolva, ós előnyös, ha .mindegyik tokba ágyazott rugó belső rlésze, vagy maga a tok üreges. Továbbá előnyös, ha a teljes tokba zárt rugókból álló párnázat sablonban vagy szabadon történő öntéssel egy egységként valamilyen műanyaghabból, pl. rugalmas uretanból készül. A találmány további célkitűzései és előnyei az alábbi részletes leírásból tűnnek ki, amelyet a csatolt rajzok alapján, azok magyarázataként készítettünk. Az itt szereplő elemek és elvek pusztán példálódzó jellegűek, a találmány oltalmi körét nem korlátozzák. A rajzokon azonos elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltünk. A rajzokon az 1. ábra perspektivikus felülnézetben mutat egy találmány szerinti ágybetétet részben elvágva, amely a találmány szerinti rugós párnázat felhasználásával van kialakítva; a 2. ábra a 3. ábrán bejelölt II—II vonal mentén vett metszetet, részben pedig felülnézetet mutat és ezek az -ábrák a találmány szerinti rugós párnázat rugalmas elemeinek a sorait tüntetik fel; a 3. ábra részben oldalnézetben, részben metszetben tünteti fel a találmány szerinti rugós párnázat egy részét; a metszetet a 2. ábrán bejelölt III—III vonalnak megfelelően vettük fel; a 4. ábra részben oldalnézetben, részben metszetben tünteti fel egy találmány szerinti rugós párnázat egy alternatív megoldási lehetőségét; az 5. ábra a 4. ábra szerinti rugós párnázatot résziben oldalnézetben, részben metszetben mutatja, amely egy merev alátámasztószerkezetre hullámvonal alakban van felszerelve. Meg kell jegyezni, hogy a lényeges különbség a 3. és 4. ábra szerinti szerkezetek között többek között a kúpos elemek között van, ^amelyek a P tokokként vannak kialakítva; a 3. ábra szerinti tokok kettős csonkakúpként vannak kiképezve és hordó alakúak, ezzel szemben a 4. ábra szerinti elemek egyszeres csonkakúpként vannak kiképezve. A később még ismertetésre kerülő okok miatt a kúpszögek, amelyekkel ezek a tokok ki vannak képezve, nem túlságosan nagy jelentőségűök, és viszonylag tág határok között változhatnak. Visszatérve előbb a 3. ábra szerinti kettős csonkakúpokiból álló szerkezetre, az ábrából jól látható, hogy az ilyen kialakítású rugós párnázat jobban megfelel az 1. ábrán feltüntetett, mindkét oldalán használható M ágybetétek gyártásához, amelynél a 'megkívánt rugalmasság és tartás elsősorban az egymás mellett elhelyezett fámanyagú 10 tekercsrugók hatásából származik, amelyek a 12 rugalmas elasztomer anyagba vannak ágyazva; ez az anyag tehát a 10 rugót körülveszi, és a rugóval együtt a P rugalmas tokot alkotja; az egymás mellett elhelyezkedő P tokok sorban rugalmasan össze 5 vannak egymással kötve a 14 közös merevítőbordával, úgyhogy egymást tartják, emellett lehetővé teszik a beágyazott 10 rugók számára, hogy bizonyos ihatárok között közvetlen szomszédjuktól lényegében függetlenül működjenek. 10 Érdemes megjegyezni ebben az összefüggésben, hogy a tokok 12 elasztomer anyaga, amely előnyösen rugalmas uretánhab, amennyiben szükséges, olyan tömörségű lehet, ihogy a 10 rugók beágyazása ellenére sem befolyásolja lé-15 nyegesen a '.tényleges rugó'hatást. Azaz, a 10 rugók tulajdonságai lényegében változatlanok maradnak a tokok 12 anyagának hatásától, de mivel célszerű, hogy a 14 rugalmas összekötőbordák a P hüvelyeikkel szerves egységét ké-20 pező, a beágyazóanyagból levő bordából álljanak, oly módon kell a szerkezetet kialakítani, hogy az anyagnak mindig elegendő tömörsége legyen legalább ahhoz, ihagy a 14 bordát képessé tegye arra, hogy a P tokokat egymás mellett 25 tartsa, egymáshoz képest a megkívánt álló helyzetükben. Természetesen a fenti megállapítások semmi körülmények között nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy olyan 12 ágyazóanyagot hasz-30 náljunk a tokok anyagaként, amely elegendő mértékben tömör ahhoz, hogy kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a rugó tulajdonságait. Ily módon a találmány szerinti rugós párnázatnál a különálló, beágyazott 10 rugók rugal-35 massági tulajdonságai vonatkozásában megkívánt lehetőségeket, vagy pedig az M ágybetétek közötti rugalmassági eltéréseket nemcsak a megfelelő rugalmasságú 10 rugók megválasztásával biztosíthatjuk, hanem a rugókat ágyazó anyag 40 célnak megfelelő megválasztásával is. Például a 10 rugók igen erős, szilárd rugók lehetnek (amilyeneket a 3. ábrán 10a hivatkozási számmal jelöltünk), amelyek szilárdabb alátámasztást eredményeznek, mint az ugyanezen az 45 ábrán 10 hivatkozási számmal jelölt kisebb vastagságú rugók. Alternative és/vagy járulékosan a hüvely anyaga olyan tömörségű lehet, ami kisebb vagy nagyobb mértékben fokozza a 10 vagy 10a rugók szilárdságát. 50 Az 1—3. ábrákon bemutatott kiviteli változatnál, ahol a rugós párnázatot az M ágybetétbe helyezve alkalmaztuk, az egység minden 10 rugója tökéletesen be van ágyazva a 12 rugalmas elasztomer anyagba, amelyből vagy két irány-55 ban eltoeskenyített, vagy hordó alakú P tokok vannak kialakítva, amelyek a végeiken keskenyebbek, a középső tartományiban pedig kiszélesednek; a 14 merevítőborda, amely azonos anyagból készül és szerves egységet alkot a P 60 tokok elasztomer anyagával, ezeket a tokokat középső tartományukban egymással összekapcsolja. A találmány értelmében mindegyik rugalmas P tok,: amely a beágyazott 10 rugót tartalmáz-65 za, belül üreges, de legalább a felső részén a C 2
