164190. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést szabályozó szer

3 164190 4 2-klóretán-szulfinsav-izobutilészter, 2-klóretán-szulf insav-n-pentilésztier, 2-klóretán-szulfinsav-izopentilészter, 2-klóretán-szulf insav-neopentilészter, 2-klóretán-szulf insav-n-hexilészter, 2-klóretán-szulf insav-2'-metilpentilészter, 2-klóretán-szulf insav-i3'-metilpentilészter, 2-klóretán-szulf insa v^2', 2 '-dimetil'butilészter, 2-klóretán-szulf insav-3'-etilbutilészter, 2-klóretán-szulfinsav-2'-etilbutilészter, 2-klóretán-szulf insav-Tn-heptilészter, 2-klóretán-szulfinsav-2'-metilhexilészter, 2-klóretán-szulfinsav-3'-metilhexilészter, 2-klóretán-szulf insa v-2', 2'-dimetilpentilészter, 2-klóretán-szulf insav-3',3'-dimetilpentilészter, 2-klóretán-szulf insav-2'-metil-3'-metilpentil­észter, 2-klóretán-szulf insa v-2'-imetil-4'-metilpentil­észter, 2-klóretán-szulf insa v-3'-etilpentilészter, 2-klóretán-szulf insav-2'-etilhexilészter, 2-klóretán-szulf insav-2'-metil-3',3'-dimetil­butilészter, 2-klóretán-szulf insav-n-oktilészter, 2-klóretán-szulf insav-izooktilészter, 2-klóretán-szulfinsa v-2', 2'-dimetilhexüészter, 2-klóretán-szulf insav-n-nonilészter, 2-klóretán-szulf insav-n-decilészter, 2-klóretán-szulf insav-n-undecilészter, 2-.klóretán-szulfinsav-n-dodecilészter, 2-klóretán-szulf insa v-2',2'-dimetilo!ktilészter, 2-klóretán^szulfinsav-2',2'-dimetildecilészter, 2-klóretán-szulf insav-tetradecilészter, 2-klóretán-szulf insa v-hexadecilészter, 2-klóretán-szulf insav-klórmetilészter, 2-klóretán-szulfinsav-klóretilészter, 2-klóretán-szulf insa v-klórpropilészter, 2-klóretán-szulf insav-r,3'-diklórprop(2)-il észter, 2-klóretán-szulf insav-vinilészter, 2-klóretán-szulf insa v-propenilészter, 2-klóretán-szulf insa v-butenüXIJ-észter, 2-klóretán-szulfinsav-butenil(2)-észter, 2-klóretán^szulfinsav-2-m.etilpropenilészter, 2-klóretán-szulf insav-pentenil(l)-észter, 2-klóretán-szulf insa v-1 ',1 '-dimetilallilészter, 2-klóretán-szulf insav-oiktadecén(9)-ilészter, 2-klóretán-szulf insav-propargilészter, 2-klóretán-szulf insav-l'-metil-propargilészter, 2-klóretán-szulf insav-1 ',1 '-dimetil-propargil­észter, 2-klóretán-szulf insa v-ciklohexilészter, és a megfelelő 2-brómetán-szulfinsav-szárma­zékok. A találmány értelmében alkalmazható anya­gok részben ismertek, például a 2-klóretán­-szulfinsavklorid, 2-klóretán-szulfinsav [Doklady Akad. SSR 157 (1964), 1. szám 139—142. oldal], továbbá a 2-klór-, illetve 2^brómetán-szulfinsav­-metilészter [Chem. Ber. 86, 557 (1953) és a 2 005 514 számú nyilvánosságra hozott NSzK-beli bejelentés], 2-klór-, illetve 2-brómetán-szul­finsav-metil-, illetve -etilészter és a 2-klóretán­-szulfinsav-izopropilészter (Tetrahedron Letters 32, 2743—2746. oldal (1969)] vagy a 2-klóretán­-szulfinsav-terc.butilészter [Zh. obsc. Khim. 35. (3), 475—479. oldal (1965)]. Néhány találmány szerinti hatóanyag új, eze­]"<=t önmagában ismert eljárásokkal egyszerű S módon előállíthatjuk. Szulfinsavhalogenideket kapunk például, ha a megfelelő bisz-(2-halogén­etán)-diszulfidokat például klórral halogénez­zük 1 :3 mól arányban közömbös oldószerek, így metilénklorid jelenlétében, —60 C° és +10 C° közötti hőmérsékleten, majd alkoholokkal reagáltatjuk. A reakcióterméket úgy különítjük el, hogy az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot desztilláljuk. Azokban az esetek­ben, amikor a szulfinsavakat, illetve azok ész­tereit kívánjuk előállítani, a megfelelő szulfin­savhalogenideket hidrolizálószerekkel, illetve a megfelelő alkoholokkal reagáltatjuk —10 C° és +40 C° közötti hőmérsékleten, közömbös oldó­szerek, így metilénklorid jelenlétében. A találmány szerint alkalmazható hatóanya­gok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak és ezért növénynövekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fej­lődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. A növénynövekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumával összhangban levő különböző célokra használjuk. A növénynövekedést szabályozó anyagokkal például megszakíthatjuk a magok nyugalmi ál­lapotát azért, hogy a magokat bizonyos időpont­ban csírázásra serkentsük, olyan időpontban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag ön­magában nem mutat csírázási készséget. A ma­gok csírázását a hatóanyagokkal az alkalmazott koncentrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafej lődésre vonatkozik. A hatóanyagokkal befolyásolhatjuk a növé­nyek rügyezését, tehát az endogén évritmust, úgy hogy a növények például olyan időpont­ban hajtanak ki vagy virágoznak, amikor nem mutatnak készséget egyébként a kihajtásra vagy virágzásra. A találmány szerinti hatóanyagokkal elérhet­jük a rügyek kifejlődésének gátlását, például azért, hogy fagyveszélyes helyeken elkerüljük a fagykárokat. A hatóanyagokkal a koncentrációtól függően elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy gyökérnövekedést. így például lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények .növekedését na­gyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőteljesebb példányokká vagy törpepéldányok­ká fejlődjenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fű­növekedés visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továbbá a növekedést szabályozó anya­gokkal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága csökkenthető. Ugyanígy gátolhatjuk a bokrok növekedését is. A növény növekedése során az oldalirányú el-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom