164190. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést szabályozó szer

164190 5 6 ágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében lefejezés után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. A hatóanyagokkal a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például megkönnyítsük a betakarítást vagy pedig a párologtatást csökkentjük olyan időpontban, amikor a növényeket el kell ültetni. A növénynövekedést szabályozó anyagokkal csökkenthetjük a növények párologtatási sebességét is, hogy elkerüljük a kiszáradás által okozott károkat. A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időpontjától függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a normális virágképződés időpontjában végezzük. Ezenkívül elérhetjük túlnyomóan termős vagy túlnyomóan porzós virágok képződését is. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt hozunk létre (parthenokarpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is vagy kémiai ritkítás értelmében a gyümölcshullást meghatározott mértékben növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a 'betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyítjük a betakarítást. A növekedést szabályozó anyagokkal gyorsíthatjuk vagy gátolhatjuk a gyümölcsérést és javíthatjuk a gyümölcsök színesedését. Elérhetjük a gyümölcsérés bizonyos időpontra való koncentrálását is. A terméshozam növelését a növekedést szabályozó anyagokkal elérhetjük úgy, hogy serkentjük a gyümölcsállományt és nagyobb gyümölcsök képződését érjük el vagy pedig serkentjük a vegetatív növekedést. Ezenkívül serkenthetjük a növényekben levő másodlagos anyagok szintézisét vagy kifolyását {például a látex kifolyását a gumifákból). Az alkalmazás céljának megfelelően az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazhatunk, imimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerekként lényegében szóbajönnek az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klórbenzolok, paraffinok, például ásványolaj frakciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláros oldó-5 szerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; emulgálószerként a nem ionos és anionos emulgátorok, így a polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilónzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súlyí% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásrai kész oldatok, emuigálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazást a szokásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, ködösítéssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0,0005—2%, előnyösen 0,01—0,5% koncentrációkat alkalmazunk. Ezenkívül 1 hektár talajfelületre számítva általában 0,1—100 kg, előnyösen 1—10 kg hatóanyagot használunk. A növekedést szabályozó anyagokat előnyös időpontban alkalmazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adottságok határozzák meg. A találmány szerinti anyagok hatását az alábbi példákkal szemléltetjük. A. példa: Érésgyorsítás banánok esetén Oldószer: 10 súlyrész metanol Emulgátor: 2 súlyrész polietilénszorbitánmonolaurát Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emuigátorral és vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. 3—3 éretlen banánt bepermetezünk 20 ml hatóanyagkészítménnyel. Az érésgyorsítást napokban határozzuk meg a kontrollgyümölcsökkel szemben. Azt az időt adjuk meg napokban, ami alatt a kezelt gyümölcsök a kezeletlen kontrollgyümölcsökkel összehasonlítva hamarabb értek meg. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban adjuk meg. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3