164182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására
35 r o-11,11 b-dimetil-1 H-indolizino[8,7-b] indol-2S: :3S-tartarátot {mono) kapunk, bomláspont 156,0—158,5 C°, |]cf]24D = — 66,7° [c = 1,035, MeOH]. A kapott 8,0 g sót pontosan a fentinek megfelelő módon 4,81 g bázisisá alakítjuk át, 5 [«]25D = — 96,3° [c =—0,963, MeOH], majd 4,32 g föhér kristályos 1,2,3,5,6,11,llb-hexahidro-11,-1 lb-dimetil- lH-indolizino{8,7-ib] indol-hidr okloridot képzünk, bomláspont 247,5—249,5 C°, [a]25 D = — 72,3° (c= 1,059, MeOH]. 10 29. példa: l,2,3,5,6,llb-hexahidro-llb-metil-lH-indolizino[8,7-b]indol-ll-karbon9av-etilészter-hidroklorid 15 A 19. példához hasonlóan 6,81 g 1,2,3,5,6,11b-hexahidro-1 lb-metil-3-oxo-l lH-indolizino[8,7--b] indolt 50 ml vízmentes diimetilformarnidban 1,58 g kb. 50%-os ásványolajos nátriumhidrid 20 diszperzióval és 3,56 g klórhangyasav-etilészterrel 2 óra hosszat reagáltatunk, majd a nyers terméket kromatografálva 4,8 g bázisos észterhez jutunk. Az aminoészter éteres oldatát fölöslegben izopropanolos sósavval kezeljük, a kivált 25 sót kétszer etilacetátból és kétszer acetonból átkristályosítjuk. 1,94 g célvegyülethez jutunk, bomláspontja 158—160 C°. 30 30. példa: 2,3,5,6,11, llb-hexahidro-11,11 b-dimetil-1 H--indolizino[8,7-b] indol 35 a) 15,26 g 1,2,5,6,11,llb-hexahidro-11,llb-dimetil-3H-indolizina[8,7-b]indol-3-ont 13,34 g foszforpentaszulfidot és 200 ml 1,2-drmetoxi-etánt 3 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával tartunk, a reakcióelegyet metilénkliroddal hígít- 40 juk, és híg vizes ammóniumhidroxiddal, majd vízzel mossuk. Az oldószert eltávolítjuk. A maradékot kromatográfiásan tisztítjuk, amelyhez semleges, Ill^as aktivitású alumíniumoxid oszlopot alkalmazunk; az eluálást benzollal és éter- 45 -benzol 1 :9 arányú elegyével végezzük; ily módon 10,10 g barnás-sárga habszerű anyagot kapunk. A nyers terméket kétszer széntetrakloridból, ezt követően kétszer metilén-klorid-heptán elegyből átkristályosítjuk; ily módon 50 szilárd termék formájában 1,2,5,6,11,llb-hexahidro-11, 1 lb-dimetil-3H-indolizinoi[8,7-b] indol-3--tiont kapunk. Olvadáspont: 133—136 C°. ^s«%EtoH . 223>5 (£ 36)950)) 270,5 (s 25,500) 53 b) 1,08 g 1,2,5,6,11,llb-hexahidro-ll,llb-dimetil-3H-indolizinoí[8,7-b]indol-3-tiont 100 ml abszolút etanolban 12 g Raney-nikkel jelenlétében 60 (Grace Co. No. 28) felhasználás előtt desztillált vízzel, majd abszolút etanollal diszpergálunk, visszafolyató hűtő alkalmazásával nitrogénáram bevezetése mellett 1,5 óra hosszat forraljuk, ezt követően szűrjük, az oldhatatlan részeket klo- 65 36 roformmal mossuk. Az egyesített szerves fázisokból az oldószert elűzzük, .majd a maradékot híg, vizes sósavban feloldjuk és éterrel mossuk. A savas oldatot híg vizes natriumhidroxiddal meglúgosítjuk, a nyers terméket éterrel kirázzuk, az éteres extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfáttal vízmentesítjük; az éter elűzése után 0,78 g fehér anyagot kapunk, olvadáspontja 59—64 C°. A szilárd termék tisztítását kromatográfiásan végezzük, amihez 35 g semleges 3-as aktivitású alumíniumoxidot alkalmazunk. A benzol-eluátumból 0,64 g cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja 65,0— 67,5 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás valamely I általános képletű indol-származék és ezek savaddíciós sóinak előállítására — ahol az Y és Z szubsztituens —1CH2— vagy —CH2— —CH2 —, az R1 szubsztituens hidrogén^atom, vagy oxo-csoport, az R4 szubsztituens rövidszénláncú alkil- vagy fenil-csoport, az R5 szubsztituens rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkenil-, di-(rövidszénláncú)-alkilammo-CrövidszénláncúJ-alkil-, fenil-(rövidszénláncú)-alkil-, rövidszénláncú alkoxi-karbonil vagy pirrolidinon(rövidszénláneú)^alkil-csoport, az R6 szubsztituens hidrogén-atom, rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, fenil-(rövidszénláncú)-alkoxi-csoport, halogén-atom, vagy hidroxicsoport —, azzal jellemezve, hogy a) valamely, az Rí szuibsztituensként hidrogénatomot tartalmazó vegyület előállítására valamely XV általános képletű vegyületet — ahol az R4, R 5 , R 6 , Y és Z szubsztituensek jelentése a fenti, a W szubsztituensek egyike vagy mindkettő oxigén- (ha csak az egyik W jelentése oxigén-atom, a másik W két hidrogénatomot jelent) — alkálifém- vagy alkáli-földfémalumíniumhidriddel, célszerűen lítiumalumíniumhidriddel, vagy -foszforpentaszulfidos kezelést követően — Raney-nikkellel redukáljuk, vagy b) valamely LA általános képletű vegyületet — ahol az R4 , R 8 , Y és Z szubsztituensek jelentése a fenti, a W szubsztituens oxigén-atom, vagy két hidrogénatom •— az indol-csoport nitrogénjén szokásos módon, célszerűen erős bázissal, célszerűen nátriumhidiriddel, majd alkilezőszerrel kezelve, alkilezzük, vagy c) az R1 szubsztituensként oxo-csoportot tartalmazó vegyületek előállítására valamely XI általános képletű vegyületet — ahol az R5, R 6 és Y szubsztituens jelentése a fenti — valamely RÍ^CO—CH2 —Z—COOH általános képletű savval vagy ilyen sav funkciós származékával — célszerűen valamely XVIIA általános képletű 18
