164164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel hígítható, hőre keményedő, önmagától térhálósodó kopolimerizátumok előállítására

164164 azonban az a hátrányuk, hogy először az N-he­lyettesített melamin-származékok egy a-ß etiléne­sen telítetlen karbonsavval alkotott polimerizálható reakciótermékét kell előállítani. Ez az eljárás jelentős eljárástechnikai nehézségekkel van össze- 5 kötve, mivel egyrészt a kondenzáció közömbös, többnyire aromás oldószerek jelenlétében folyik csak le kielégítően, ezeket az oldószereket pedig mindenekelőtt el kell távolítani a vízoldható kopolimerizátumok előállításánál a további átala- 10 kítás előtt. A találmány semlegesítés után vízoldható, önmagától térhálósodé kopolimerizátumok elő­állítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy 5—40 s%, előnyösen 25-35 s% 15 részlegesen vagy teljesen éterezett, vízoldható vagy vízoldhatatlan aminoplaszt-gyantát 5-30 s% a-ß etüénesen telítetlen karbonsavval vagy ennek reakcióképes származékaival, amennyiben ezek még legalább egy szabad karboxil-csoportot tártai- 20 máznak, és 30-90%% olyan más kopolimerizál­ható vegyületekkel, amelyek szabad karboxil­csoportokat nem tartalmaznak, homogén gyantává átalakítunk. Az eljárás útján ilyen önmagától térhálósodé 25 kopolimerizátumok egy munkamenetben való, egy­szerű előállítása válik lehetővé és a kedvező koncentrációarányok útján elkerülhető az amino­plaszt-komponens nem kívánatos és hátrányos sajátkondenzációja. Katalizátorok használata ennél 30 az eljárásnál nem követelmény. A polimerizáció oldatban, az aminoplaszt-komponens jelenlétében megy végbe, miközben az a-ß etilénesen telítetlen karbonsavak az aminoplaszttal reagálnak. A találmány szerinti eljárást a következőképpen 35 hajtjuk végre: az aminoplaszt-gyantát, a monome­reket, az oldószert, valamint a szokásos polimeri­zációs iniciátorokat és szabályozókat homogénen összekeverjük. A karbonsav-mennyiséget úgy vá­lasztjuk meg, hogy a keverék savszáma a reakció 40 előtt előnyösen legalább 80 mg KOH/g legyen. A keverék egy részét alkalmas reakcióedénybe visszük és 90—130C°-ra melegítjük. A keverék visszamaradó részét pedig folyamatosan adjuk ehhez hozzá és a reakciót, adott esetben vissza- 45 folyató hűtő alatt, esetleg további mennyiségű iniciátor utánadagolása közben teljessé tesszük. A kívánt szilárdanyag-tartalomra történő beállítás után a reakcióelegyet megfelelő bázisokkal semle­gesítjük és a kapott kötőanyagot ismert módon 50 pigmentet tartalmazó vagy pigmentet nem tartal­mazó, vízzel hígítható bevonóanyagokká feldol­gozzuk. Aminoplaszt-gyantaként a találmány szerinti el­járáshoz alkalmasak a szokásos, valamely aldehid- 55 bői - előnyösen formaldehidből — és azzal kon­denzálható nitrogéntartalmú vegyületekből felépí­tett, nem kikeményített gyanták illetve ezek oligomer vagy monomer előkondenzátumai. Ilyen anyagok pl. karbamid, tiokarbamid, guamdin, 60 diciándiamid mono- vagy polialkoholokkal, elő­nyösen 1-4 szénatomos monoalkoholokkal, részben vagy teljesen éterezett polimetilol-vegyü­letei, úgyszintén az 1,3,5-triazinok ilyen di- vagy triamino-vegyületeinek ilyen származékai, mint 65 melamin, formoguanidin, acetoguanidin, benzo­guanidin, amelin. Magától értetődően az említett vegyületek helyettesítési termékei és származékai is alkalmazhatók. a-ß etilénesen telítetlen karbonsavakként a következő savak alkalmasak: akrilsav, metakrilsav, krotonsav, maleinsav, fumársav, itákonsav, citra­konsav, mezakonsav, akonitsav önmagában vagy egymással keverve, valamint ezek legalább egy szabad karboxil-csoporttal rendelkező funkcionális származékai, pl. a telítetlen, polimerizálható di­vagy polikarbonsavak részleges észterei vagy amid­jai. További polimerizálható vegyületekként, ame­lyek nem rendelkeznek szabad karboxil-csoportok­kal, alkalmasak: a-ß etilénesen telítetlen karbon­savak alkil- és oxialkílészterei, így metil-, etil-, propil-, butil-, izobutil(met)akrilát, 2-etilhexil(met)­akrilát, lauril(met)akrilát, sztearil(met)akrilát, 4-hidroxibutil(met)akrilát és más ilyen vegyületek, valamint a telítetlen di- vagy polikarbonsavak karboxil-csoportot nem tartalmazó származékai, pl. dietilmaleát, dibutilfumarát stb. Más polimerizálható vinil- vagy vinilidén-vegyü­letek ugyancsak előnyösen alkalmazhatók együtt, így sztirol, alkilsztirolok, mint o-, m-, p-metil­sztirol, a-metilsztirol, továbbá (met)akrilnitril, (met)akrilamid és egyéb polimerizálható vegyüle­tek, amennyiben ezek más komponensekkel ke­verve polimerizálhatok. Magától értetődően minden esetben használ­hatók a fenti osztály halogén-helyettesítésű származékai is. Semlegesítésre a szokásos semlegesítőszerek, mint ammónia, szervetlen bázisok és szerves nitro­génbázisok szolgálhatnak. Szerves oldószerekként a szokásos oldószereket alkalmazhatjuk, amennyiben ezek a vízzel való hígíthatóságot nem befolyásolják. Előnyösen hasz­nálatosak alkoholok, glikoléterek, glikolészterek, keto-alkoholok. Nem jelentős mennyiségben vízzel nem összeférhető alifás vagy aromás oldószereket is használhatunk együtt. A találmány szerint előállított kopolimerizá­tumok egységes gyantaanyagból állnak. Meglepő módon a találmány szerinti eljárás útján lénye­gesen világosabb termékek állíthatók elő, mint amelyek kopolimerizátumoknak aminoplaszt-gyan­tákkal való utólagos kondenzációja esetén kap­hatók. A találmány szerint előállított termékek bevonóanyagok kötőanyagaiként alkalmasak és tar­tósságuk miatt különösen felhasználhatók a folya­matos, zavarmentes üzemhez az elektrorétegezési­eljárásnál. A kapott bevonatok a felület rendkívüli egyenletességével, jó fényével, alkáliákkal szembeni kiváló ellenállóképességgel és jó mechanikai tulaj­donságokkal, mint keménység, rugalmasság és tapadás tűnnek ki. A találmány szerinti kopoli­merizátumok további előnye abban van, hogy felhasználásuk esetén eddig még elő nem állítható világos színű és sárgulásnak kiválóan ellenálló, elektroforetikusan felhordott filmeket kapunk. A következő példák a találmány megvilágítására szolgálnak anélkül, hogy korlátoznák a találmányt. A részek súlyrészekben vannak megadva. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom