164164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel hígítható, hőre keményedő, önmagától térhálósodó kopolimerizátumok előállítására

MAGTAB NÄPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 164164 4m4 Bejelentés napja: 1970. VI. 17. (VI-751) Ausztriai elsőbbsége: 1969. VII. 29. (A 7288/69) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 08 g 37/32 Jé f Bejelentés napja: 1970. VI. 17. (VI-751) Ausztriai elsőbbsége: 1969. VII. 29. (A 7288/69) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. T ORSZÁGOS ALALMANY HIVATAL I Bejelentés napja: 1970. VI. 17. (VI-751) Ausztriai elsőbbsége: 1969. VII. 29. (A 7288/69) Közzététel napja: 1973. VII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. \ ( Feltaláló: Tulács László okleveles vegyészmérnök, Hitzendorf, Ausztria Tulajdonos: Vianova Kunstharz Aktiengesellschaft cég, Wien, Ausztria Eljárás vízzel hígítható, hőre keményedő, önmagától térhálósodó kopolimerizátumok előállítására 1 2 10 A találmány vízzel hígítható, önmagától térhálósodó kopolimerizátumok a-ß etilénesen telítetlen karbonsavakból és más kopolimerizálható monomerekből való előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, mimellett a kopolimerizációt valamely aminoplaszt-gyanta jelenlétében végezzük. Az eljárás olyan kopolimerizátumok egy munkamenetben való egyszerű előállítását teszi lehetővé, amelyeknél a kikeményedést elősegítő komponens a polimerízátumba bekondenzálódik. Ismeretes, hogy hőre keményedő kötőanyagok bevonómasszákhoz előállíthatók vízoldható aminoplaszt-gyanták vinil- és/vagy vinilidén-vegyületekből és a-ß etilénesen telítetlen karbonsavakból létrejött kopolimerizátumok ammónium- vagy aminsóival 15 alkotott keverékeiből. Ezeknek a keverékeknek azonban az a hátrányuk, hogy a térhálósodásnál nemcsak a kopolimerizátum és az aminoplaszt-gyanta, hanem az utóbbi sajátkondenzációja is létrejön. A beégetési folyamat alatt a nitrogénbázis lehasad és ezt a nem kívánt sajátkondenzációt a keletkező savanyú közeg még inkább elősegíti. Ez összeférhetetlenséget okoz a bevonatban és a beégetett lakk-filmben felületi zavarokhoz vezet. Dyen kétkomponensű rendszerek további hátrányai jelentkeznek az elektro-bemerítő lakkozásnál az egyes komponensek különböző vándorlási sebessége következtében. Ezáltal egyrészt nem kielégítő tulajdonságú filmek keletkeznek, másrészt megváltozik a fürdőösszetétel. Ezen- 30 20 25 felül ilyen kötőanyagokban nem alkalmazhatók aminoplaszt-gyanták, amely lényeges korlátozást jelent a nyersanyag-megválasztásban. Ismeretesek továbbá olyan hőre keményedő, vízoldható kötőanyagok is, amelyek kopolimerizátumoknak vízoldható vagy vízoldhatatlan aminoplaszt-gyantákkal való utólagos átalakítása útján kaphatók. Ennél az eljárásnál is megtörténik a kopolimerizáció mellett az aminoplaszt-gyanta sajátkondenzációja, amelyet az aminoplaszt-gyanta hozzáadása után előálló helyi koncentráció, valamint a nagymolekulájú kopolimer-oldat karboxilcsoportjainak meggyengült reaktivitása okoz, ez azután az előbb említett hátrányokhoz vezet. Dyen kötőanyag-alapra elektroforetikusan felhordott bevonatok nem kielégítő tulajdonságokkal rendelkező filmeket adnak, így rossz terülés élektől való lakk visszahúzódás, nem megfelelő térhálósodás áll elő a beégetésnél. Ismeretes továbbá az 1 451 004 számú francia szabadalmi leírásból, hogy N-helyettésített melamin-származékok (pl. hexametoxi-metilmelamin) met/akril-, maiéin- vagy fumársawal alkotott reakciótermékeit, amelyek szilárdanyag-katalizátorok jelenlétében állíthatók elő, más polimerizálható monomerekkel kopolimerizálják. Ezek a kopolimerizátumok minden további térhálósítószer hozzáadása nélkül térhálósíthatók és adott esetben ammóniával vagy szerves bázissal való semlegesítés után vízzel hígíthatok. Ezeknek a rendszereknek 164164