164094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az EM-49 antibiotikum és összetevői előállítására
9 164094 10 ruma 248nm-nél gyenge maximumot (E 1% = 25) és végabszorpciót mutat. Az abszorpció intenzitását 248nm-nél valószínűleg a színes szennyezések növelik, és az abszorpció áthúzódását okozzák a látható spektrumba. Ez a maximum és a végabszorpció legalább részben a fenilalaninnak tulajdonítható. 7. példa: Az EM—49 antibiotikum hidrokloridot n-butanol 0,5 n NH4OH rendszerrel ellenáramú megoszlás segítségével szabad bázissá alakítjuk. A 6. példa szerint előállított 1,01 g EM-49-hidrokloridot 29 ellenáramú megoszlással, csövsnkint 40 ml alsó és felső fázist alkalmazva, dolgozzuk fel. A 25-29. csövek tartalmát egyesítjük, a felső fázist elválasztjuk, és vákuumban bepároljuk, majd a száraz maradékot körülbelül 50 ml meleg metanolban feloldjuk, és 50 ml etilacetátot, 50 ml benzolt és 50 ml ciklohexánt adunk hozzá. Ezt az oldószerkeveréket vákuumban eltávolítva csaknem fehér porként 0,75 g EM-49 antibiotikum szabad bázist kapunk. Olvadáspontja légmentes kapillárisban mérve 245-248°. Elemi összetétel (%); C 56,64; H 8,65; N 16,50; Cl 0,0. A szabad bázis molekulasúlya etanolban ultracentrifugálással meghatározva körülbelül 1080. Perklórsavas titrálással kapott egyenértéksúlya 272. Az EM—49 antibiotikum szabad bázisának tapasztalati képlete C51H 9 3Ni3 0 12 -nek felel meg. Az ultraibolya spektrum metanolban az erős végabszorpción kívül a következő maximumokat mutatja (sh = váll): 7max 1% sh 247,5 5,8 sh 252 4,5 sh 258 4,1 sh 265 3,4 sh 268 3,2 A 3. ábrán az infravörös spektrum látható KBr-ben. A 4. ábra a 60 MHz-es NMR spektrumot dimetilszulfoxid-d6-ban mutatja. Az EM-49Júdroklorid vizes oldatait (0,1-10 mg/ml) 0,5 mól nátrium- és káliumsó oldatokkal reagáltatjuk. A következő anionok sóival nem keletkezik csapadék: OAC~ H2 P0 4 = , J~~, CIO3-, C2 0 4 = , Br~, B 4 0 7 = , JO3 -. A következő anionok sóival keletkező csapadékok oldhatósága az alábbi sorrendben csökken: S04 = , Mo04 = , HP04 = , Cr0 4 = , Fe(CN) 6 ' 4 ' Fe(CN) 6 -3 , Cr2 0 7 = , W04 ". 8. példa: Az EM-49 antibiotikumot különféle arilszulfonsavak sóiként vizes oldatból is ki lehet csapni, ha ilyen savval vagy sójával reagáltatjuk. A következő példa ezt a módszert szemlélteti. 1,00 g EM-49-hidrokloridot 50 ml vízben oldunk, és 1,25 g p-fenilazobenzolszulfonsav 20 ml vízzel készült oldatát adjuk hozzá. A keveréket fél óra hosszat keverjük, majd leülepedni hagyjuk. A 5 felülúszó folyadékot leöntjük, és a csapadékot kétszer 30 ml vízzel dekantáljuk, majd harmadszor szűrőn mossuk. A csapadékot vákuumban megszárítva 1,43 g amorf anyagot kapunk. Ez a p-fenilbenzolszulfonsavsó metanollal elkeverve krisj0 tályossá válik. A mintát metanol és acetonitril 2:1 arányú elegyéből négyszer átkristályosítjuk: az így kapott termék vákuumban gyorsan melegítve 267°-on elbomlik. A több óra hosszat 0,02 torr nyomáson és 100°-on szárított anyag súlya a 25 légköri nedvességgel egyensúlyi helyzetet elérve 4,17%-kal növekszik. Elemi összetétel (%); C 53,29; H 6,42; N 13,10; S 5,86: 0 (különbségből) 21,33 Négy kénatom alapon számítva 2103 molekula-2Q súlynak a C97 Hi3oN 21 0 2 4S 4 tapasztalati képlet felel meg. 9. példa: 25 30,8 mg EM-49-hidroklorid, 1 ml n-butanol, 1 ml metiletilketon, 0,2 ml 1 mólos benzolos 2,4-dinitrofluorbenzol oldat és 2 ml lO^os nátriumhidrogénkarbonát oldat keverékét szobahőmér-30 sékleten 1,7 óra hosszat keverjük, majd a felső fázist elválasztjuk, és az ásó fázist etilacetáttal többször mossuk. A felső fázist és a mosófolyadékokat egyesítjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékból metiletilketonnal ameny-3J nyit csak lehet kioldunk, az oldhatatlan anyagot centrifugálással elválasztjuk, és kidobjuk. A felülúszó folyadékot nitrogénáramban bepároljuk. A száraz maradékot kevés acetonban oldjuk, és a terméket benzol hozzáadása után kicsapjuk. A 40 szilárd 2,4-dinitrofenil-származékot benzollal többször mossuk, és vákuumban megszárítva 35,1 mg sárga port kapunk. Kovasavgél vékonyrétegen elemző kromatografálást végezve metanol és kloroform 1:9 arányú elegyével eluálunk, és így 45 egyetlen tiszta foltot kapunk, ennek Rf-értéke 0,51. Ugyanezt a rendszert használjuk a preparatív vékonyréteg-kromatografálásra, és ezzel tisztítjuk az anyagot. Az Rf = 0,52-0,68 sárga sáv anyagát 50 összegyűjtjük. A terméket a kovasavgélről aceton és metanol 1:1 arányú elegyével extraháljuk, és az acetonos oldatból benzollal kicsapva 30,4 mg port kapunk. Ultraibolya spektruma metiletilketonban: X.max 352nm, Ei% = 398. Az anyag kis mintáját 55 100°-on, 0,02 torr nyomáson szárítjuk, és a légköri nedvességgel egyensúlyi helyzetbe hozzuk. Hemi összetétel (%); C 52,02; H 6,13; N 16,61; 0 (a különbségből) 25,24 (víz 1,04). Molekulasúlya 1744, ez a C76 H 10S N 21 O 27 g0 tapasztalati képletnek felel meg. 10. példa: Az 5. példa szerint kapott l,00g acetonban 65 oldhatatlan porból 10 ml vízben feloldunk annyit, 5
