164073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirogénmentes plazmapótló előállítására - hidroxietilkeményítő alapú km
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.1. 03. (KI-660) Japáni elsőbbsége: 1971. VIII. 21. (46-63838) Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 164073 Nemzetközi osztályozás: A 61 k 27/10,25/02 Feltalálók: Irikura Tsutomu mérnök, Shirai Kazunari mérnök, Tokió, Tada Mamoru mérnök, Urawa-shi, Saitama-ken, Tamada Terumi mérnök, Imái Jun mérnök, Okada Kodo mérnök, Tokió, Ishida Ryozo mérnök, Yono-shi, Saitama-ken, Japán Tulajdonos: Kyorin Seiyaku.Kabushiki Kaisha cég, Tokió, Japán Eljárás pirogénmentes plazmapótló előállítására 1 A találmány módosított keményítőt tartalmazó plazmapótló előállítására vonatkozik. Az új plazmapótló nagyon biztonságos és hatásos klinikai alkalmazásra, és jól használható a vérnyomás fenntartására vérzés okozta sokk esetében anélkül, 5 hogy kedvezőtlen reakciókat, például kolloid anyagoknak az élő szövetben való felhalmozódását vagy a vörös vértestek elroncsolódását és agglutinálódását váltaná ki, miként az gyakran megfigyelhető polimereknek plazmapótlóként való alkalma- 10 zása esetén. Azonkívül az is kiváló sajátsága a találmány szerint készült plazmapótlónak, hogy nagy mennyiségben adható be intravénásán hidegrázás, láz és antigénhatás nélkül, mert az injekció pirogénmentesen készül. 15 Eddig számos kolloid plazmaszaporítót és plazmapótlót használtak klinikai célokra. Bár a kolloid anyagok zöme fiziológiailag nem homogén, a nagy viszkozitású kolloidok alkalmasnak bizonyulnak a vérnyomás növelésére, illetve fenntartá- 20 sara. Mindamellett a nem homogén anyagok kiválasztása a vizeletbe annyira elégtelen, hogy felhalmozódásuk következtében szöveti elváltozások fordulhatnak elő. Ilyen kolloid anyagok például az arginin, zselatin, polivinilpirrolidon [G. Lami, Acta 25 Vet. Acad. Sei. Hung. 14, 105 (1964)]. Ma klinikai használatra a dextránt és a módosított zselatint részesítik előnyben. Azonban ezeknek is megvannak a maguk hátrányai. Nevezetesen a dextrán a betegek 6-8%-ánál vesesérülést [T.O. 30 Morgan és munkatársai, Brit. Med. J. 2, 737 (1966)] vagy anafílaxiás sokkot [D. A. Shephard és L. D. Vandám, Anesthesiology 25, 244 (1964): G. Bailey és munkatársai, J. Amer. Med. Assoc. 200, 889 (1967)] okoz. A módosított zselatin szobahőmérsékleten kocsonyásodása következtében, nehezen alkalmazható sürgős esetekben. Azonkívül a módosított zselatin a vörös vértestek elroncsolódását okozza [O. K. Skinsnes, Surg. Gynec. and Obstet. 85, 563 (1947): W. H. Parkino és munkatársai, Am. J. Physiol. 173, 403 (1953)]. Nem állítható tehát, hogy akár a dextrán, akár a módosított zselatin ideális nyersanyagok plazmaszaporító vagy plazmapótló készítésére. Általában véve a glikogénhez hasonló szerkezetű keményítő elfogadható lenne az élő szövetek számára, mert a keményítő nem hat idegen anyagként in vivo. Azonban az oldható keményítőt az a-amiláz a vérben olyan gyorsan hidrolizálja, hogy nem alkalmas plazmapótlónak. Mióta Wiedersheim 1957-ben közölte, hogy a hidroxietilezett keményítő alkalmas lehet plazmapótlónak, mert csekély a toxicitása és jól ellenáll a c^amiláznak, számos kutató foglalkozott hidroxietilkeményítőnek plazmaszaporítóként való alkalmazásával. A kutatók figyelme azonban csak a vérnyomásnak nagy szubsztituciós fokú (a továbbiakban „SF") és nagy molekulasúlyú hidroxietilkeményítővel való befolyásolására irányult. Ennélfogva nem vették figyelembe a hidroxietilkemé-164073
