164067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-fenil-2,3,5,6-tetrahidro-imidazo [2,1-b] tiazol és a megfelelő 6-aminofenil-származék előállítására

13 167067 14 pároljuk. A maradékot visszafolyató hűtő alkalmazása mellett 100 ml etanollal extraháljuk, a kapott elegyet szűrjük és a szűrletet 15 Hgmm-es vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 5 ml izopropanolban oldjuk, az oldatot 500 ml 5 tetrahidrofuránnal hígítjuk és 5 napon át állni hagyjuk. A kiváló kristályokat leszűrjük, 10 ml éterrel mossuk és szobahőmérsékleten szárítjuk. A kapott 2-fenilimino-3-(2-amino-2-feniletil)-tiazolidindihidroklorid 183-186 C°-on olvad. 10 15. példa: 5,87 g N-(2-amino-2-feniletil)-2-brómetilamin-di- 15 p-toluolszulfonát, 1,14 g tiokarbamid, 0,57 g p-toluolszulfonsav és 15 ml víz elegyét 18 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A reakcióelegyhez 1,85 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot adunk és az oldatot 6 órán visszafolyató hűtő . 20 alkalmazása mellett forraljuk. A pH-t 2 n nátriumhidroxid-oldattal 12-re állítjuk be, majd az elegyet a kristályosodás teljessé-válásáig félretesszük. A kristályokat leszűrjük, 20 ml vízzel mossuk és szobahőmérsékleten szárítjuk. A kapott 25 termék a tetramisole (kitermelés: 38%), melynek mintája ciklohexános kristályosítás után 92-93 C°-on olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 30 Nyers N-(2-amino-2-feniletil)-etanolamint (a 12. példában ismertetett eljárással előállított termék, melyet oly módon izolálunk, hogy a szárított metilénkloridos extraktokat 15 Hgmm nyomáson szárazra pároljuk: 37,0 g vegyületet tartalmaz) 200 35 ml etiléndikloridban oldunk és 25,5 ml 48 súly%-os vizes hidrogénbromidot adunk hozzá. Az oldatot 78 C°-on addig vetjük alá azeotrop desztillációnak, míg vízmentessé válik. A maradékot 1 óra alatt 50 ml etilénklorid és 28,6 ml 40 foszfortribromid elegyéhez csepegtetjük 40 C°-on. A reakcióelegyet 16 órán át 25 C°-on keverjük, 400 ml izopropanolt adunk hozzá és az oldatot az oldhatatlan gumiról ledekantáljuk. Az oldathoz 76,0 g p-toluolszulfonsavat adunk és 2 órás keverés 45 után az N-(2-amino-2-feniletil)-2-brómetilamin-di-ptoluolszulfonátot leszűrjük, egymás után 50 ml izopropanollal és 100 ml éterrel mossuk és szobahőmérsékleten szárítjuk. A termék 190—192 C°-on olvad. 50 16. példa: 1,0 g 2-imino-3-(2-benzoilamino-2-feniletil)-tiazo- 55 lidin-hidrokloridot 50 ml 2 n kénsavban szuszpendálunk és a reakcióelegyet 6 napon át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, 18 n nátriumhidroxidoldattal pH = 12 értékre lúgosítjuk és 25 ml 60 toluollal extraháljuk. A toluolos extrakt pH-ját 3 n izopropanolos sósavval 2-re állítjuk be. A kiváló terméket leszűrjük, 10 ml toluollal mossuk, 70 C°-on szárítjuk, 5 ml vízben oldjuk és a pH-t 18 n nátriumhidroxid-oldattal 12-re állítjuk be. A kiváló 65 tetramizolt leszűrjük, 10 ml vízzel mossuk és 40 C°-on szárítjuk. Op. 92-93 C°. Kitermelés: 33%. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 35,0 g N-(2-benzoilamino-2-feniletil)-etanolamin-O-szulfátot 11,2 g nátriumhidroxidnak 200 ml vízzel képezett oldata és 200 ml toluol elegyéhez adunk. A reakcióelegyet keverés közben 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük, szétválasztjuk, a vizes fázist 200 ml toluollal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat és a szerves extraktot magnéziumszulfát felett szárítjuk és 15 Hgmm-es vákuumban szárazra pároljuk. A kapott termék a nyers N-(2-benzoilamino-2-feniletil)-aziridin. Az ily módon kapott aziridint (11,4 g) 200 ml toluolban oldjuk és 4,75 g káliumtiocianátnak 15 ml tömény sósavval és 185 ml vízzel képezett oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet keverés közben 4 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Az elegyet szűrjük és a szilárd maradékot egymás után 10 ml vízzel és 10 ml toluollal mossuk, majd 60 C°-on szárítjuk. A szilárd anyagot 120 ml 2 n nátriumhidroxid-oldat és 120 ml toluol elegyében szuszpendáljuk, a képződő elegyet 30 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, szobahőmérsékletre hűtjük és szétválasztjuk. A vizes fázist további 100 ml toluollal extraháljuk, majd az egyesített szerves fázisokat és extraktokat magnéziumszulfát felett szárítjuk és 15 Hgmm nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 25 ml toluolban oldjuk és az oldat pH-ját 3 n izopropanolos sósavval 2-re állítjuk be. A kiváló csapadékot leszűrjük, 2 X 15 ml toluollal mossuk és 70 C°-on szárítjuk. A kapott 2-imino-3-(2-benzoilamino-2-fenil-etil)-tiazolidin-hidroklorid 257-260 C°-on olvad. 17. példa: 1,0 g 2-benzilimino-3-(2-amino-2-fenil-etil)-tiazolidin-dihidrokloridot 10 ml vízben oldunk és az oldatot 24 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Az oldatot 5 C°-ra hűtjük, a pH-t 18 n nátriumhidroxid-oldattal 12-re állítjuk be, a kiváló tetramizolt leszűrjük, 20 ml vízzel mossuk és szobahőmérsékleten szárítjuk. A termék ciklohexános átkristályosítás után 92-93 C°-on olvad. Kitermelés: 60%. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 5,7 g 2-benzilimino-3-(2-acetilamino-2-fenil-etil)tiazolidint 25 ml 5 n sósavban oldunk és az oldatot 15 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Az oldatot 20 C°-ra hűtjük, az oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítjuk és a szűrletet 15 Hgmm nyomáson szárazra pároljuk. A gumiszerű maradékot 30 ml izopropanolban oldjuk, 20 ml toluolt adunk hozzá és az oldatot 15 Hgmm nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 15 ml izopropanolban visszafolyató hűtő alkalmazása mellett való forralás közben oldjuk, majd az oldatot lehűlni hagyjuk. A kiváló szilárd anyagot 7