164060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesített 1,3-dihidro-2H-1,4-bezodiazepin-2-on-származékok előállítására

7 164060 8 előállításához a savat célszerűen klórhangyasavalkil­észterrel (pl. -etilészterrel) reagáltatjuk. A reakciót előnyösen tercier szerves bázis (pl. trialkilaminok pl. trietilamin) jelenlétében végezhetjük el. A reakció-hőmérséklet célszerűen kb. -5 C° és 5 szobahőmérséklet közötti érték. Reakcióközegként iners szerves oldószereket (pl. kloroformot, toluolt, tetrahidrofuránt, dimetilformamidot) alkalmazha­tunk. A képződő savklorid vagy savanhidrid és az 10 ammónia vagy egy primer vagy szekunder amin reakcióját előnyösen -5 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, oldószerben (pl. vízben, kloroformban, toluolban, tetrahidrofuránban, dime­tilformarnidban vagy ezek elegy ében) végezhetjük 15 el. A (XII) általános képletű vegyületeket önmagá­ban ismert módon a megfelelő (I) általános képletű dihidro-származékokká oxidáljuk ill. dehidrogénez­zük. A reakciót pl. brómmal, klórral, azodikarbon- 20 savészterekkel pl. -etilészterrel végezhetjük el. A reakciót célszerűen iners szerves oldószerben (pl. halogénezett szénhidrogénekben pl. széntetraklorid­ban, metilénkloridban, kloroformban: éterekben pl. dioxánban, tetrahidrofuránban stb.) hajthatjuk 25 végre. A reakcióhőmérséklet célszerűen kb. -30 C és 100 C° közötti érték. A bázikus jellegű (I) általános képletű vegyüle­tek és N-oxidjaik szervetlen és szerves savakkal (pl. sósavval, foszforsawal, hidrogénbromiddal, citrom- 30 savval, kénsawal, ecetsavval, hangyasawal, boros­tyánkősavval, maleinsawal, p-toluolszulfonsawal) savaddiciós sókat képeznek. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál 35 felhasznált (II), (III), (IV) és (V) általános képletű vegyületek általában ismertek és sok képviselőjük le is van írva. Az irodalomban le nem írt vegyületeket az ismert vegyületek előállításmódjával analóg módon állíthatjuk elő. 40 A (VI) általános képletű vegyületek új anyagok, melyeket a megfelelő 2-amino-benzofenonokból ill. 2-amino-fenil-piridil-ketonokból állíthatunk elő. A megfelelő benzofenonokat ill. ketonokat az első lépésben valamely (III) általános képletű vegyület- 45 tel reagáltatjuk, majd a kapott reakció terméket a második lépésben egy, az amino-csoporton védett, glicin-származékkal (pl. ftálilglicinkloriddal, ftálilgli­cinetilészterrel, karbobenzoxiglicinkloriddal) reagál­tatjuk. A két lépést fordított sorrendben is 50 elvégezhetjük. Mindkét esetben a 2-amino-csopor­ton -A—B-CnH 2n —D csoporttal és védett amino­csoportot tartalmazó glicil-csoporttal helyettesített 2-amino-benzofenont vagy 2-amino-fenil­piridil-ketont kapunk. A glicil-csoporton levő 55 védő-csoport eltávolítása után (VI) általános képletű vegyületeket kapunk. A ftalil-csoportot hidrazinolízissel, a karbobenzoxi-csoportot hidro­genolitikusan vagy hidrogénbromidos-jégecetes keze­léssel szokásos módon hasíthatjuk le. A (VIII)— 60 (XI) általános képletű vegyületeket az a)-d) eljárás-változatokkal állíthatjuk elő. A (VII) általá­nos képletű vegyületeket előnyösen oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő, az 1-helyzetű nitrogénatomon helyettesítetlen (VII) általános 65 képletű vegyület 1-helyzetébe az a)-változat szerint a megfelelő csoportot bevisszük. Megjegyezzük, hogy a kiindulási anyagokat -különösen a (VI) általános képletű vegyületeket - nem kell izolált alakban felhasználni. Eljárhatunk oly módon is, hogy a kiindulási anyagot izolálás nélkül, az előállításánál képződő reakcióelegyben alakítjuk tovább. A (XII) általános képletű vegyületek új anyagok. E vegyületeket a megfelelő, az 1-helyzet­ben helyettesítetlen származékokból az a) változat­nál közöltek szerint állíthatjuk elő. A benzodiaze­pin-kiindulási anyag 4-helyzetű nitrogénatomját célszerűen megvédjük - előnyösen karbobenzoxi­csoporttal — majd a védőcsoportot az Ni -helyette­sítés elvégzése után önmagában ismert módon szolvolitikus vagy hidrogenolitikus úton eltávolít­juk. Az (I) általános képletű vegyületek, N-oxidjaik és a bázikus vegyületek gyógyászati szempontból alkalmas sói antikonvulzív, izomrelaxáns, szedatív és anxiolitikus szerként alkalmazhatók. Az antikon­vulzív hatást oly módon igazolhatjuk, hogy (I) általános képletű vegyülettel vagy sójával kezelt egereket a pentametiléntetrazol-tesztnek vetünk alá. Az l-[2<karbamoUmetoxi)-etil]-7-klór-5-(2-fluor-fe­nil)-1,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on (LD50 > 1250 mg/kg o.p.) pentetrazol-teszt szerinti antikonvulzív hatása Orloff módszerével [Proc. Soc. Exptl. Biol. Med. 70, 254-257 (1949)] APR 2,0=0,76 mg/kg p.o. (APR 2,0 értéken az antikon­vulzív szernek azon mg/kg-ban kifejezett dózisát értjük, melynek hatására a pentetrazol-fogyasztás a kezeletlen kontrollhoz képest kétszeresre emelke­dik.) Ezzel szemben a Phenobarbital — a gyakorlat­ban használatos antikonvulzív szer — APR értéke 30 mg/kg. Az izomrelaxáns hatást a forgórudas teszttel igazoljuk. A fent említett benzodiazepin­származék HDS0 értéke 0,2 mg/kg p.o. Az (I) általános képletű vegyületeket, 4-oxidjai­kat és a bázikus vegyületek gyógyászati szempont­ból alkalmas sóit a gyógyászatban a hatóanyagot valamint enterális vagy parenterális adagolásra alkalmas, szerves vagy szervetlen iners gyógyászati hordozóanyagokat tartalmazó készítmények alakjá­ban alkalmazhatjuk. Hordozóanyagként pl. vizet, zselatint, tejcukrot, keményítőt, magnéziumszteará­tot, talkumot, növényi olajakat, gumit, polialkilén­glikolokat, vazelint stb. alkalmazhatunk. A gyógyászati készítmények szilárd (pl. tabletta, drazsé, kapszula) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban készíthetők ki. A készítmények adott esetben sterilezhetők és vagy segédanyagokat (pl. konzerváló-, stabilizáló-, nedve­sítő vagy emulgeálószereket, az ozmózisnyomás változását előidéző sókat vagy puffereket) és/vagy gyógyászatilag értékes más anyagokat tartalmazhat­nak. Az adagolást az egyéni szükségleteknek megfelelően választjuk meg. Általában napi 0,01-1 mg/kg dózisokat alkalmazhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható új vegyületek a gyakorlatban igen eredményesen bevált és elterjedten alkalmazott rokonszerkezetű Diazepám-mal (7-klór-l,3-dihidro-l­metil-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on) összehason-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom