163990. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek
5 163990 6 alkalmazás a szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, beszórással, száraz csávázással, nedves csávázással, iszapoló csávázással vagy inkrusztálással. Vetőmagkézelés esetén általában 0,01—10 g/kg vetőmag, előnyösen 0,05—5 g/kg vetőmag hatóanyagmennyiségre van szükség. Talajkezelés esetén 1-500 g/m3 talaj, előnyösen 10-200 g/m3 talaj hatóanyagmennyiség szükséges. Az alkalmazásra kész készítmények hatóanyagkoncentrációja nagyon különböző lehet, általában 0,0001-95%. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A. példa: Fungjtoxikus hatás és hatásspektrum szélesség vizsgálata Oldószer: 100 súlyrész aceton Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot felveszünk a megadott mennyiségű oldószerben. A hatóanyagkészítményt melegítéssel elfolyósított burgonya-dextróz-agar táptalajhoz adjuk olyan mennyiségben, hogy ott a kívánt hatóanyagkoncentráció jöjjön létre. A hatóanyagpt 5 alapos rázassál egyenletesen eloszlatjuk, majd az agart steril körülmények között Pétri-csészékbe öntjük. A szubsztrátum-hatóanyag elegy megszilárdulása után a vizsgálandó gombákat, tiszta kultúrákból 5 mm átmérőjű furatokba oltjuk. A 10 Petri-csészéket 3 napon keresztül 20C°-on inkubáljuk. Ezután az idő után meghatározzuk a hatóanyag micéliumnövekedésre gyakorolt gátló hatását 15 a kezeletlen kontrollok figyelembevételével. O azt jelenti, hogy nincs micéliumnövekedés sem a kezelt szubsztrátumon, sem az inokulumon: —azt jelenti, hogy micéliumnövekedés csak az inokulumon van, de nincs a kezelt szubsztrátumon: + 20 azt jelenti, hogy az inokulum micéliumnövekedése a kezelt szubsztrátumon ugyanakkora, mint a kezeletlen szubsztrátumon tapasztalt növekedés a kontrollok esetében. 25 A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat, vizsgált gombákat és a kapott gátló értékeket az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. 1. táblázat Agarlemez-próba Hatóanyagg .2 S Vi 1 s S 2 *W9 Hatóanyag koncentráció £ •II .2 S a* o Phytophth cactorum sí s S 2 gU képlete szubsztrátumban (mg/kg) 3 • I-« o ._ '•S3 u 2 .53 O 4-» xS 2 o t/J n a 2 So 'S J2 a o TS .H i a Phytophth cactorum 3. 2 •c 2 SS P 3 EU ö hí *-* 3- a •B PH ca S? S3 *$• 3 X tt.,- O, 3 "*« 2 5 £ s kezeletlen __ + + + + + + + + II (ismert) 100 + + + 0 + + + III 100 0 0 + 0 0 + + + IV 100 — 0 + — — + + + V 100 0 0 0 0 0 0 0 0 VI 100 0 0 + — — + +' + VII 100 0 0 + — 0 + + + VIII 100 0 0 0 0 0 + — — IX 100 0 0 .. + 0 0 + + + X 100 0 0 + 0 — + + + B. példa: Vetőmagcsávázó szer-próba/búzakőüszög (magokkal átvihető mikózis) Alkalmas száraz csávázó szer előállítása céljából a hatóanyagot azonos súlyrész talkum és Kieselgur keverékével kívánt hatóanyagkoncentrációjú finoman elporított keverékké elkeverjük. Búza vetőmagot 1 kg vetőmagra számítva megfertőzünk 5g Tilletia caries klamidospórákkal. Csávázás céljából a vetőmagot lezárt üveglombikban rázzuk a csávázószerrel. A vetőmagot nedves agyagon befedjük egy réteg mullszövettel és 2 cm vastag egyenletesen nedves komposztfölddel és 10 55 napon keresztül hűtőszekrényben 10C°-on a spórák optimális csírázási feltételei között tartjuk. Ezután mikroszkopikusan meghatározzuk a spórák csírázását a búzamagokon, amelyeket 100 000 spóra vesz körül. A hatóanyag annál 60 hatékonyabb, minél kevesebb spóra csírázott ki. A hatóanyagokat, a csávázószer hatóanyagkoncentrációját, a felhasznált csávázószermennyiségeket és a spórák csírázási százalékát az alábbi 2. 65 táblázatban adjuk meg. 3
