163957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés fázisdetektor áramkör amplitudómodulációs elnyomásának és demodulációs meredekségének önműködő beállítására

3 van, és a fázisdetektornak az a feladata, hogy a kettős modulációnak csupán a fázismodulációs összetevőjét érzékelje. AM—PM konverzión a mérendő' áramkörnek azt a tulajdonságát értjük, hogy a bemenetére jutó tisztán amplitudómodulált (AM) jelet kimenetén átalakítja amplitúdó- és fázismodulált (AM + PM) jellé. A konverzió mértéke a kimenő fázismodulációs index és a bemenő amplitúdómodulációs index aránya. Az egyik használatos mérési eljárás szerint a konverziót úgy mérjük, hogy az áramkör bemenetére tiszta AM jelet adunk és mérjük a kimeneten fellépő PM . nagyságát. E fázismoduláció mérésére alkalmazunk fázisdetekitort. Példaként a 2. ábra mutatja az AM—PM konverzió mérésére használatos egyik ismert elrendezést. E szerint az AM jelet adó- GA jelforrás kimenő jelét részben a mérendő X áramkörre, részben állítható AP fázistolóra adjuk, és ezek kimenőjelei jutnak a PD fázisdetektorra. A PD fázisdetektor kimenőjele két — LP aluláteresztő HP felüláteresztő — szűrőt táplál. Az LP aluláteresztő szűrő a demodulált jel kiszűrésére szolgál, így ennek kimenetén csupán egyenfeszültség jelenik meg; az idecsatlakozó egyenfeszültségű voltmérő indikációja alapján az állítható AP fázistolót az' 1. ábrán értelmezett <PQ értékre állítjuk. Á HP felüláteresztő szűrő a hasznos modulációs jelet juttatja a felhasználási pontra. A 2. ábra szerinti ismert elrendezésnek több hátránya van. Az egyik az, hogy AP fázistoló kézi beállítása -minden egyes mérendő áramkörnél utánállítást igényel, ment a referens ágban beállítandó fázistolás függ a mért áramkör és a csatlakozó kábelek elektromos hosszától. Továbbá nehézséget jelent az AM elnyomás kellő beállítása, minthogy az AM jel a fázisdetektor mindkét bemenetére rájut, így annak biztosítása szükséges, hogy bármelyik bemenetre jutó amplitúdómoduláció ne idézzen elő kimenőjelet. Azonkívül az elrendezés nem alkalmas un. távmérésre, amikor a mérendő X áraimkör be- és kimenő pontja nincs egy helyen. Ez az eset áll fenn pl. mikrohullámú közvetítő lánc állomásai közötti méréskor. Ilyenkor ugyanis nincs lehetőség a 2. ábra szerinti második, AP fázistolón keresztül létesített ág megvalósítására, mert ez a mérendő átviteli úton kívül még egy átviteli csatorna létesítését igényelné. Az említett hátrányok elkerülésére alkalmazzák a 3. ábra szerinti ismert elrendezést is. Ez annyiban tér el a 2. ábra szerinti elrendezéstől, hogy a PD fázisdetektor referens jelét néni ugyanaz a jelforrás szolgáltatja, amely a mérendő áramkört táplálja, hanem külön referens jelet adó RO referens oszciMátort alkalmaznak; Minthogy az RO referens oszcillátornak a GA jelforrás jelével koherens jelet kell szolgáltatnia, a referens oszcillátort szinkronizálni kell. A 3. ábrán feltüntetett ismert megoldás szerint szinkronízációra a fázisdetektor kimenő jeléhek egyenfeszültségű összetevőjét hasznosítjuk. 4 Ezt adjuk mint szabályozó feszültséget egy APC automatikus fázisszabályozó áramkör bemenetére. A szabályozó feszültség úgy szabályozza a referens oszcillátor rezgését, hogy az 5 a bemenő jellel koherens legyen és fázisa a bemenő jeléhez képest 90°-kal térjen el. A 3. ábra szerinti elrendezés akkor biztosít nagy AM-elnyomást, ha a fázisdetektor az 1. ábra szerinti ideális karakterisztika-sereggel 10 rendelkezik, vagyis az optimális AM-elnyomású pont, amelyben a különböző bemenő szintekhez tartozó karakterisztikák metszik egymást, egyúttal zérus egyenfeszültségű pont is. Ugyanis a 3. ábra szerinti áramkör elég nagy egyen-J5 áramú hurokerősítés esetén (amire gyakorlati esetekben stabil fázisú referens jel biztosítása-* hoz szükség, van) úgy szabályoz, hogy a szabályozó feszültség zérusra csökkenjen. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem ideális 20 áramköri elemek esetében a fázisdetektor karakterisztikái a 4. ábra szerinti alakúak lehetnek, vagyis az optimális AM-elnyomású pont nem zérus, hanem valamilyen véges értékű egyenfeszültségnlél! van. Ez tehát azt jelenti, 25 hogy az automatikus szabályozó feszültség nem az optimális AM-elnyomást adó <PQ fázisú pont, ra, hanem a 4. ábrán 9?o-ial jelölt fázisú pontra fog beállni. E ponton azonban a fázisdetektor bemenőszint-változásra, vagyis amplitudó-30 modulációra érzékeny lesz. Ez látható a 4. ábrán. Az AM—PM. konverzió mikrdhullámú FM rádióberendezések egyik torzítás-forrása, és jelentősége az utóbbi években került előtérbe a 35 berendezések telefoncsatorna-kapacitásának növelésével kapcsolatban. Ugyanakkor az AM—PM konverziómérő berendezésekkel szemben támasztott követelmények is nőttek olyan értelemben, hogy egyre kisebb konverzió értékeket 40 kell mérni. Tipikus alsó méréshatárnak tekinthető pl. 0,1 fok/dB-es konverzió. Amennyiben a 3. ábra GA generátorában 1 dB-es AMr-et alkalmazunk (gyakorlatilag szokásos érték) és a mérendő X áramkörnek nincs kompressziója 45 (limitációja), ez azt jelenti, hogy a fázisdetektor bemenetén 0,1 fokos fázismoduláció és 1 dB-es amplitúdómoduláció fog megjelenni. Ezeket az értékeket modulációs indexekre átszámítva azt kapjuk, hogy a mérni kívánt fázismodulációs 50 index csak kb. hetvened részé a zavaró, mérni nem kívánt amplitúdómodulációs indexnek. Ez azt jelenti, hogy százszoros nagyságrendű AM-elnyomást kell biztosítanunk. 55 A találmány ilyen nagy AM-elnyomást biztosító, tehát AM—PM konverzió mérésére alkalmas fázisdetektor áramkörre vonatkozik. A találmány célja olyan fázisdetektor kialakítása, amelynek amplitúdómodulációs elnyomása az is-60 mert megoldásokhoz képest nagy, továbbá demodulációs meredeksége a bemenő feszültségtől nagymértékben független, és különösén alkalmas AM'—PM konverzió mérésére. , A találmány feladata olyan eljárás és kap-65 csolási elrendezés megvalósítása, amely külön , 2