163941. lajstromszámú szabadalom • Berendezés műtárgyak illesztési hézagainak gépi tömítéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. íí. 05. Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. (Sí-1196) 163941 Nemzetközi osajtályorás B 05 b 7/00 Feltalálók: Bajka Mátyás üzemvezető technikus 12%, Bernáth István építésvezető, 12%, dr. Dolezsai Károly vegyészmérnök 16%, Háberl József okleveles mérnök 12%, Horosz Gyula technikus 12%, Huszti Tibor okleveles mérnök 12%, Kelemen János okleveles mérnök 12%, Szendrői Dezső okleveles mérnök 12%, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és TT/> Intézet, Budapest, és Közlekedési Építő Vállalat, Budapest Berendezés műtárgyak illesztési hézagainak gépi tömítéséhez 1 2 A találmány tárgya berendezés illesztési hézagok tömítésénél a felhordás és a bedolgozás gépesítésére. Az előregyártott, vagy a helyszínen készített beton-, vasbeton és acélszerkezetek csatlakozási 5 helyein képződő munkahézagok, illesztési hézagok a legtöbb esetben folyadék, illetve gáz ollen tömítésre szorulnak. Az építőipari előregyártás fokozódó térhódítása következtében az illesztési hézagok mennyisége és tömítési igénye egyre 10 növekszik. Különösen fontos a tömítés jó rninősé3e a föld színe alatt épített műtárgyak esetében, amely esetben több légkörös nyomás lép fel és ez a szerelési hézagokban vízszivárgást, esetleg koncent- 15 rált vízfolyást okoz. A betörő víz káros hatását az oldott, vagy lebegő szennyezés is fokozza. A szerelési hézagok tömítése a szereléssel egyidejűleg, vagy közvetlenül ezután a szerkezetek mozgása miatt nem végezhető el megnyugtató minőségben. 20 Emellett ez a művelet nagymértékben munkaigényes. Az illesztési, szerelési, ül. munkahézagok a műtárgy szerkezeti megoldása szerint háromféle alakban jelentkeznek. Monolitbeton szerkezet eseté- 25 ben munkahézag keletkezik a betonozás megszakítása, majd újrakezdése helyén. Ezt a hézagot kézimunkával fecskefark-szelvényű horonnyá alakítják és tömítőanyaggal töltik ki. Előregyártott beton- és vasbeton-elemek, valamint faragottkő 30 alkalmazása esetében a horony szelvényének a felét az elemekben előre kialakítják, majd az összeillesztett elemek között keletkező hornyot kézzel kitisztítják és tömítőanyaggal kitöltik. Végűi / az acél és öntöttvas szerkezeteket vegyszeres kezeléssel és ezt követő kézi munkával rozsdátlanítják a hézag kitöltése előtt. A rozsda eltávolítására homokfúvást nem lehet alkalmazni, meri a munkatérben a szilikózis-veszély miatt emberek nem tartózkodhatnak. A tömítési műveletet -különösen több légkör nyomású vízbetörés esetén - kézzel végezték, ami lassú, mert nagy figyelmet és gondos munkát igényel. Ezért a tömítés minősége szubjektív feltételektől függ. Tömítő anyagként ólomalapú, bitumenes, műanyagalapú és cementalapú tömítések kerültek alkalmazásra. Az ólomtömítés hátránya, hogy költséges, aprólékos kézi munkát igényel és a meszes környezet hatására nagymértékben korrozív, ezért alkalmazása a viszonylag kis átmérőjű csövek tömítésére korlátozódik. A bitumenes tömítés nem eléggé időálló, emellett zsugorodik és ennek következtében a víznyomás eltávolítja az illesztési hézagból. A műanyagtömítés hátránya végül, hogy víz jelenléte egyrészt a szerkezethez való tapadását, másrészt a polimerizációt akadályozza. Az eddig legelterjedtebben alkalmazott tömítőanyagok a gyors kötésű cementféleségek kö^é tartoztak. Ezeket a 3-4 perces kötési időn belül kellett bedolgozni és ezért gépi bedolgozás nem 163941