163929. lajstromszámú szabadalom • Gépkocsi szélvédő üvegbe beépített antenna

5 163929 6 az antenna 14 U-alakú ágának 14a és 14b elágazásával és a 13 vízszintes antennaágat ezen elágazásoktól a 16a és 16b közök szakítják meg. Az U-alakú antennaág a keret szimmetriatengelyében függőlegesen haladó 12 vezeték révén a 15 5 kapcsolószerelvény szomszédságában az U-ághoz a 17 csatlakozópontban csatlakozik. A 16a, 16b közök helye úgy van megválasztva, hogy a 17 csatlakozópontban a 14 U-alakú ág io fázisban illesztve van a T-antennaággal. A 16a és 16b közök optimális helyzete úgy jelölhető ki, hogy megmérjük az antennavégeken lévő kimenőfeszültséget. A végleges összehangolást pedig úgy hajtjuk végre, hogy a csatlakozókábel hosszúságát 15 módosítjuk. A következő ábrákon bemutatott kiviteli példának megfelelő antennaszerkezetek előnye az, hogy sokkal könnyebben illeszthetők a vevőkészülékhez és az adott kábel hosszához. így a 3. ábrán 20 egy olyan 21 keretet mutatunk be, amelynek ágai úgy vannak kialakítva, hogy az antenna U alakú ágát megrövidítettük. Ez az elrendezés lehetővé teszi azt, hogy elsősorban a T alakú antennát hangoljuk be, mely T alakú antenna a hozzárendelt 25 kábelhez csatlakozik. A 24a és 24b ágak. a 27 pontban hozzá vannak kötve a T alakú antennához és úgy vannak megrövidítve, hogy kimenőfeszültségük fázisban legyen a T alakú antenna ágaival. A csatlakozókábel az antennához a 25 pontban 30 csatlakozik. A 4. ábra egy további kiviteli példának megfelelő .antennaszerkezetet ismertet. Ezen az ábrán egy olyan antennát láthatunk, ahol az U alakú antenna fázisban van csatolva. A 31 kereten 35 van egy T alakú elágazás, amelyet a 32 és 33 vízszintes antennaágak alkotnak. Ez a T alakú antenna is ugyanúgy van hangolva, mint ahogy a 3. ábrán bemutatott kiviteli példával kapcsolatban már említettük. Az U alakú antenna 34a és 34b 40 antennaágai a függőleges irányban haladó 32 ág talppontjánál a 37 pontban csatlakoznak a függőleges ághoz. A vevőkészülékhez csatlakozó kábel a 35 csatlakozópontban van az antennához kötve. A 34a 45 és 34b antennaágak fáziskorrekciója úgy történik, hogy az oldalágak hosszát megnöveljük úgy, hogy közben behajlítottuk a 38a és 38b szakaszok megkívánt hosszúságára. A 3. ábrán bemutatott kiviteli példa szerinti antennával összehasonlítva 50 ennek á megoldásnak előnye abban van, hogy lényegesen hosszabb ága van az antennának és így az amplitudómodulárt sávban jobb vételi lehetőséget biztosít. Az 5. ábrán egy olyan antennaszerkezettel 55 kapcsolatos kiviteli példát látunk, amelyben a fázis-korrekciót azonos elv alapján végeztük el. A 42, 43 T antenna »gyezik az előbbiekben már bemutatott antennák T antennaágával. Az U-alakú antenna kettőzve van az U alsó részén és két 60 darab 48a és 48b vízszintes ága van. Ez a két kisegítő ág pontosan párhuzamosan halad a 40 szélvédő üveg alsó szegélyével, és a 47 pontban csatlakoznak a T ág 42 függőleges szakaszához. A 44a és 44b főágak, - a kisegítőágakhoz a 49a, 49b 65 csatlakozópontokban kapcsolódnak. A 48a, 48b vízszintes antennaágak szabad végei, valamint a 49a, 49b csatlakozópontok helyzete változtathatók. Ezt a H betű alakjában kiképzett csatlakoztatott antennarészt úgy lehet megválasztani, hogy az antenna ágai által vett jelek a 45 csatolópontnál fázisban egyezzenek és össze legyenek hangolva a vevőkészülékhez csatlakozó kábeÜMjz a 45 leágazási pontban. A 6. ábra egy további olyan kiviteli példát mutat be, amelynél a gépkocsi szélvédő üvegén több, függőleges irányban haladó vezetékág van. A T alakú antennaágnak 52 függőleges szakasza, valamint az 53 vízszintes szakasz -ugyanúgy, mint az előző kiviteli példáknál is — egy olyan vevőantennát képeznek, amely a frekvenciamodulált tartományban biztosít vételi lehetőséget. Az antenna U ágának 54a, 54b oldalágai hozzá vannak kötve a T alakú antenna talppontjához. Az 58a, 58b segédágakat meg lehet rövidíteni, továbbá az 59a, és 59b csatlakozópontokat — melyek az 54a és 54b oldalágakhoz kapcsolják — úgy lehet megválasztani, hogy a két ág által vett jelek fázisban megegyezzenek. A szélvédő felületén elhelyezett több vezeték révén meg lehet javítani az antenna tulajdonságait az amplitudómodulált hullámok vétele érdekében, a megoldás azonban nem kielégítő, mivel a látást zavarják. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő üvegbe ágyazott antennákat nem csupán a rádióhullámok vételére lehet alkalmazni. Azonos sikerrel alkalmazhatók egyéb területen is, például televízióhoz, valamint telefonvonalon érkező jelek vételére. Ez az antennaszerkezet azonban különösen arra alkalmas, hogy üvegen helyezzük el. Lehetséges, egy olyan megoldás is, mely szerint az antennát valamilyen tartóra, például egy plasztikanyagból készült tartóra szereljük, amely az üvegre van erősítve. Ilyen módon a rögzítést már beszerelt szélvédőüvegen is el lehet végezni. Az eddig leírt valamennyi kiviteli példa alkalmazható olyan üvegekkel kapcsolatban, amelyek egy táblából vannak készítve, de ezek lehetnek plasztikanyagból is, — és lehet az üvegtábla több darabból is kialakítva, melyek ragasztva vannak, vagy lehet egy üveg és egy plasztiktáblából készítve. Ez utóbbi esetekben az antenna csatlakozóvezetékeit nem kell feltétlenül az üvegtábla felszínén vezetni - például egy égetett kerámia tokozatú védőburkolatban — hanem magában az üvegben, a plasztikanyagú táblában, vagy egy, az üvegben lévő műanyagkompozicióból álló ágyazatban is el lehet helyezni. Ha olyan üvegtábláról van szó, amely egy darabból áll, akkor az antennát az üvegtábla egyik oldalán kell elhelyezni, előnyösen azon az oldalon, amely a kocsi belseje felé mutat. Az antennát csatlakoztató vezeték átmérője 0,1 és 2 mm között van, előnyösen 0,2 és 0,8 mm között. A vezeték vastagságának nincs elsőrendű fontossága. A vezeték anyaga azonban előnyösen olyan anyagú, amelyet a kereskedelemben „Leitsilber" néven ismerünk. Ez egy ezüstüvegkeverék, amelyet extrudálással alakítanak ki, ugyanúgy, mint egyéb ismert hasonló eljárásoknál, majd utána kb. 600 C° 3