163929. lajstromszámú szabadalom • Gépkocsi szélvédő üvegbe beépített antenna
7 163929 8 fokon végbemenő égetéssel adják meg a végső formáját. Ha magát a szélvédőüveget is préseléssel állítjuk elő, akkor a burkolt vezetéknek az üvegbe történő beépítése rögtön követheti az előmelegítést, s ezzel 5 a szélvédő bombírozását, vagyis dombomra hajlítását egy időben lehet végrehajtani. Ha az üveget hengerléssel állítják elő, a beégetést az üveg előmelegítése előtt, de még a hengerlés előtt végezzük. 10 Több régetbői álló, törhetetlen üveg esetén az antennát a plasztikanyagú táblák közé helyezzük. A vezeték vagy bele van nyomva az üveg anyagába, vagy megfelelő beágyazást készítünk. Lehet az antennát úgy is elhelyezni, hogy a 15 burkolatot az üveglapra, illetve a plasztiktáblára ráégetjük. Célszerűen a szélvédőüvegnek a kocsi belseje felé eső részén helyezzük el az antennát. Az antennának a gépkocsi szélvédő üvegén történő végleges elrendezése és adott gépkocsi típus 20 üvegéhez leendő hozzáillesztése érdekében a következőképpen kell eljárni: Először elhelyezzük a szélvédőn az antennát úgy, hogy a szélvédő üveg keretén belül és azzal párhuzamosan haladjon. Ezután a szélvédő felső és 25 alsó párhuzamos oldalait a szimmetriatengelyben haladó ággal kötjük össze. Ebben az esetben a középen haladó függőleges vezetékdarab a kilátást nem zavarja. E vezeték vastagsága 0,4 mm-nél se legyen több, de a szélvédő keretével párhuzamosan 30 futó keret lehet ennél nagyobb átmérőjű huzalból is kialakítva. Az antennaágaknak a szélvédő üveg szélétől kellő távolságban kell lenniök avégből, hogy az üveg és a vezeték kapacitása összesen ne haladja meg a 100 pH értéket. Másfelől pedig, 35 tekintve, hogy maga az antenna sokkal hatásosabb vezetőtulajdonságokkal rendelkezik, mint az antennát a vevőkészülékkel összekapcsoló kábel, — mely utóbbi az üvegtől lényegesen távolabb van, mint az antenna, - ezért a kábelt a látómezőtől olyan 40 távolra kell elhelyezni, hogy ne zavarja a kilátást és emellett esztétikailag se legyen zavaró hatású. Az antenna méretezését úgy kell megoldani, hogy az alapantenna különböző amplitúdó modulált tartományban kielégítő legyen, vagyis 45 30MHz-nél alacsonyabb tartományban is biztosítsa a vételt. Az elért eredmények szerint mindig az alapantenna adottságaihoz kell visszanyúlni: az amplitudómodulált tartományban az antenna hatásossága nem fog érezhetően változni még akkor 50 sem, ha ezután változtatunk rajta, legalábbis abban az esetben, ha a csatlakozókábel valamely lényeges részét nem távolítjuk el. Ezután következik az antenna kimenőfeszültségének bemérése révén a frekvenciamodulált tartó- 55 mányba történő behangolás, amely tartomány tudvalévően 80 és 100 MHz közé esik. Ennek érdekében a T ágak egyikét választjuk el, úgy, hogy a szélvédő keret mentén haladó szakaszt a szélvédő szimmetriatengelyében haladó függőleges 60 szakasztól azonos távolságban lévő két ponton elvágjuk, először alul, azután felül. Ezután behangoljuk az egyik szakaszt, célszerűen a T ág egyik szakaszát. E cél érdekében a vízszintes szakasz hosszúságát a felső vágási ponthoz képest 65 megfelelően változtatjuk, a járműbe már beépített szélvédőüveghez és a rajta kialakított csatlakozókábelhez képest. Az alsó vágási pontokat ezután úgy tüntetjük el, hogy a kiegészítő ágakat a vezetékhez kötjük, majd ismét kikeressük a frekvenciamodulált tartományban a legkedvezőbb hangolást úgy, hogy a kiegészítő ágak hosszúságát módosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Gépkocsi szélvédő üvegébe beépített antenna, melynek a szélvédő üveg egyik oldalára, vagy a szélvédő üvegébe beépített, egymással galvanikusan összekapcsolt és közös vezeték révén a gépkocsiban lévő rádió vevőkészülékhez csatlakozó ágai vannak, azzal jellemezve, hogy az egymással összekapcsolt, különböző alakú antennaágak közül az egyik a szélvédő üveg közepén függőleges irányban, a másik a szélvédő üveg kerete mentén és azzal párhuzamosan halad, a két antennaág a szélvédő közepén haladó antennaág talppontjában össze van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélvédő üveg közepén haladó antennaágnak T-alakja van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második antennaág a szélvédő üveg széle mentén haladó zárt keretet (4) alkot. 4. A 2. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélvédő üveg kerete mentén haladó antennaág vízszintes felső szakasza közepén meg van szakítva, s a vízszintes antennaágnak (13, 23, 33, 43, 53) az elválasztott középső szakasza a T-alakú antenna középső, felső vízszintes ágát képezi. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti antenna a kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélvédő kerete mentén haladó, elválasztott antennaágakhoz (34a, 34b) alul vízszintesen kialakított szakaszok (38a, 38b) csatlakoznak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elválasztott antennaágakhoz alul nyitott, vízszintes antennaágak (48a, 48b) csatlakoznak. 7. A 6. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elválasztott antennaágakhoz csatlakozó szakaszok az antenna vízszintes ágaival párhuzamosak. 8. A 6. vagy 7. igénypontok szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélvédő üveg kerete mentén haladó antenna alsó vízszintes szakaszai T-alakúak, melynek függőleges szára a szélvédő üveg közepén haladó T ág szárával közös. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti antenna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szélvédő üveg kerete mentén haladó, elválasztott antennaágak oldalágaihoz (54a, 54b) függőleges irányú segédágak (58a, 58b) csatlakoznak, melyek az oldalágak alsó vízszintes szakaszához vannak kötve. 4
