163923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohány kezelséére

3 163923 4 hozzuk a dohánnyal, miáltal a dohányt ezzel a vegyülettel impregnáljuk. Az impregnálózónába bevezetett dohány hőmérséklete az impregnáló vegyületnek az uralkodó nyomáshoz tartozó forráspontja alatt, és a gőzáram hőmérséklete pedig 5 e forráspont felett van. Az impregnálózónába bevezetett gőzáramot olymódon szabályozzuk, hogy minden 100 súlyrész dohányra (száraz bázis) számítva, amelyet az impregnálózónába vezettünk, legalább 5 súlyrész impregnáló vegyületet vezetünk 10 be gőzállapotban. Előnyösen az impregnálózónába vezetett gőzáram körülbelül 5—200 súlyrész vegyületet tartalmaz minden 100 súlyrész dohány (száraz bázis) e zónába bevezetett dohányhoz viszonyítva. A vegyület és a dohány keveréke 15 azután azonos áramban mozog az impregnálózóna másik vége felé, és ezalatt a dohányt a vegyület alaposan impregnálja. Miután az impregnálást végrehajtottuk, az összetett áram, amely a dohányból és az impregnálófluidumból áll, bele- 20 értve a gőzt és bármilyen kondenzált impregnátu­mot, eltávolítjuk az impregnálózóna másik végén, és hirtelen gőzzel történő expandálási körülmények közé juttatjuk, miálial az impregnálóvegyület a dohányban gőzzé alakul és ezáltal a dohány 25 expanzióját okozza. Ilyen expandációs feltételeket előnyösen olymódon lehet elérni, hogy gyorsan megnöveljük az impregnált dohány hőmérsékletét azáltal, hogy azt forró gázáramba vezetjük be, olymódon, ahogyan ezt a 3 524 452 számú USA 30 szabadalmi leírás ismerteti. Ennek a találmánynak egyik ismérve szerinti olyan eljárás áll szakterület rendelkezésére, amelynél az impregnálózónába bevezetett gőz aránya szabályozva van az impreg­nálózónába bevezetett dohányhoz képest. 35 A kezelendő dohányként a jelen találmány szerinti eljárás értelmében előnyösen pácolt do­hányt alkalmazunk, amelynek formája lehet csík, szalag, levél, szár vagy lemez, vagy regenerált dohány. Minden esetben könnyű az eljárást 40 szabályozni, és a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha dohánycsíkokat használunk. Ennek oka, hogy csíkokat általában viszonylag könnyű kezelni folyamatos eljárásokban, és az eljárás végtermékét nem kell hasítási műveletnek alávetni, amire 45 például a cigarettagyártó iparban szükség lenne. A végtermék hasítása a termék összenyomását tételezi fel, ami viszont könnyen meghiúsíthatja a jelen találmány szerinti eljárás végső célját, nevezetesen a dohány expandálását és az összenyomott részecs- 50 kék kiküszöbölését, ami a korábbi, a hasítási műveletet tartalmazó kezelés következtében jelent­kezhet. A jelen találmány szerinti eljáráshoz bármilyen típusú dohányt alkalmazhatunk, de különösen célszerű az eljáráshoz „Burley', gázáram- 55 ban pácolt és keleti (például török) dohányokat alkalmazni. A „Burley" és a gázáramban pácolt dohányok, amelyeket a cigarettaiparban használnak, rendsze­rint 10-15 súly9^nyi nedvességtartalommal rendel- 60 kéznek. A jelen találmány keretében a dohány nedvességtartalma, amikor érintkeztetjük az orga­nikus vegyület gőzével, rendszerint 10 súly%-nál több, előnyösen a dohány 10-30 súly%-át teszi ki. A kívánt nedvességtartalmat bármilyen megfelelő 65 eljárás, például permetezés, szórás, nedvesgőzkezelés vagy hasonló kezelés segítségével biztosíthatjuk, amint ez a szakterületen tevékenykedő szakem­berek számára nyilvánvaló. Az említett nedvesség­százalék jelenléte azért kívánatos, mert a dohány belső szerkezetét elegendő mértékben hajlékonnyá, vagy flexibilissé tehetjük annak érdekében, hogy az expandálást, vagy puffasztást meg lehessen valósí­tani, amikor az impregnálóvegyület hő hatására expandál a dohány belsejében. Ha a nedvességtarta­lom 10 súly%-nál kisebb, az eljárás eredményeként felesleges mennyiségű finom dohány keletkezik az expandálási lépésben. A 30%-nál több nedvességet tartalmazó dohány hajlamos a megpuhulásra, és nyirkossá válásra, és ezért a kereskedelmi művele­tek során nehezen kezelhető. A jelen találmány értelmében a gőz és dohány hőmérséklete és ezeknek az impregnálózónába történő időegységenkénti áthaladási mennyiségei olyanok, hogy az impregnáló gőz nagy része közvetlenül a dohányba és a dohányon konden­zálódik, ezáltal olyan impregnáló folyadékot biztosít, amely elgőzölög, és expandál, amikor az impregnált dohányt expandálási lépésnek vetjük alá. Fontos, hogy az impregnálóvegyület akkor legyen érintkeztetve a dohánnyal az impregnálózó­nában, amikor ez a vegyület gőz-állapotban van. Az alkalmazott gőzmennyiség, valamint a nyomás-és hőmérsékleti feltételek az impregnáló készülékben olyanok, hogy mialatt a gőzkonden­záció a dohányon belül végbemegy, külön folyadéktócsák összegyűlése ki van küszöbölve. Az impregnálókészülék belsejében az atmoszféra lénye­gében az impregnálószer gőzéből áll, és ilyen körülmények között lényegében hőmérséklet-, nyomás- egyensúlyi állapot uralkodik. Az impreg­nálózónán belül a nyomás atmoszférikus, vagy atmoszférikusnál nagyobb vagy kisebb is lehet, és a nyomás-hőmérsékletviszonyok olyanok, hogy az egyetlen folyadék, amely a dohányt impregnálja, az, amely az impregnáló gőz kondenzációja eredményeként képződik közvetlenül a dohány anyagon belül. Az impregnálófolyadék mennyisége, amely a dohányban és a dohányon kondenzálódik, szabályozásnak van alávetve, és attól a relatív aránytól függ, amellyel a dohány és a gőz az impregnáló zónába vannak vezetve, valamint ezek hőmérsékletétől. Mivel némi gőz el tud távozni azokon a pontokon, ahol a dohány belép az impregnáló kamrába és onnan távozik előnyös, hogy ez az eltávozott mennyiség minimumra legyen csökkentve azáltal, hogy a dohányt a kamrába és onnan ki az erre alkalmas gőzzáron keresztül továbbítjuk. A dohány impregnálásához használt illékony vegyület vagy keverék előnyösen organikus termé­szetű, a kezelendő dohánnyal szemben kémiailag iners, és fonáspontja atmoszférikus nyomáson -50 C° és +80 C° között van. Olyan vegyületek, amelyek fonáspontja atmoszférikus nyomáson +80 C° felett van, nem biztosítnak jó dohányexpan­ziót, és nehéz azokat tökéletesen visszanyerni a dohányból anélkül, ahogy annak arjmáját és illatát ez a művelet ne befolyásolná hátrányosan. Olyan vegyületek, amelyek forráspontja atmoszférikus 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom