163899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidro-2-aminoizokinolin-származékok előállítására

9 163899 10 képezett amidokat állítjuk elő. A keletkezett, a termékek olvadáspontját és a kitermelést a következőkben adjuk meg: Termék Op.C° Kitermelés% 5 2-acetamido-1,4-dihidro--izokinolin-l(2H)-on 2-(4-klórbenzamino)-1,4--dihidroizokinolin-3(2H)-on 2-(3,4-diklórbenzamido)-1,4-dihidroizokinolin-3(2H>on 2-metánszulfonamido-l ,4--dihidroizokinolin-3(2H)-on 2-benzolszulfonamido-1,4--dihidroizokinolin-3(2H)-on 36-. példa: 144-147 76 249-251 81 268-271 96 158-160 74 188-190 93 2-bisz-(Benzolszulfonil)-amino-1,4-dihidroizokinolin-3(2H)-on Az előző példa szerint eljárva, több mint két ekvivalens mennyiségű benzolszulfonsavklorid alkalmazásával a 2-bisz-(benzolszulfonil)-amino-l,4-dihidroizokinolin-3(2H)-ont állítjuk elő. Kitermelés 95%: op. 204 C°. 43. példa: 2-Benzilidénamino-l ,4-dihidroizokinolin-3(2H)-on A vegyületet a Schiff-bázisok előállításának szokásos eljárásával kapjuk. Kitermelés 86%: op. 170-171 C°. 10 44. példa 2-Karbamido-l ,4-dihidorizokinolin-3(2H)-on 15 1,62 g 2-amino-l,4-dihidroizokinolin-3(2H)-on és 25 ml 0,011 mól sósavat tartalmazó víz szuszpenziójához 45 C°-on 1 g nátriumizocianátot adunk. 10 perc után a csapadékot szűrjük és szárítjuk. Kitermelés 1,8 g (88%): op. 204-206 C°. 20 45. példa 2-Fenilkarbamido-1,4-dihidroizokinolin-25 -3(2H)-on 30 37. példa: Az acetamid-származékot ecetsavanhidrid alkalmazásával piridin jelenlétében is előállíthatjuk. A feleslegben alkalmazott ecetsavanhidridben, forró vízfürdő hőmérsékletén, az N,N-diacetil-származékot állítjuk elő: op. 102-103 C°. 38-42. példák: Ugyancsak a 30. példában leírtak szerint állíthatjuk elő a következő amidokat, melyeknek 45 olvadáspontját és a kitermelést az alábbiakban adjuk meg: Termék Op. C° Kitermelés% 50 2-(p-toluilamino)-1,4-di-hidroizokinolin-3(2H>on 208-210 80,5 2-(p-metoxibenzoilamino)-1,4-dihidro-izokinolin-3(2H)-on 218-220 86,4 2-(o-klórbenzoilamino)-1,4-dihidroizokinolin-3(2H>on 173-174 80,0 2-(m-klórbenzoflamino)-1,4-dihidroizokinolin-3(2H)-on 235-237 85,0 2-(3,4,5-trimetoxibenzoilamino)-1,4-dihidroizokinolin-3(2H>on 195-197 78,5 65 55 60 1,62 g 2-amino-l,4-dihidroizokinolin-3(2H)-on és 32 ml benzol szuszpenziójához 1,2 g fenüizocianátot adunk. Adagolással a reakcióelegy hőmérséklete 50-60 C°-ra emelkedik. Lehűtés után a csapadékot szűrjük, dietiléterrel mossuk és etanolból átkristályosítjuk. Kitermelés 2,25 g (80%): op. 220-223 C°. 35 40 46. példa: 2-(4-Metil-l-piperazinil)-3,4-dihidroizokinolin-l(2H>on 180 g 1-izokromanon és 225 g foszforpentaklorid elegyét fokozatosan 155C°-ra melegítjük és 30 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, miközben foszforoxikloridot desztillálunk le. Az olajos maradékot 145—150C°-on és 17 mm nyomáson ledesztillálva 188,5 g (75%) 2-(2-klóretil)-benzoilkloridot kapunk. Ebből a vegyületből 24 g-ot keverés közben 12,5 g l-amino-4-metilpiperazin, 22 g trietilamin és 150 ml dietiléter oldatához adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percig keverjük. Az oldatot kis térfogatra betöményítjúk, a csapadékot szűrjük, vízzel, majd vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldattal mossuk. A maradékot diklórmetánnal extraháljuk és nátriumszulfáton szárítjuk, majd az oldatot bepárolva 24 g (73%) nyers l-[2-(2-klóretil)-benzamido]-4-metilpiperazint kapunk. A dietiléterből átkristályosított tiszta termék olvadáspontja 139-141 C°. Az így kapott 18 g piperazin-vegyülethez 500 ml acetonitrilben szobahőmérsékleten 3,1 g nátriumhidridet adunk és a reakcióelegyet 3 óra hosszat keverjük. A szilárd csapadékot szűrjük és a szerves réteget szárazra pároljuk. A maradékot dietiléterben oldjuk és a terméket sósav hozzáadásával kicsapjuk. Az így kapott hidroklorid-sót nátrium-5