163891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny másolómassza és ezzel készített másolóanyag előállítására
5 163891 6 gén savak ugyancsak alkalmazhatók. A halogénhidrogénsavakon kívül még más egyértékű savak, pl. a salétromsav, brómsav, perklórsav és hasonlók jöhetnek számításba. A reakciót előnyösen valamely inert oldószerben hajtjuk végre, amelyet úgy választunk meg, hogy a szenzibilizáló-oldat előállításához alkalmas legyen és emellett ne kelljen újra leválasztani. Dyen megfelelő oldószerek az alkoholok, éterek, észterek, ketonok és ezekhez hasonlók, kiváltképpen a glikoléterek, így etilénglikolmonoetüéter, -monometiléter, -monobutiléter, stb. Igen erős savak, így sósav és brómhidrogénsav használata esetében a reakció szobahőmérsékleten gyorsan végbemegy. Kevésbé gyorsan reagáló savak alkalmazása esetében a reakcióelegyet adott esetben rövid ideig melegíteni kell. A reakcióterméket az oldatból pl. vízzel végzett kicsapással izolálhatjuk. Különösen egyszerű az eset, ha a reakciókeveréket további feldolgozás nélkül adjuk a szenzibilizáló oldathoz. Az így kapott eredmények gyakorlatilag ugyanazok mintha a reakcióterméket elkülönítettük volna. Ebben az esetben a sav mennyiségének az epoxicsoportok mennyiségével ekvivalensnek vagy gyakorlatilag ekvivalensnek kell lenni, mivel így kapjuk a legjobb eredményeket. Okvetlenül ügyelni kell arra, hogy a sav és az epoxigyanta közötti reakció a reakciókeveréknek a szenzibilizáló oldathoz való hozzáadása előtt befejeződjék. A végpont az epoxicsoportok titrálása útján ismert módon könnyen megállapítható. A találmány szerint előállított másolómasszához mindenekelőtt az alacsony és közepes molekulasúlyú epoxigyantákat használjuk, tehát a kb. 300—3000 molekulasúlyú epoxigyantákat, mivel a molekulasúly növekedésével a hordozón a tapadás annyira fokozódik, hogy az a megvilágított nyomólemez kifogástalan előhívását megnehezíti. A fényérzékeny anyag és az epoxigyanta-reakciótermék mennyiségi viszonyai a felhasználási céltól és az alkalmazott anyagok természetétől függően igen különböző. Általában ez az arány 10:1-1:20, előnyösen 2:1-1:10. Az előbbiekben említett epoxigyanta-reakciótermékeken kívül a találmány szerinti másolómasszához előnyösen még számos más gyantát is adhatunk, így pl. fenolgyantákat, magasabb molekulasúlyú nem módosított epoxigyantákat, olajjal módosított alkidgyantákat, amin-formaldehidgyantákat, így karbamid és melamingyantákat, poliamidokat, poliuretánokat, polivinilgyantákat, akrilgyantákat, polivinilacetálokat, polivinilkloridot, poliésztereket, nitrocellulózokat, stb. mimellett az époxigyanta-reakciótermék és a többi gyanta aránya 10:1—1:10, előnyösen 1:1—1:4. A kötőanyag összes mennyisége célszerűen az epoxigyanta-reakciótermékénél megadott határok között legyen. A találmány szerint előállított másolómassza tartalmazhat még színezékeket, lágyítókat, nedvesítőszereket és indikátorokat. Valamennyi adalékot úgy választjuk meg, hogy azok a réteg többi alkatrészének hatását ne rontsák le és a fényérzékeny anyag abszorpciós tartományában lehetőleg kevéssé abszorbeáljanak. Ily módon lehetővé válik a felhasználási céloknak és a szükséges rétegvastagságnak megfelelő másolómassza előállítása, amely a kötőanyag és fényérzékeny anyag megfelelő arányának kombiná-5 ciójával egész specifikus tulajdonságokkal készíthető el. A fentemlített adalékoÜiató gyanták közül a találmány szerinti másolómassza előállításához főképpen a polivinilacetál-gyanták, pl. polivinilformal használhatók, előnyösen az epoxigyanta-10 reakciótermékeivel keverve. Azok az előre szenzibilizált síknyomólemezek, amelyeken a találmány szerinti másolómassza 1 g/m2 vékony rétegben van jelen, már kiváló másolási és nyomdatechnikai tulajdonságokkal ren-15 delkeznek, így igen fényérzékenyek, az előhívóval szemben mutatkozó megfelelő ellenállóképesség mellett jól előhívhatók, kiválóan tárolhatók és a lemezekkel helyes tónusértékű képvisszaadás mellett nagy példányszám érhető el. 20 A másolórétegek mindenekelőtt a fényérzékeny anyagként előnyösen vízoldhatatlan diazokeverékkondenzátumokat tartalmazó másolórétegek üzemi előállításához oldószerekként elsősorban azok a jó oldóképességű folyadékok jönnek számításba mint 25 az alkoholok, amidok és ketonok: előnyösen az etilénglikolmonometiléter, etilénglikolmonoetíléter, etilénglikolmonoizopropiléter, dimetilformamid, diacetonalkohol és butirolakton. Egyenletes rétegek előállítása céljából ezekhez az oldószerekhez gyak-30 ran még étereket és észtereket, így dioxánt, tetrahidrofuránt, butilacetátot és etilénglikolmetiléteracetátot is adnak. A tárolható folyékony másolómasszák előállításához elvileg ugyanezek az oldószerek és oldószerkombinációk használhatók. 35 A nyomólemezek készítéséhez alkalmas találmány szerinti fényérzékeny másolóanyag előállítása céljából a másolómasszát egy vagy több fenti oldószerben oldjuk, valamely reprográfiai célra alkalmas réteghordozóra felvisszük és a felhordott 40 oldatot szárítjuk. A rétegezést pergetéssel, szórással, bemártással, hengerekkel való felhordással vagy folyadékfilm segítségével végezhetjük. A felhordás módja mindig a rétegzendő anyag tulajdonságaitól is függ. 45 Réteghordozóként különféle anyagok, így papír, , sink, magnézium, aluminium, króm, réz, sárgaréz, acél és több fémből álló vagy műanyagfóliák használhatók. A síknyomólemezek előállításához előnyösen mechanikai, kémiai úton vagy elektro-50 mos árammal érdessé tett és/vagy anódosan kezelt alumíniumot használunk, amelyet a szenzibilizálás előtt az 1 160 733 sz. német szabadalmi leírás szerint foszfonsavakkal vagy foszfonsavszármazékokkal, a 907147 sz. német szabadalmi leírás 55 szerint alkáliszilikáttal, az 1 183 919 és 1 192 666 sz. német közzétételi iratok szerint cirkon- vagy titánhexahalogenidekkel, vagy manomér és polimer karbonsavakkal előkezelünk. 50 Az egyoldalúan előre szenzibilizált lemezek szenzibilizált és nem szenzibilizált oldalainak kétség kívüli megkülönböztetése céljából ajánlatos a réteg megfestésére színezéket adagolni, ennek segítségével az előhívás menetét, a nyomőforma minőségét 55 pontosan megítélhetjük és bizonyos körülmények 3
