163884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vitamintartalmú vasoldat előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. X. 15. (HO-1427) Elsőbbsége Német Szövetségi Köztársaság, 1970. X. 15. (P 20 50 630.3) Közzététel napja 1973. VI. 28. Megjelent 1975. VI.7. 163884 Nemzetközi osztályozás: A 61 k 27/10 i • I." j ii c r, a Feltaláló dr. Bohn Manfred gyógyszerész, Hofheim/Taunus, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos Farbwerke Hoechst AG., vormals Meister Lucius et Brüning, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás vitamintartalmú vasoldat előállítására 1 A találmány parenterális adagolásra, különösen állatgyógyászatban alkalmazható, zsíroldható vitaminokat, mint A-. D,- vagy E-vitaminokat tartalmazó kolloidális vaskészítmények előállítására vonatkozik. A találmány tárgya továbbá eljárás a vas stabilizálására zsíroldható vitaminokat tartalmazó kolloidális vasoldatban. Ismeretes, hogy a jelenkori, intenzív állattenyésztésben a fiatal állatok - különösen malacok - tartásánál fellépő vérszegénység vashiányra vezethető vissza, amely a gyors növekedésnél és az állatok anyatejen való tartásánál nem áll elegendő > mennyiségben a rendelkezésre. Szükségessé vált az eilest követő napokban vaskészítmény-injekciók alkalmazása. Erre a célra a háromértékű vas komplesvegyületeinek kolloidális vasoldatait alkalmazzák, részben depolimerizált polisaccharidokkal (lásd 938 502 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás). Ezek a komplex-vegyületek kb. 100 mg vas/milliliter koncentrációig vizes oldatban kolloidálisan könnyen oldhatók. Lehetséges azonban a vasnak más alakban való felhasználása is. Az eilest követő első napokban a fiatal allatok vitaminszükségletének fedezésére és a -betegségekkel szembeni ellenállás fokozására vitamin-injekciókat, pl. A-, D3- és E-vitamint adnak, mely vitaminok közül a D3 - - a kalcium- és foszforanyagcserét szabályozó hatása miatt - különösen a gyorsan növekvő fiatal szervezetnél, rendkívül fontos. Kísérletek folytak olyan kombinációs készítmények előállítására, amelyeknél az injekciók számát csökkenteni lehet a vas. valamint a zsíroldható vitaminmennyiség megtartásával. Az ilyen fajta kombinációs készítmények előállítására 30 irányuló kísérletek eddig eredménytelen maradtak. Az irodalomból ismert, hogy különböző nem-ionogén felületaktív anyagok alkalmazásával nem vízoldható vitaminok vizes oldatához juthatunk (lásd pl. a 946.086 számú Nagy-Britanniai, a 3,149.037 számú Amerikai Egyesült Álla- 35 163884 10 15 20 25 mok-beli, és a 177.886 számú ausztriai szabadalmi leírásokat). Megállapítást nyert azonban, hogy kolloidális vasoldatok és nem-ionogén oldatközvetító'k között elviselhetetlenségek lépnek fel. Kolloidális vasoldatokhoz csekély mennyiségű nem-ionogén felületaktív anyag hozzáadása rövid időn belül az eredetileg tiszta vasoldatot megbontja. A kísérletek ilyen eredményei a stabü, zsíroldható vitaminokat tartalmazó vaskészítmények előállításának lehetőségeit kilátástalannak mutatták. Meglepő módon azt találtuk, hogy stabil, zsíroldható vitaminokat tartalmazó kolloidális vasoldatok előállíthatók nem-ionogén és ionogén felületaktív anxagok keverékeinek hozzáadásával. Vitaminként az ismert zsíroldható vitaminokat, mint amilyenek az A-, E-vitaminokat, a D-csoport vitaminjait, különösen a D3 -vitamint alkalmazzuk. A találmány szerint kolloidális vasoldatként a 938 502 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerinti vas^dextrán'komplex kerül felhasználásra. A találmány szerint felhasználható nem-ionogén felületaktív anyagokként példaként említhetők a zsírsavak polietilénglikol-származékai, zsíralkoholok, zsíros olajok és szorbitán-zsírsavészterek, különösen a nagyobb szénatomszámú alifás monokarbonsav poüetüénglikol- szorbitán-monoésztere. Példaként említhetők a polioxietilén- szorbitán- monolaurát, -monopaimitát, -monosztearát vagy -monooleát, polioxietilénezett ricinusolaj, vagy polioxietilén-sztearát. A találmány szerinti ionogén felületaktív anyagok például a szulfurált vagy szulfonált nagyobb szénatomszámú zsírsavvagy zsíralkohol-származékok sói, különösen alkálisói, előnyösen a laurilkénsav alkálisója vagy lauriléterszulfát alkálisója, mint pl. a nátrium- laurilszulfát vagy nátrium-laurilszulfonát.
