163859. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok szennyezettségének vizsgálatára
SZABADALMI 163859 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jt£k%. Nemzetközi osztályozás G 01 n 21/24 ipf Bejelentés napja 1971. IX. 22. (EE-1956) v^ ! : I; í i ü n a^, ORSZÁGOS Közzététel napja 1973. VI. 28. v^ ! : I; í i ü n a^, TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent 1975. V. 31. Feltaláló Kerekes Béla gépészmérnök, Budapest Tulajdonos Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Berendezés folyadékok szennyezettségének vizsgálatára 1 A találmány olyan vizsgálati módszerek és berendezések tökéletesítésére vonatkozik, amelyek üvegekbe töltött folyadékok szennyezettségének , automatikus észlelésére szolgálnak. Ismert eljárások szerint üvegekbe töltött folyadékok szennyezettségét oly módon vizsgálják, hogy az üveget átvilágítják, majd az áteső' fénysugarakat célszerűen fotoelektromos érzékelőre vezetik és az érzékelő áramimenzitásainak változásaiból következtetnek a szennyezettség mértékére. A folyadékban esetleg jelenlevő szennyezések ugyanis az áteső fénysugarak egy részét elnyelik és ezáltal a íotoelektromos érzékelőben áramintenzitás változásokat okoznak, nevezetesen a szennyezőanyagoknak a fény-nyalábba való belépése csökkenti a fotóérzékelőre eső fény-, ill. a keletkező áramintenzitást is. Más ismert eljárások szerint a fénysugarakat polarizálják, majd a folyadékból kilépő fény intenzitását egy analizátor segítségével nullára csökkentik. A folyadékban jelenlevő szennyezőanyagok a polarizált fény síkját kissé elfordítják, miáltal az analizátorból kilépő fény intenzitása megnő. Ezt a fényintenzitás növekedést használják fel a szennyezőanyagok kimutatására. Az utóbbi módszer előnyösebb, mivel az ismert fotoelektromos érzékelők (fotocellák, elektronsokszorozók) tiszta folyadék esetén sötétben vannak és megvilágítást csak a folyadék szennyezettsége okoz. Alapállásban, vagyis akkor, amikor a fotókatód sötétben van, csak az un. sötétáram folyik és ennek megfelelően a foto érzékelő elektromos zaja is viszonylag kicsi. Nyilvánvaló, hogy csak olyan méretű szennyezettséget lehet e módszerrel kimutatni, ami által okozott áramintenzitás növekedés nagyobb, mint az érzékelő alapzaja. Minél kisebb méretű szennyezések kimutatása érdekében tehát minél kisebb zajra kell törekedni. 163.859 E találmány szerinti megoldással elérni kívánt egyik célunk az alapzaj csökkentése. Az ismert szennyezettségvizsgáló eljárások alapvető nehézsége és állandó problémája továbbá az, hogy csak olyan 5 szennyező anyagokat lehet kimutatni, amelyek a vizsgálat alatt a fénysugár útjába kerülnek. E probléma megértése végett fel kell még idézni a gyakorlati eljárások, illetőleg próbálkozások azon fogásait is, melyek látszólag csupán részproblémaként tűnnek fel. Ilyen pl. az, hogy a folyadékot 10 tartalmazó üvegnek csak egy részét szabad átvilágítani, nevezetesen kerülni kell azt, hogy a fénysugár az üveg erősen görbült részére (pl. a nyakrészre, vagy a fenék és hengeres oldal átmenetére) essen, mert ezek a részek megtörik a polarizált fénysugár homogenitását és növelik a foto érzékelő 15 szerv már említett sötétáramát, tehát az elektromos készülék alapzaját,^ csökkentik ezáltal a berendezés feloldóképességét a kisméretű szennyezések iránt. Ezért az ismert eljárások mindegyike olyan fényrekeszeket, optikai réseket alkalmaz, amelyek a fénysugarakat a 20 vizsgálandó üvegedény egy meghatározott részére korlátozzák. Ebből ered az a már említett jelenség, hogy a vizsgálattal csak olyan szennyezéseket lehet kimutatni, amelyek a vizsgálat ideje alatt a megvilágított részben tartózkodnak. Semmiképpen sem lehet tehát olyan szennyező elemeket kimutatni, 25 amelyek pl. rátapadtak az üveg meg nem világított nyakrészére. A találmány szerint elérni kívánt célunk olyan vizsgálóautomata létrehozása is, amely az ilyen ..megbújt" szennyezéseket is minél nagyobb valószínűséggel kimutatja. 30 A „megbújt" szennyezések kategóriáját továbbá nem lehet azokra korlátozni, • amelyek a fent említett módon kiesnek a megvilágított térből. Ugyanis ismert eljárások szerint a vizsgálandó folyadékot a vizsgálat időtartamára mindig mozgásba hozzák, mégpedig úgy, mint pl. a 35 2.132.447. sz. USA szabadalom szerint, hogy a folyadékot
