163823. lajstromszámú szabadalom • Vasszerelés-elem vas-betonszerkezetekhez
163823 3 nyírással szemben szilárdan össze vannak kötve. Egy ilyen nyírással szemben szilárd kapcsolatot pl. elektromos ponthegesztéssel lehet biztosítani. Mindezideig, olyan kísérleteket alapul véve, amelyeket hegesztett betonacélhálókkal vasalt betonszerkezeten hajtottak végre, abból indultak ki, hogy a vasalások lehorgonyzásához, amelyek hegesztett betonacélhálókból készültek, csak maguk a felhegesztett keresztrudak tekinthetők lehorgonyzószerveknek, és alkalmazhatók ilyen minőségben. Az ebből nyert alkalmazási szabályok, amelyek a szabályzatokban és hivatalos előírásokban realizálódtak, megkövetelték, hogy a lehorgonyzáshoz egy minimális hosszon belül meghatározott számú keresztirányú rudat kell alkalmazni, azaz meghatározott számú kampót, mimellett a mindenkori utolsó rúdnak a lehorgonyzási hossz végén kellett elhelyezkednie. A lehorgonyzási hosszakat ezáltal a megkövetelt hálómezők száma alapján határozták meg, pl. egy elosztóbetét ütköztetésekor legalább egy hálómezőnek, egy teherviselő betét ütköztetésekor pedig legalább három hálómezőnek kellett jelen lennie (ld. 1. ábrát). Egy ily módon kialakított betonacélháló működési hosszúsága tehát a felhegesztett keresztirányú betétek távolsága összegének felelt meg. Mivel gyártástechnikai okokból egy rúd sohasem végződhet közvetlenül egy hegesztett csomópont után, ezeket az úgynevezett túlnyújtásokat, tekintettel arra, hogy a csomóponton túlnyomó rúdrészek veszteségként jelentkeztek, olyan kicsire választották, amennyire csak lehetséges volt. Gyártástechnikai okokból ez a hosszúság általában 25 mm-re adódott. Ezzel a mérettel az utolsó keresztrúdnak a hosszrudakkal való kifogástalan összehegesztése biztosítva van. A hivatalos előírásokból és azok alkalmazási utasításaiból, összhangban az uralkodó felfogással, az következik, hogy a hálóperemen az utolsó lehorgonyzórúdra a fő lehorgonyzási hatás átadódik. Ezt a vélemény tükrözik többek között azok a régebbi javaslatok is, amelyek e felfogás alapján olyan lehetőségeket hoztak nyilvánosságra, mint ahogy pl. az utolsó rudat, ül. rudakat úgy kell kialakítani, és elrendezni, hogy ezáltal a lehető legkedvezőbb lehorgonyzási hatást lehessen elérni. A lehorgonyzási hatással kapcsolatos legújabb felismerések egyrészt a tapadásra, másrészt a ráhegesztett keresztrudakra vonatkozólag azt mutatták, hogy egy, a lehorgonyzási hossz végén elrendezett keresztrúd annak az elengedhetetlen feltételnek a figyelembevételével, hogy egy építményrész használati állapotában a lehorgonyzás végén eltolódás nem léphet fel, a lehorgonyzóerő felvételében már nem vehet részt. Amennyiben a lehorgonyzandó rúd végén az eltolódásnak nullának kell lennie, az erőt az utolsó rúd előtt fekvő rudakkal, ill. magának a lehorgonyzandó rúdnak a profilozásával kell felvenni. Ehhez járul az a további felismerés, hogy a lehorgonyzandó rudak eddig kialakított rövid, 25 mm-es túlnyújtása a különböző működési síkok következtében az erők között a lehorgonyzó kereszt-4 rúdban és a húzott hosszrúdban hajlítónyomatékot okoz, amely a lehorgonyzási irányra keresztirányú erőkomponens fellépését eredményezi. A találmány abban a vonatkozásban ad útmuta-5 tást, hogyan kell a lehorgonyzóeszközöket betonacélrudaknál, főként betonacélhálók rúdjainál létrehozni és elrendezni, annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb együttműködést lehessen elérni a tapadással való lehorgonyzás, valamint a járulékos eszközökkel, 10 pl. felhegesztett keresztrudakkal történő lehorgonyzás között a koncentrált erőátadáshoz a betonra. A találmány lényege, hogy a helyileg koncentrált erőbevezetéshez szolgáló eszközök, amelyek a lehorgonyzási hossz tartományában vannak elhelyezve, 15 lényegében a számított lehorgonyzási hossznak a rúdvéggel ellentétes felén felül vannak elrendezve. Betonacélhálókra alkalmazva ez azt jelenti, hogy a hálóperemeken a lehorgonyzandó rudakra keresztirányban futó rudak lényegében a szükséges lehor-20 gonyzási hossznak a lehorgonyzandó rudak végével ellentétes felén belül vannak elrendezve. A találmány annak a felismerésnek a felhasználásán alapszik, hogy a koncentrált erőbevezetéshez való lehorgonyzóeszközök, különösen betonacélhálóknál a 25 lehorgonyzó keresztrudak leírt, a lehorgonyzási hossznak a mindenkori rúdvéggel ellentétes felében való elrendezése révén a lehorgonyzási hossz csökkenthető, így pl. a lehorgonyzási hossznak a rúd végével ellentétes felében elrendezett lehorgonyzó keresztrúd, 30 a keresztrúd átmérőjében (0 Q/0 L) a lehorgonyzóerő különböző részarányát veszi fel. Ezt számpéldák kapcsán fogjuk közelebbről megmagyarázni. Legyen például a lehorgonyzandó rúderő Z = 35 5e me _ • Fg . Egy hegesztett csomópont, tehát egy hossz- és keresztrudak között létrehozott hegesztési kapcsolat lehorgonyzó hatása működési állapotban pl. a hasznos terhelésből származó húzóerő 30%-át teszi ki. Egy hegesztési csomópont által felvehető erő tehát 40 0,30 • Z. Egy rúd lehorgonyzási hossza, amelyre a Z erő hat, és amelyre nincsenek keresztrudak hegesztve, legyen Vj^. Amennyiben felhegesztett keresztrudak 45 is vannak, megrövidített lehorgonyzási hossz adódik, amit Vj^-lel jelölünk. Az első példában a találmány szerint a lehorgonyzási hossznak a rúdvéggel ellentétes felén belül hegesztési csomópontot kell kialakítani a hasznos terhelés-50 bői származó húzóerő 30%-ának megfelelő lehorgonyzási hatással. Ennek megfelelően a rövidített lehorgonyzási hossz Egy második kiviteli példában ugyanabban a tartományban két hegesztési csomópontot kell kialakítani, mindig ugyanazzal a lehorgonyzóhatással, amely a 60 hasznos terhelésből származó húzóerő 30%-a, ebben
