163812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminopurin-glikozidok előállítására

163812 3 anyagot tartalmazó készítményeket értünk. A gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyagok a gyógyszergyártásban általánosan felhasznált folyé­kony, szilárd, vagy gázhalmazállapotú, a hatóanya­gokkal szemben közömbös és kompatibilis, a szer­vezet által elviselhető anyagok lehetnek. A találmány oltalmi köre nem terjed ki a 6-metilamino-9-C0-D-ara­binofuranózil)-purinok vizes oldatainak előállítására, kivételt képeznek a zárt tartályban levő, steril vizes oldatok. A gyógyászati készítményeket a kezelendő megbe­tegedéstől (külső vagy belső vírusfertőzés, immun­reakció vagy autoimmunreakció csökkentése) függően parenterálisan, orálisan, rektálisan adhatjuk be, vagy szemészeti oldatok, illetve helyi kezelésre alkalmas kenőcsök, krémek vagy hintőporok formájában hasz­nálhatjuk fel. A gyógyászati készítményeket belsődleges vírusfer­tőzés kezelése céljából orálisan vagy parenterálisan, a hatóanyag-bázisra számított 5-250 mg/kg-os, előnyö­sen 20—100 mg/kg-os dózisokban adhatjuk be. Em­berek kezelése esetén a hatóanyagot előnyösen napi 10—250 mg/dózisegység hatóanyagmennyiséget tartal­mazó dózisegységek formájában, naponta egyszer vagy többször adjuk be. Az immunreakciók visszaszorítása céljából a készítményeket belsőleg, naponta egyszer vagy többször, előnyösen kb. 3—10 mg/kg-os dózisokban adjuk emlősöknek Orális adagolásra előnyösen adott esetben hígító-, diszpergáló- és/vagy felületaktív anyagokat tartalmazó finom porokat vagy granulákat, vizes vagy sziruppal »elkészített ; kanalas gyógyszereket, kapszulás készítményeket, ostyában bevehető száraz porokat, adott esetben szuszpendálószereket is tartalmazó nem-vizes szuszpenziókat, adott esetben kötőanya­gokat és lubrikánsokat is tartalmazó tablettákat, vagy vizes, vagy sziruppal elkészített szuszpenziókat állí­tunk elő. A felsorolt készítmények szükség esetén konzerváló-, szuszpendáló-, sűrítő- vagy emulgeáló­szereket is tartalmaznak. Célszerűen adott esetben bevont tablettákat vagy granulákat állítunk elő. A parenterális alkalmazásra szánt készítmények 0,1—10%, előnyösen 1% hatóanyagot tartalmazó vizes injiciálható oldatok lehetnek. Az injiciálható oldat adott esetben antioxidánsokat, pufferanyagokat, vagy hasonló segédanyagokat is tartalmazhat. A szem és a külső szövetek vírusfertőzéseinek kezelésére előnyösen helyileg alkalmazható kenő­csöket állítunk elő, amelyeket a fertőzés helyére viszünk fel. A helyileg alkalmazható készítmények hatóanyagtartalma a belsőleg beadott készítmények hatóanyagtartalmának körülbelül a fele, azaz leg­följebb 125 mg/kg, vagy dózisegységenként 5—125 mg lehet. Az (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyösnek bizonyult a 2,6-diamino-9-(0" -D-arabinofuranozil)-purin. E vegyület — például a herpes vírussal szemben — rendkívül nagy vírusellenes . hatást fejt ki, és a vaccina vírussal szemben is 4 meglepően erős hatással rendelkezik. A vegyület továbbá igen nagy mértékben gátolja a sejtátültetésnél fellépő immunreakciókat. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány 5 szerint a (II) általános képletű vegyületek reduk­ciójával állíthatjuk elő. A (II) általános képletben R1 és R2 jelentése a fent megadott, és Z védőcsoportot,' például alkil-csoportot, előnyösen p-fenil-benzil-, l-(vagy 2)-naftil-metil-csoportot, célszerűen benzil-10 -csoportot jelent. A Z csoport megválasztásánál a következőket kell figyelembe vennünk: a cukor-váz 2-es helyzetű szénatomjához kapcsolódó oxigén­atomon levő Z-csoport nem zavarhatja az l-es hely­zetű szénatom reakcióit; a Z csoport a kívánt fázisban 15 könnyen, enyhe körülmények között lehasítható le­gyen. A (II) általános képletű vegyületekben a három Z csoport közül egy vagy kettő helyett, például a 3-as és/vagy 4-es helyzetű Z-csoport helyett hidrogénatom 20 is lehet. A redukciót katalitikusan végezhetjük, azaz redu­kálószerként hidrogénátvivő katalizátor, például pallá­dium, csontszénre felvitt palládium, platinakorom vagy Raney-nikkel jelenlétében hidrogént alkal-25 mázunk. Amennyiben kis aktivitású katalizátort hasz­nálunk föl, a reakciót atmoszférikusnál nagyobb nyomáson, vagy hosszabb ideig végezzük. Katalizátor­ként általában platinaoxidot vagy platinakormot al­kalmazunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a (II) általános 30 képletű vegyületeket redukálószerekkel, célszerűen a rendszerben hidrogént fejlesztő redukálószerekkel, így folyékony ammónia és alkálifém — előnyösen kálium — elegyével reagáltatjuk. Az Rí és R2 helyén amino-csoportot tartalmazó 35 (II) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk olyan módon, hogy ezeket a következő reakciólé­pésben izolálásuk nélkül közvetlenül az (I) általános képletű végtermékké alakíthassuk. A (II) általános képletű vegyületek előállítására 40 vonatkozó egyik eljárásváltozat szerint a (III) álta­lános képletű vegyületeket — ahol X1 és X2 halogén­atomot, előnyösen klór- vagy brómatomot, és Z védőcsoportot, előnyösen benzil-csoportot jelent — alkálifémaziddal, előnyösen nátriumaziddal reagál-45 tatjuk, majd a kapott 2,6-diazid-vegyületet katalitikus úton (II) általános képletű 2,6-diamino-vegyületté redukáljuk. A reakció során kismennyiségű (I) álta­lános képletű vegyület is képződik. Ha a fenti reakcióban kapott (II) általános képletű 50 vegyületeket a korábbiakban ismertetett körül­mények között, például katalitikus hidrogénezéssel, vagy előnyösen redukálószerrel, így nátrium és folyé­kony ammónia elegyével tovább redukáljuk, (I) álta­lános képletű végtermékekhez jutunk. Egyes esetek-55 ben előnyösen úgy járunk el, hogy a két redukciós lépést egyesítjük, azaz a redukciót erős hidrogén­átvivő katalizátor, pl. platinaoxid vagy platinakorom jelenlétében, előnyösen atmoszférikusnál nagyobb nyomáson, vagy hosszabb ideig végezzük. Ebben az 60 esetben a (II) általános képletű közbenső termékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom