163801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-(hidroxi-ciklohexil)-indán-1-karbonsav-származékok előállítására

163801 Amikor a találmány szerinti eljárásban halogé­nezést hajtunk végre, bármely olyan I, IV vagy VI általános képlett! vegyületet, amelyben az Rj hid­rogénatom, a megfelelő 3., 2. vagy 1. lépés után olyan I, IV vagy VI általános képletü vegyületté 5 halogénezünk, amelyben az Rj halogénatomot je­lent. A halogénezéshez alkalmazhatunk például mole­kuláris halogént, igy klórt vagy brómot vagy vala­milyen halogénvegyületet, igy például szulfurilklo- 10 ridot, N-halogénborostyánkősavimidet (például N-klór-szukcinimidet vagy N-brómszukcinimidet) vagy N-halogénacetamidot (például N-brómacetami­dot). Jóllehet, a halogénezést általában katalizátor al- 15 kalmazása nélkül hajtjuk végre, a reakciót kata­lizátorral, igy valamilyen fémhalogéniddel [példá­ul aluminiumkloriddal, vas(III)kloriddal, cinkklo­riddal, antimontrikloriddal, antimonpentakloriddal vagy on(IV)kloriddal) is gyorsíthatjuk. A halogéné- 20 zéshez alkalmazható katalizátor mennyisége általá­ban nem kevesebb az egyenértéksulynyi mennyiség­nél és azt előnyösen az I, IV vagy VI általános képletü vegyület mennyiségére vonatkoztatva kis feleslegben használjuk. A halogénezést általában 25 valamely inert szerves oldószer, igy halogénezett szénhidrogén (például széntetraklorid, tetraklőr­etán, kloroform, etiléndiklorid vagy metilénklorid), széndiszulfid, acetonitril, nitrobenzol vagy ecet­sav jelenlétében hajtjuk végre. 30 Minthogy a reakcióelegy hőmérsékletének emel­kedése mellékreakciókat válthat ki, általában cél­szerű a halogénezést szobahőmérsékleten vagy hű­tés közben végezni. Ezért, bár a halogénezés tetszés szerint vé- 35 gezhető a három lépés bármelyike után, legcél­szerűbben ugy járunk el, ha azt utolsó lépésként, a 3. lépés után hajtjuk végre. A találmány szerinti I általános képletü vegyü­lettel kapcsolatban megemlítjük, hogy abban az 40 esetben, ha a hidroxil-csoport a ciklohexán-gyürU 4'-helyzetében kapcsolódik, ugy e vegyületnek a 4'-hidroxil-csoport és a ciklohexán-gyürU l'-in­danil-helyettesítője kapcsolódási helyzetei közötti geometriai viszony következtében két geometriai 45 izomerje, nevezetesen cisz- és transz-alakja van. Abban az esetben, ha az 1. általános képletü vegyületben a hidroxil-csoport a ciklohexán-gyürü 2', 3', 5* vagy 6* helyzetének bármelyikében, kapcsolódik,a cisz- vagy transz-izomerek bárme- 50 lyikének ujabb két disztereoizomerjét, nevezetesen azok önkényes alfá-val bétá-val jelölt alakjait kap­juk. Ennek megfelelően, ez esetben, a térbeli vi­szonyoktól függően, az alábbiak szerint minden helyzetre négy izomerünk van: 55 1. cisz- alfa-alak 2- cisz- béta-alak 3. transz- alfa-alak 4. transz- béta-alak 60 rendeződésnek megfelelően, két diasztereoizomer, nevezetesen az alfa- és béta-alak létezik. A találmány szerinti eljárással előállitott I ál­talános képletü vegyületeket a keletkezett keverék­ből önmagukban ismert elválasztási és tisztitási módszerek, igy például desztilláciő, extrahálás, átkristályositás, kromatográfia stb. segítségével a kivánt tisztaságban kaphatjuk meg. Olyan eset­ben például, amikor az I általános képletü vegyü­let cisz- és transz-izomerek elegye, az önmaguk­ban ismert, szokványos műveletekkel választható szét a cisz- és a transz-izomerré, amelyek mind­egyike viszont ugyancsak önmagukban ismert mód­szerek segítségével a megfelelő alfa- és béta-dia­sztereoizomer alakokká bontható szét. A találmány szerinti I általános képletü vegyü­letek vonatkozásában e vegyületek között önmaguk­ban egyébként ismert módszerek alkalmazásával a következő átalakításokat hajthatjuk végre. I általános kép­letü vegyület amelyben az R2 hidroxil-csoport t I általános kép­letü vegyület amelyben az R2 alkoxi-csoport *-I általános kép­letü vegyület amelyben az R2 jelentése -O-fém­csoport I általános kép­letü vegyület amelyben az R2 amino-csoport A IV, V és VI általános képletü vegyületeknél azon esetben, amikor a szabad vagy védett oxo­csoport a ciklohexángyürű 2', 3', 5' vagy 6* helyzetei bármelyikében kapcsolódik, a térbeli el- . 65 halogén-, például klór- vagy brómatom, az R Az I általános képletü vegyületek azon alakjai, amelyekben az R2 hidroxil-csoportot képvisel, am­mónia, etanolamin, dimetilamin, dietilamin stb. segítségével kivánt esetben szerves vagy szervet­len amin-sóvá alakithatók át. A találmány szerinti eljárással előállitott I ál­talános képletü vegyületek kis toxicitás és csökkent mértékű mellékhatások mellett gyulladásgátló, fáj­dalomcsillapító, lázcsillapitó és reumaellenes ha­tást mutatnak. Ezért a találmány szerinti vegyüle­tek jól használhatók gyulladások, fájdalom, láz és reuma kezelésében. A találmány szerinti vegyüle­tek perorálisan vagy parenterálisan, önmagukban ismert, szokványos készitményekként, porok, gra­nulátumok, tabletták, szuszpenziók, oldatok, injek­ciós oldatok vagy kúpok alakjában adhatók. Bár az adagolható dózis a tünetektől, a betegség súlyossá­gától, az alkalmazott vegyületek fajtájától stb. füg­gően változhat, a találmány szerinti vegyületeket az embergyógyászatban általában és célszerűen kb. 5-500 mg/nap dózisban adjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott V általános képletü vegyületeket a 2. ábrán leirt mó­don állithatjuk elő. E képletekben az X jelentése 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom