163783. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vonatatókon pótkocsi-fék hidraulikus működtetéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 27. Ausztriai elsőbbsége: 1970. V, 29. (A 4791/70) Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (SE-1571) 163783 Nemzetközi osztályozás: B 60t 7/20 Feltalálók: Kueera Josef osztályvezető, Steyr, SVeigl Franz konstruktőr, St. Valentin A.usztria Tulajdonos: Steyr — Daimler — Puch Aktiengesell­schaft, Wien, Ausztria Szerkezet vontatókon a pótkocsi-fék hidraulikus működtetéséhez A találmány szerkezet vontatókon pótkocsifé­kek hidraulikus nyomásközvetítő közeggel törté­nő működtetéséhez, amely a pótkocsin előirányzott tározórugót feszített állapotba hozza, amely rugó feszítetlen állapotba kerülve a pótkocsifékre hat, 5 és a tározórugóhoz vezető átvivővezetókben ural­kodó nyomás szabályozásához a fékpedálról szár­mazó, a vontatókerék-fékek rudazatában a fékpe­dál működtetésekor fellépő erő révén rugóterhelés ellenében elmozdítható vezérlőtolattyúja van, 10 amely az át vi vő vezetéket középállásban lezárja, a pedál növekvő terhelésekor kifolyóvezetékkel és csökkenő fékpedálterheléskor szivattyúhoz csat­lakoztatott tápvezetékkel köti össze, és a vezórlő­tolattyú az őt terhelő rugó erejével szemben járulé- 15 kosán az átvivővezetékben uralkodó nyomás által van igénybe véve, úgyhogy a rugóerő mindenkor egyensúlyt tart a fékpedálterhelésből és a vezérlő­tolattyú említett nyomásterheléséből származó erőkkel. 20 Az ismert konstrukcióknál a vezértolattyútól közvetlenül egy, a hidraulikus közeg vezetésére szolgáló túlfolyóvezeték van vezetve egy másik fogyasztóhoz, mimellett ez a túlfolyóvezeték a ve­zértolattyú segítségével a szivattyúhoz csatlakoz- 25 tátott tápvezeték (a továbbiakban tápvezeték) és az átvivővezeték közötti kapcsolat létesítésekor fojtási hely kialakítása céljából részlegesen elzár­ható. A tápszivattyú tehát tartósan üzemelhet, és a hidraulikus közeg a túlfolyóvezetéken át a másik 30 fogyasztóhoz vezethető. A nyomófolyadék beve­zetése az átvivővezetékbe mégis biztosítva van, mivel a tápvezeték és az átvivővezeték közötti kapcsolat létesítésekor fojtási hely alakul ki, és ez­által a szükséges nyomás kialakulása biztosított. A kifogástalan működés előfeltétele azonban az volna, hogy a vezértolattyú a fékezésmentes idő­ben ténylegesen középállásban helyezkedjék el, és ne mozduljon el. A tapasztalat azonban azt mutat­ja, hogy a vezértolattyúnál elkerülhetetlen tömí­tetlensógek következtében a nyomás az átvivő ve­zetékben nem tartható fenn tartósan. Ha viszont az átvivővezetékben a nyomás a fékezésmentes idő alatt szivárgás következtében csökken, a vezór­tolattyúnak is el kell mozdulnia a rugóhatás követ­keztében, és ezáltal az átvivővezetóket a tápveze­tékkel összeköti, úgyhogy ismét beáll a teljes nyo­más. A vezértolattyúnak ilyen elmozdulása azon­ban ismét fojtási hely kialakulását eredményezi a túlfolyóvezetéknól. Ebből következik, hogy az át­folyás a másik fogyasztóhoz akkor sem megy vég­be fojtásmentesen, ha a pótkocsifékek nincsenek működtetve, tehát a vezértolattyú nincs akaratla­gosan elmozdítva. Ha viszont az átfolyás tartósan fojtási helyen keresztül történik, ennek eredmé­nyeként a hidraulikus közeg kedvezőtlen melege­dése ós teljesítményveszteség jön létre. A fentiek értelmében a találmány feladata, hogy a bevezetőben vázolt szerkezetet oly módon töké­letesítse, ill. továbbfejlessze, hogy a szivattyúhoz 163783 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom