163749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kártevő rovarok élettevékenységének különösen anyagokban való jelenlétének vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. VI. 13. ME-1087 Módosítási elsőbbsége: 1972. VII. 28. Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent:1975.X.6. 163749 Nemzetközi osztályozás: A 01 m 17/00, G 01 n 27/00 Metis Mihály tudományos munkatárs, Budapest. Eljárás és készülék kártevő rovarok élettevékenységének, különösen anyagokban való jelenlétének vizsgálatára A találmány kártevő rovarok élettevékenységének, különösen anyagokban való jelenlétének vizsgálatára vonatkozik. A magvakban, a magvak között, a szemtermésben, lisztben, őrleményben, szárított növényi termékben megbújt rovarok, ezenkívül a gyümölcsfa, díszfa ágaiban és törzsében élősködő lárvák, továbbá a haszonfában, épületfában, múzeumi gyűjteményben stb. élő rovarok, lárvák mindezekben tetemes kárt okoznak. Jelenlétük megállapítása igen fontos, mert csak így lehet megelőzni továbbterjedésüket és meggátolni a még nagyobb kár keletkezését. A magvak, vetőmagvak vizsgálatára jelenleg szúrópróbaszerű módszerek ismeretesek. A magfelvágisos módszerrel a megvizsgálandó tételből kezelésnélküli, száraz állapotban 600 magot vágnak fel éles késsel vagy szikével és a vágásfelületre kerülő lárva élő voltáról szabadszemmel győződnek meg. Tekintettel arra, hogy a vetőmagtételek 100-150 q nagyságrendűek, a 600 mag ezeknek csak igen kis részüket képezi. A jód-, jódkáliumos módszerrel az apró lárvának a magba történő behatolási pontját megfestik azáltal, hogy a magvakat jód, jódkáliumos oldatban áztatják. A módszer hátránya, hogy csak fehér magvak vizsgálatára alkalmas. A koncentrált sósoldatos módszerrel a lárvát tartalmazó, a többi magnál kisebb fajsúlyú magvakat az oldatban felusztatják. A módszer nem megbízható, mert csak egyes növények magjainál használható, de a kezdeti stádiumban levő apró lárvákat tartalmazó magvak még ezeknél is alámerülnek. 10 15 A röntgen- átvilágítási módszerrel, amellyel legújabban kísérleteznek, átvilágítással és fényképezéssel igyekeznek meggyőződni a fertőzöttségről. Ez igen költséges, lassú és bizonytalan módszer. Mint látjuk, a módszerek mind igen nehézkesek, időigényesek, nagyobbrészt nem megbízhatóak. Ezért ezeket a vizsgálatokat nem is mindig alkalmazták, aminek következtében a rendeletek ettől el is tekintenek és azt írják elő, hogy minden vetőmagtételt a betakarítástól számított 8 napon belül fertőtleníteni kell. Az élő-, disz-, gyümölcs- és haszonfák, régi bútorok, múzeumi tárgyak, faszobrok rovarkártevőinek jelenlétét viszont legjobb esetben is csak életmegnyilvánulásuk hatásában szokták észlelni, amikor a kártétel már súlyos. Mindezzel szemben a találmány olyan módszert és készüléket szolgáltat, amellyel egyszerűen, gyorsan és biztonságosan lehet mind a magvakban, mind az élő-és haszonfában, bútorban, sőt a gyümölcsben is a 20 rejtőző kártevő rovarok, lárvák jelenlétét kimutatni. Kis időigénye és egyszerűsége folytán jóval nagyobb mennyiség, esetleg egész tételek átvizsgálására is alkalmas. Gyakorlati következménye lehet tehát a vonatkozó rendeletek megváltoztatásával egész téte-25 lek fertőtlenítésének elmaradása, amivel a vetőmagvak mozgatásából és szállításából eiedő sokmilliós költség takarítható meg. Jelentős a fertőtlenítéshez szükséges anyagmegtakarítás is. A fertőtlenftési szükség csökkenéséből 3Q azonban nemcsak anyagi, hanem minőségi előny is származik - ugyanis a fertőtlenítés kedvezőtlen 163749