163749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kártevő rovarok élettevékenységének különösen anyagokban való jelenlétének vizsgálatára

3 163749 4 körülmények között történő végrehajtása a vetőmag­vak csiraképességét 5-10%-kal is csökkentette. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kártevők rágomunkája, ha emberi füllel nem is hallható, mégis bizonyos zajjal jár. Ebből kiindulva a találmány szerinti eljárás lényege, hogy a kártevők rágomunkája által okozott, emberi füllel nem, vagy alig hallható zajt elektroakusztikai utón felerősítjük. Az erre szolgáló készülék a találmány értelmében olyan elektroakusztikai érzékelőből és erősítőből áll, amely az emberi füllel nem, vagy alig hallható (10 fon alatti) erősségű, 400-10 000 Hz rezgésü hang érzékelésére és felerősítésére alkalmas. A kártevők által okozott hangok a kártevők fajtája szerint nem esnek azonos frekvenciatartományba, ezért a jobb erősítés érdekében az erőutőt célszerű keskenysávú (pl. 800-1200 és 1200-1600 Hz stb. tartományú) szűrőkkel ellátni. Maga az érzékelő a vizsgáandó anyag tulajdonságainak megfelelően van kialakítva: magvak esetén ezek ráhelyezésére alkalmas alakú tálként vagy alul csúcsos kúp- vagy zsákos edényként, fa letapogatása esetén erre alkalmas tárcsás mikrofonként, gyümölcs vizsgálata esetén beszúrásra alkalmas hegyű botmikrofonként stb. Minthogy a kártevők megfigyeléseink szerint csak bizonyos - általában csak 15-18°C fölötti -hőmérsékleten táplálkoznak, a vizsgálat környezet­tében célszerű +15 C fölötti hőmérsékletet biztosítani. A készüléket előnyös tehát erre a környezetre ható, 35-40°C hőt sugárzó berendezéssel kiegészítem, míg az érzékelő többi részét ajánlatos hő- és/vagy hangszigeteléssel ellátni. A készülékkel a magot a tárcsás, a kúpos vagy zsákos érzékelőre való ráhelyezéssel vizsgálhatjuk s mert a vizsgálat rövid időt igényel, pár készülékkel nagy mennyiséget lehet átvizsgálni. A fát — akár élőfa törzséről, akár bútorról, múzeumi tárgyról, faszobor­ról stb. van szó, tapogató mikrofonnal hallgathatjuk meg. Gyümölcsbe botmikrofont szúrunk be. A vizsgálat minden esetben a tárgy sérelme nélkül történik, kivéve a gyümölcsöt amelynek vizsgálata kisebb jelentőségű, s amelynél a szúrás viszonylag kis sérülést okoz. A magtárakban tárolt magvak rovarfer­tőzöttségéről a készülék könnyű kezelhetősége folytán egyszerűen győződhetünk meg. Tárolt tételek összevonásával megfelelő manipuláció alkalmazásával megakadályozható az egész egyesített tétel fertőzése. Az eljárással egyszerűen ellenőrizhető a határon átmenő tételek fertőzöttsége is. A készülék kiválóan alkalmas annak a megfigyelé­sére is, hogy az említett rovarok elpusztítása érdekében végzett különböző kezelésekre (mint pl. vegyszeres kezelésre, biofizikai besugárzásra stb.) miként reagálnak a rovarok, vagyis milyen a rovarmortalitás. Ilyenkor a készülék erősítőjéhez kisfrekvenciás akusztikus jelenségek vizsgálatára alkal­mas oszcilloszkópot (pl. EMG-1561-TR 4350, EMG 1538-TR 4101/D készüléket stb.) kapcsolunk; az oszcilloszkóp képernyőjén ekkor a rovarok vitalitá­sával arányos amplitúdójú rezgéshullámok szemmel is közvetlenül megfigyelhetők. Ha a rovarok életfunk­ciója teljesen megszűnik, a rezgésvonal is egyenessé válik. Megrajzolt rezgésvonalat kapunk, ha oszcillosz­kóp helyett oszcillográfot használunk. Az oszcillog­rafikus kép egyébként a kártevő rovarfajtára is jellemző, ezért abból arra is következtethetünk. A fertőzöttség mértékének pontosabb megállapí­tása céljából az erősítőbe elektronikus számlálószer­kezetet is beépíthetünk. Ekkor az ellenőrző vizsgá­latok eredményét számszerű értékben kapjuk meg. A következőkben a találmány szerinti készülék néhány példaképpeni kiviteli alakját rajzban is bemutatjuk. 5 Az 1. ábra az 1 tálcás mikrofonból, a 2 erősítőből, a 3 milliampermérőből és a 4 hangszóróból áll. A vizsgálandó magvakat az 1 tálcás mikrofonra helyez­zük, a jelenlevő kártevő rovarok zaját a 2 erősítő felerősíti, a zaj intenzitását a 3 milliampermérő 10 mutatója jelzi és a 4 hangszóró hallhatóvá teszi. A 2. ábra teljesen hasonló készület mutat be azzal a különbseggel, hogy mikrofonként itt az 1 botmikrofon van a készülékre kapcsolva, amit a vizsgálandó gyümölcs húsába lehet szúrni. Ehelyett 15 természetesen pl. a fatörzsek letapogatására tárcsás mikrofont is lehet alkalmazni. A 3. ábra az 1. ábrán bemutatott készüléknek olyan továbbfejlesztett változata, amelynél az 5 oszcilloszkópot is megtaláljuk, amely a rovarok 20 mortalitásvizsgálatánál szükséges és amelynek kép­ernyőjén a rovarok vitalitásával arányos amplitúdójú rezgéshullámok jelennek meg. Az 5 oszcilloszkóp helyett természetesen alkalmazhatunk oszcillográfot is, amely a rezgéseket rajzban rögzíti, vagy olyan 25 berendezést, amely a rezgések minőségét mágneses szalagon jegyzi fel, stb. Végül megjegyezzük, hogy a készülék a már jelzett vizsgálatok végzésén kívül megfelelő kivitelben alkalmasnak látszik nyomás alatti gáz- és vízvezetékek 30 szivárgási pontjának meghatározására is. A tranziszto­ros berendezés néhány milliamperes áramerőssége ugyanis rejtett gázszivárgás esetén sem okozhat robbanást. 35 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás kártevő rovarok élettevékenységének, 4Q különösen anyagokban való jelenlétének vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a kártevők rágomunkája vagy más élettevékenysége által okozott, emberi füllel nem, vagy alig hallható zajt elektroakusztikusán felerősítjük és az így nyert információt pl. a 4g fertőzöttség továbbterjedésének megakadályozására vagy a rovarmortalitás -megyfigyelésére felhasználjuk. (Elsőbbsége: 1969. VI. 13?) 2. Az 1. igénypontban meghatározott ehárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgált 50 anyag környezetében +15 C fölötti hőmérsékletet biztosítunk. (Elsőbbsége: 1972. VII. 28.) 3. Készülék az 1. vagy 2. igénypontban megha­tározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy emberi füllel nem, vagy alig hallható (10 fon 55 alatti) erősségű 400-10 000 Hz rezgésű hangot érzékelő és felerősítő elektroakusztikai érzékelőből és erősítőből áll. (Elsőbbsége: 1969. VI. 13.) 4. A 3. igénypontban meghatározott készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy erősítője pl. 60 800-1200 és 1200-1600 Hz stb. tartományú keskenysávú szűrőkkel van ellátva. (Elsőbbsége: 1972. VII. 28.) 5. A 3. vagy 4. igénypontban meghatározott készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 65 elektroakusztikai érzékelője a vizsgálandó tárgyak pl. magvak elhelyezésére alkalmas alakura pl. tálfor­májura van kialakítva. (Elsőbbsége: 1969. VI. 13.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom