163721. lajstromszámú szabadalom • Aril-amino-piridin-származékokat tartalmazó herbicid és pesticid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

163721 ner ammónium-vegyUleteket (pl. cetll-trimetil-am­mónium-bromidot) emlitjiik meg. Az anionos típu­sú ágensek pl. szappanok, kénsav alifás monoész­tereinek sói (pl. nátriumlaurilszulfát), szulfonáit, aromás vegyületek sói (pl.nátrium-dodecil-benzol- 5 szulfonát, nátrium-, kalcium- vagy ammóniumlig­noszulfonát, butilnaftalinszulfonát, valamint diizo­propil- és triizopropilnaftalin-szulfonsavak nátrium­sóinak keveréke) lehetnek. A nem ionos ágensek közül pl. az alábbiakat JQ soroljuk fel: etilénoxid zsiralkoholokkal (pl. oleil­alkohollal vagy cetilalkohollal vagy alkilfenolokkal (pl. oktilfenollal, nonilfenollal vagy oktilkrezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncu zsirsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a J5 fenti részleges észterek etilénoxiddal képezett kon­denzációs termékei és a lecitinek, továbbá etilén­oxid és propilénoxid tömb-kopolimerjei. Aszuszpendálószerek pl. bentonit, pirogén SiC>2, hidrofil kolloidok (pl. polivinilpirrolidon és nátri- 20 umkarboximetilcellulóz) és növényi gumik (pl. aká­cia gumi és tragacanth gumi) lehetnek. A vizes oldatokat, diszperziókat vagy emulzió­kat oly módon állithatjuk elő, hogy hatóanyagok vagy hatóanyagokat szerves oldószerben oldjuk, mely 25 kivánt esetben egy vagy több nedvesítő-, diszper­gálő- vagy emulgálószert tartalmazhat, majd a ka­pott elegyet vízhez adjuk, mely kivánt esetben ugyancsak egy vagy több nedvesítő-, diszpergálő­vagy emulgálószert tartalmazhat. Szerves oldószer- 30 ként előnyösen pl. etiléndikloridot.izopropilalkoholt, propilénglikolt, diacetonalkoholt, toluolt, keroszént, metilnaftalint, xilolt és triklőretilént alkalmazha­tunk. Az "emuigeálható koncentrátumok" e ható­anyag szerves oldószerrel képezett, diszpergálószert 35 tartalmazó tömény oldatai, melyek vizzel elegyít­ve emulziót képeznek. A hatóanyagot kapszulák vagy mikrokapszulák alakjában is kikészíthetjük, melyek hatóanyagot vagy hatöanyagtartalmu készítményt tartalmazhatnak. E 40 készítményeket az ismert kapszulázási és mikro­kapszulázási módszerekkel állithatjuk elő. A permetként felhasználandó készítményeket aeroszol alakjában is kikészíthetjük. E készítményt valamely hajtöszer (pl. fluortrlklórmetán vagy di- 45 klőrdifluormetán) jelenlétében nyomás alatt tartály­ban tartjuk. A vizes diszperzió vagy emulzió alakjában fel­használandó készítményeket általában nagy hatö­anyagtartalmu, felhasználás előtt vizzel hígítandó 50 koncentrátumok alakjában tárolhatjuk. E koncentrá­tumokkal szemben gyakran azt a követelményt tá­masztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legye­nek, majd tárolás után vizzel való hígítással kel­lő ideig homogén, a szokásos permetező berende- 55 zésekkel felhasználható vizes készítményeket ké­pezzenek. A koncentrátumok hatóanyagtartalma ál­talában 10-85 súly %, előnyösen 25-60 %. A kon­centrátumokat vizzel az adott felhasználás követel­ményeinek megfelelő mértékben higitjuk, a vizes 60 készítmények hatóanyagtartalma általában 0,0001-1,00 súly %. Az (1) általános képletü arilaminopiridin-szár­mazékok a kártevők széles skálája ellen, igy pl. .az alábbi kártevőkkel szemben hatékonyak: 65 Tetranychus telarius Aphis fabae Megoura viciae Aedes aegypti Musca domestica Pieris brassicae Plutella maculipennis Fhaedon cochleariae Meloidogyne incognita Agriolimax reticulatus Calandra granaria (bársonyos atka) (fekete levéltetü) (zöld levéltetü) (moszkitók) (házilegyek) (fehér káposztalepke) (gyémánthátu lepke) (mustárbogár) (nematódák) (szürke mezei csiga) (gabona zsizsik) A "kártevő" kifejezés növények és magvak gom­bás patogénjeire is kiterjed: Riccinia recondita Phytophthora infestans Plasmopara viticola Uncinula necator Hricularia oryzae Podosphaera leucotricha Venturia inaequalis (barna üszög, búzán) (rothadás, paradicso­mon) (szőlőperenoszpora) (szőlőlisztharmat) (üszög, rizsen) (lisztharmat, almán) (almavarasodás) Egyes vegyületek algicid tulajdonságokat is mu­tatnak. Az (l)általános képletü aril-amino-piridin-szár­mazékok a növényeken bakteriális betegségeket elő­idéző baktériumok ellen, igy pl. az alábbi bakté­rium-kártevők ellen is hatásosak: Baktérium Köznapi elnevezés Agrobacterium tumifaci­ens Corynebacterium michi­ganense Xanthomonas malvacea­rum Erwinia caratovora Xanthomonas oryzae Pseudomonas syringae Streptomyces scabies Pseudomonas mors pru­num Pseudomonas phaseolicola Erwinia amylovora baktériumos gyökér­golyva paradicsom baktériu­mos tőrothadás baktériumos lágyrotha­dás (rizs-üszög) (hajtásbaktériózis) (burgonyagumó varaso­dása) (bab zsirfoltossága) Az (1) általános képletü aril-amino-piridin-szár­mazékok ezenkivül betakarítás utáni szafrotikus gombák ellen is hatékonyak, igy pl. az alábbi tör­zsek ellen. Gomba Gazdatermés Botrytis tulipae Nigrospora sphaerica Phomopsis citri Alternaria citri Pencillium digitatum Gloeosporium musarum Fusarium caeruleum Ceratocystis paradoxa gumó banán citromfélék citromfélék citromfélék banán burgonya cukornád, ananász 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom