163652. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható bevonószerek

163652 5 dperidin, trimetilamin, trietilamin, továbbá alkalolaminok, például diizopropanolamin, dimetiletanolamin, valamint alkilénpoliaminok, mint etisndiamin, dietiléntriamin, trietiléntetramin és haonlók említhetők. A találmány szerinti bevonószerek elektroforéises lakkokhoz való alkalmazása esetén alkáliféms/vagy alkáliföldfémhidroxidok, továbbá a találaány szerinti műgyantákénál kisebb disszociációs llandójú savak alkálifém- és/vagy alkáliföldfémsói Jkalmazhatók semlegesító'szerként, amennyiben zek a vegyületek a találmány szerinti műgyantákéi, adott esetben vizet tűrö oldószerek jelenlétében, ízben oldódó szappanokat képeznek. Az ilyen élra alkalmas, kevéssé disszociáló savakkal képesti sók példáiként az alkálikarbonátok és alkáliarbamátok említhetők. A vízöldhatóság fokozására és a gyanták könyíyebb kezelhetősége végett a találmány szerinti be'onószerek oldószereket is tartalmazhatnak. Nagyobb mennyiségben vízzel korlátlanul elegyíthető )ldószerek, így metanol, etanol, izopropanol, szek.ratanol, etilénglikolmonometiléter, etilénglikolnonoetiléter, diacetonalkohol, dimetilformamid és íasonló oldószerek használhatók. Alárendelt — a kötőanyag 10 százalékáig terjedő, mennyiségben, ízzel csak korlátozott mértékben keverhető oldószerek is alkalmazhatók együtt. Ilyen oldószerek >éldául nagyobb szénatomszámú alkoholok, mint i-butanol, izooktanol, izotridekanol, nagyobb széntomászámú glikoléterek, így glikolsav-n-butiléter, tilénglikolmonobutiléter, dietilénglikolmonobuiléter, alifás, hidroaromás vagy aromás szénhidralének, így benzinfrakciók, tetrahidronaftalin, dekatidronaftalin, benzol, toluol, xilol, etilbenzol stb., lagyobb szénatomszámú ketonok, mint trimetilciklohexanon (izoforon) és hasonlók. A találmány szerinti bevonóanyagok pigmentált 'agy pigmentálatlan alakban, bármilyen szokásos elhordó-eljárással alkalmazhatók. A korábbi szabadalmak szerinti bevonóanyagokíoz képest a fürdők megnövelt oxidációival szem>eni további ellenállását kell még megemlíteni, tmely hosszabb üzemidőtartamok esetén egyenletes akkbevonatot biztosít. A találmány szerinti bevonószerekkel készített )evonatok különösen anódos leválasztás esetén íyújtanak a jelenleg használatos védőbevonatoknál obb korrózió-elleni védelmet, ipari légkör vagy ;ópermet hatásának kitett felületeken. Különös ílőnyként jön tekintetbe, hogy ezek a bevonatok az ílőkezelés nélküli acélfelületeken is ilyen jó védelnet nyújtanak. Ezáltal a találmány szerinti bevonóizerek alkalmazása esetén mellőzhetőkké válnak i körülményes foszfatálási vagy kromatálási mű/eletek a lakkozott fémtárgyak sorozatgyártása blyamán. Előállítási módszerek az a) alkotórészre 400 g 5cP/20C° viszkozitású, körülbelül 80% isz- és 20% transz-szerkezettel rendelkező és körüliéiül 1400 molekulasúlyú polibutadiént 1,5 g 9% émtartalmú réznaftenáttal és 100 g maleinsavan-6 hidriddel együtt 200 C° -ra hevítünk. Mintegy 2 1/2 órás reakcióidő után a szabad maleinsavanhidridtartalom 0-ra csökken. Az adduktum savszáma 190 mg KOH/g. A reakcióelegyet 100 C°-ra hűtjük, 5 50 g diacetonalkoholt adunk hozzá és visszafolyató hűtő alatti hűtés közben lassan 35 g metanolt adunk az elegyhez. A hőmérsékletet 90—100 C°-on tartjuk mindaddig, amíg a savszám 95—90 mg KOH/g-ra csökken. 500 g 9 P/45 C° viszkozitású, körülbelül 90% 1,2-vinil- és 10% 1,4-transz-szerkezettel rendelkező, valamint körülbelül 1200 molekulasúlyú polibuta-15 diént 0,1 g difenil-p-feniléndiaminnal és 100 g maleinsavanhidriddel 200 C°-on addig melegítjük, amíg a szabad maleinsavanhidrid-tartalom 0-ra nem süllyed. Az elegyet ekkor 140 C°-ra hűtjük, amikoris a savszám 160 mg KOH/g. Ezután 3 g 20 trietilaminnal kevert 90 g etilénglikolmonoetilétert adunk az elegyhez és addig tartjuk 140 C°-os hőmérsékleten, míg a savszám 65 mg KOH/g-ra csökken. 400 g 5 P/20 C° viszkozitású, 80% 1,4-cisz- és 20% 1,4-transz-szerkezetű és körülbelül 1400 molekulasúlyú polibutadiént közömbös gáz légkörében 150 C°-ra hevítünk. Ezután 2 óra leforgása alatt 30 0,6 g di-terc.butilperoxid 60 g viniltoluollal készített oldatát egyenletesen hozzáadjuk a felmelegített polibutadiénhez és az egészet 150 C°-os hőmérsékleten tartjuk mindaddig, amíg a szilárdanyagtartalom legalább 95%-ot elér. 35 Ezután a nem reagált viniltoluolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk és ily módon 13 P/20 C° viszkozitású oltott-polimerizátumot kapunk. 400 g ily módon készített anyagot 0,1 g difenil-p-feniléndiaminnal és 100 g maleinsavanhidriddel 200 C°-ra 40 hevítünk. Mintegy 3 órás reakcióidő után a szabad maleinsav-tartalom 0-ra csökken. Ily módon olyan adduktumot kapunk, amelynek a savszáma 190 mg KOH/g és viszkozitása P/Gardner-Holdt, amit 60 g gyanta és 40 g etilénglikolmonoetiléter-acetát-45 ban mértünk. Az így kapott anyaghoz 140 C°-ra történő hűtés után hozzáadjuk 100 g etilénglikolmonoetiléter és 3 g N, N-dimetilbenzilamin oldatát. Az átalakulás befejeződése után a savszám 90 mg KOH/g. 50 Előállítási módszerek a b) komponensre 1. 360 g 36%-os formaldehid-oldat, 106 g trietilamin 55 és 286 g 4,4-bisz-(4-hidroxifenil)-valeriánsav elegyét 80 C°-ra melegítjük és a reakcióelegy pH-ját (1 :10 arányban desztillált vízzel hígítva és mérve) esetleg további trietanolamin hozzáadása útján 7,7— 8,0 értékre állítjuk be. Az elegyet ezután 10 óra 60 hosszat 80 C°-on tartjuk és utána lehűtjük. 2. 228 g 2,2-bisz-(4-hidroxifenil)propánt 500 ml 2 n nátriumhidroxidban melegítés közben oldunk. Ez-65 után 110 g klórecetsavas nátrium (technikai) 170 g 3