163652. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható bevonószerek
163652 7 vízzel készített oldatát adjuk az előző oldathoz, a hőmérsékletet lassan 60—90 C°-ra emeljük és az elegyet folytonos keverés közben 1 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. A kapott masszát 200 g 35%-os formaldehiddel egyesítjük átlátszó oldat keletkezése közben és az oldatot 3 napon keresztül körülbelül 40 C°-on tartjuk. Ezután 100 g butanol jelenlétében számított mennyiségű sósavval rezolkarbonsav és rezol elegyet csapunk ki. Többszöri mosás után körülbelül 500 g butanolos oldatot kapunk, amelynek a savszáma kereken 1400 gm KOH/g. A szilárdanyagtartalom körülbelül 65%-ot tesz ki. Az oldatnak ammóniumhidroxiddal való semlegesítése után a kapott anyag vízzel korlátlanul hígítható. 3. Az elméleti mennyiségnél nagyobb mennyiségű klórecetsavas nátrium felhasználása mellett, célszerűen minden olyan körülmény egyidejű kikapcsolása közben, amelyek a klórecetsav, illetve ennek nátriumsója nem-kívánt elszappanosodását elősegítik, sikerül az egyik fenolos hidroxil-csoport gyakorlatilag kvantitatív éterezése és így lényegében a difenilolmonoglikolsavétert, illetve ennek nátriumsóját kapjuk. A kapott terméket a 2. pontban leírt módon 175 g formaldehiddel kondenzáljuk és végül 114 g butanol vagy ciklohexanol egyidejű alkalmazása mellett feldolgozzuk. A kondenzátum savszama kereken 155 mg KOH/g. A 2,2-bisz(4-hidroxilfenil)-propán helyett a b) alkotóban más hasonló biszfenolok is alkalmazhatók, amelyek nagyobb szénatomszámú ketonokból állíthatók elő, mint metiletilketon, ciklohexanon, metilciklohexanon, stb. Egy alkángyök helyett kén vagy S02 is alkothatja a hidat a biszfenolban, vagy közvetlenül dioxidifenil is szolgálhat biszfenolként. 4. 180 g 36%-os formaldehid és 3 g 40%-os nátriumhidroxid elegyéhez egy óra leforgása alatt folyamatosan hozzáadunk 150 g p-tercier-butilfenolt, majd 6 óra alatt még 12 g 40%-os nátriumhidroxidot. Az anyagot 48 óra hosszat 40 C°-on tartjuk és így körülbelül 2% szabad formaldehidet tartalmazó átlátszó oldatot kapunk. Az így kapott oldathoz 50 g szek.butanolt és 100 g 40%-os nátriumhidroxidot adunk és 50 C°-on exoterm reakció közben 120 g klórecetsavas nátrium keletkezik. Az anyagot ezután 5 óra hosszat 80 C°-on tartjuk. A keletkező rezolkarbonsavat 103 g 50%-os kénsavval felszabadítjuk és vízzel többször mossuk. A szilárdanyagtartalom körülbelül 70%-ot tesz ki, a savszám pedig körülbelül 140 mg KOH/g. A következő példák a találmány közelebbi bemutatására szolgálnak, a találmány oltalmi körét azonban nem korlátozzák. /. példa 585 g a)x komponenst, 200 g etilénglikolmonoetilétert és 60 g, allilalkoholból és sztirolból előállított, 300 hidroxilegyenértékkel rendelkező és 1600 molekulasúlyú kopolimerizátumot keverés közben 110 C°-ra melegítünk. Az elegyet mindad-8 dig ezen a hőmérsékleten tartjuk, míg a reakcic elegy egy mintája ammóniumhidroxiddal való serr legesítés után vízben átlátszóan oldódik. Az elegye ezután 60 C°-ra lehűtjük és 200 g b\ alkotórés2 5 adunk hozzá. A savszám 90—100 mg KOH/j Ezután az elegybe szobahőmérsékleten 70 ml te meny ammóniumhidroxidot keverünk bele. A sem legesített gyanta szilárdanyagtartalma körülbeli 70%. 10 290 g ily módon előállított semlegesített kötc anyagot 20 g TiOa -vel (rutil), 20 g vasoxiddal é 20 g alumíniumszilikáttal egy háromhengeres hen gerszéken eldörzsölünk. A lakk-pasztát 1600 ionmentesített vízzel hígítjuk és a pH-értékét am 15 móniumhidroxid hozzáadása útján 7,5-re állítjuk be Egy 2,5 literes fémedényben, amelyet katódnai kapcsolunk, a lakkoldatból 25 C°-on egy perc alat 100 Volt egyenfeszültségnél egy 200 cm2 nagyságú foszfatált acéllemezből készült anódra vastag, jc 20 öblíthető bevonat válik le. Keményítés után, amel; 30 percig 180 C°-on történik, 28 mikron vastagsági sima bevonat keletkezik. Sópermet-állóság, az ASTM B 117—61 amerika szabvány szerinti módszerrel mérve, 240 óra utál 25 a lemez keresztmetszetében 3 mm. A lakkoldato 200 óra hosszat 40 C°-on keverjük és utána 25 Cc ra lehűtjük. A fenti leválasztást megismétejlük é ugyanezzel a korróziós vizsgálati módszerrel mérv hibamentes bevonatot kapunk. 2. példa 690 g a)2 alkotórészt, 200 g etilénglikolmono butilétert és 100 g dietoxidifenilolpropánt addi] tartunk 100 C°-on, míg az elegy egy mintája trietil 35 aminnal való semlegesítés után vízben átlátszóai oldható. Ezután 100 g b)2 alkotórészt adunk a: oldathoz és etilénglikolmonobutiléterrel oly módoi hígítjuk, hogy a szilárdanyag-tartalom 70% legyen A gyantát ezután trietilaminnal és vízzel 7,8 pH 40 értékű 25%-os oldattá alakítjuk. Ezt az oldatot hengerrel egy gyorsfutású acélsza lagra fehordjuk, ahol ez az oldat 10 másodperei) tartó 200 C°-on való keményítés után nagyrugal masságú, karcolásálló és korrózió ellen védő 5 mik 45 ron vastagságú bevonatot létesít. 3. példa 600 g a)3 alkotórészt 60 C°-on 200 g b) 3 alkotó 50 résszel összekeverünk és utána 60 g izoforont adunl a keverékhez, majd a reakcióelegy szilárdanyag tartalmát izopropanollal 70%-ra állítjuk be. Ezutái a gyantaoldathoz annyi 40%-os káliumhidroxid oldatot adunk, hogy belőle előállított vizes olda 55 10% gyantatartalommal és 7,5-ös pH-val rendéi kezzék. 330 g ily módon kapott, semlegesített kötőanyag oldatot 32 g Ti02 -vel (rutil), 32 g alumíniumszili káttal és 2 g korommal egy háromhengeres henger 60 széken összeőrölünk. A kapott anyaghoz 1600 vizet adunk és ily módon egy lakk-oldathoz jutunl amelyet az 1. példában megadott módon kezelün tovább. A kapott bevonat rétegvastagsáa 25 mikron. 65 Sópermet-állóság, az ASTM B 117—61 amerikí 4
