163652. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható bevonószerek

163652 3 Az a) alkotórész részleges észterezése által egyszerű módon elérjük az autoxidációs hajlam csökkenését. Ezt raktározásnál való viselkedésnél tett összehasonlítás útján egyértelműen megállapíthatjuk; míg az a) alkotórész észterezetlen alakban rövid idó' múlva a levegővel érintkező felületen vastag, később merevvé váló, oldhatatlan bőrréteget képez, a találmány szerint részlegesen észterezett a) alkotórész felülete meglepő módon változatlanul lágy és tapadós marad. Hasonló eredményt kapunk lakkbevonatokkal történő összehasonlításnál. Észterezetlen a) alkotórész által alkotott filmek gyorsan kemény felületet képeznek, amely alatt a kötőanyag lágy marad és ennek következtében nem tapadnak a festék-alapanyaghoz. A találmány szerint részlegesen észterezett a) alkotórészből készített bevonatok ezzel szemben az egész vastagságban való száradást és tapadást mutatnak. A korábbi szabadalmunkban ismertetettekkel szemben a találmány lehetővé teszi a b) alkotórész nagymérvű csökkentését, amely egyrészt a mechanikai és korróziógátló tulajdonságok megjavulásához vezet, másrészt az elektromos bevonófürdők felbomlásának a veszélye csökken. A konjugált diolefinek polimerjein, amelyeket az alábbiakban polimerolajoknak nevezünk, a korábbi szabadalmunkban leírtakhoz hasonlóan a konjugált diénekből, például butadién-1,3 és/vagy 2-metilbutadién-1,3 és/vagy 2,3-dimetilbutadién-l,3 és/ vagy kloroprén és hasonló monomerekből, adott esetben más, elegy-polimerizációra képes monomerekkel, mint sztirollal, alfa-metilsztirollal, orto-, méta- vagy para-klórsztirollal, vinilnaftalinnal, vinilciklohexánnal, vinilciklohexénnel, vinilacetáttal (met)akrilsavészterekkel, (met)akrilnitrillel stb. képezett polikondeznátumokat értünk. E polimerizátumok molekulasúlya 500 és 20 000 között lehet; e polimerizátumok túlnyomó részben izolált kettőskötéseket tartalmaznak, amelyek adott esetben parciálisan hidrogénezhetők. Lehetséges továbbá a konjugált dién-polimerizátumoknak sztirollal, viniltoluollal, alfa-metilsztirollal, (met)akrilsavészterekkel, akrilnitrillel és hasonló vegyületekkel oltott-polimerizáció útján való módosítása avégett, hogy az azokból előállított anódosan leválasztható bevonószerek különösen jó elektromos szigetelő hatását érjük el. Etilénszerűen alfa, béta-telítetlen karbonsavakként a következők alkalmazhatók: (met)akrilsav, maleinsav. maleinsavanhidrid, maleinsav-félészterek, maleinsav-monoamidok, fumársav és itakonsav. Maleinsavfélészterek alkalmazása esetén a diénpolimerizátummal való reakció hőmérsékletén maleinsavanhidriddé történő ciklizálódás megy végbe az alkohol egyidejű lehasadása közben. Az a) alkotórész előállítása céljából a dién-polimerizátumot és az előnyösen alkalmazásra kerülő maleinsavanhidridet együtt 150 és 250 C° közötti hőmérsékletre hevítjük az anhidrid teljes megkötése végett. Ezt követően a képződött adduktumot a monoalkohollal visszafolyató hűtő alatt átalakítjuk. A reakció meggyorsítása végett katalizátorok — előnyösen tercier aminők r— is alkalmazhatók. A reakcióhőmérséklet 50 C°-ig az alkalmazott alkohol 4 forráspontja felett van. A reakció lefolyását a sav szám meghatározása útján követjük. Alkalmas monoalkoholok az alkanolok mindnyá jan, például a metanol, etanol, n-propanol, izopro 5 panol, n-butanol, izo-butanol, szék. butanol, stb Emellett alkalmasak az etilénglikol, a dietilén glikol, a polietilénglikolok, a propilénglikol félétere például etilénglikolmonometiléter, etilénglikolmo noetiléter, dietilénglikolmonoetiléter, propiléngli 10 kolmonobutiléter hasonló vegyületek. A b) alkotórészként előnyösen rezol-karbonsava kat alkalmazunk, amelyeket formaldehid fenol -karbonsavakkal, mint 2-(4-hidroxifenil)-2-(karbet -oxifenil)-propánnal vagy 4,4-bisz-(4-hidroxifenil) 15 -valeriánsavval vagy p-tercier-butilfenolglikolsav éterrel ismert módon történő kondenzációja útjai állíthatunk elő, adott esetben a metilol-csoportol részleges vagy teljes éterezése útján. A b) alkotórész előállítása során formaidén« 20 fenolokkal, mint para-terc. butilfenollal, 2,2-bisz -(4-hidroxifenil)-propánnal vagy karbamiddal, tio karbamiddal, melaminnal, benzoguanaminnal stb képezett kondenzációs termékei, adott esetbei rövidszénláncú alkoholokkal való éterezés után 25 adalékként szintén felhasználhatók. Az aminoplaszt komponensek adalékként való felhasználása esetéi a beégetési hőmérsékletek csökkenthetők. A termék c) alkotórészeként oly vegyületei használhatók fel, amelyek a találmány szerinti be 30 vonószerek keményedési hőfokán oly kevéssé illé konyak, hogy résztvehetnek a kikeményített be vonat felépítésében. E szempontból tekintetbe jövi szerves vegyületek például a következők: etilén glikol, propilénglikol, butilénglikol, neopentilglikol 35 glicerin, trimetilpropán, pentaeritrit, difenilolpro pán-éterek epiklórhidrinnel képezett epoxid-cso portoktól mentes származékai, például zsírsavak kai képezett parciális észterei, továbbá aminoalko holok, például trietanolamin, N, N, N', N'-tetra 40 kisz-(2-hidroxipropil)-etiléndiamin, hidroxil-csopor tokát tartalmazó polimerizátumok, mint példáu az allilalkohol vagy (met)akrilsav-monoetilénglikol észterek adott esetben más etilénszerűen alfa, béta telítetlen monoérekkel — mint sztirollal, viniltoluol 45 lal, (met)akrilsavészterekkel, vinilacetáttal, (met) akrilamiddal vagy (met)akrilnitrillel — történ« polimerizációja vagy etilénoxidok előzetesen el készített karboxil-csoport-tartalmú polimerizátu mokkái való reagáltatása útján kapott ilyei 50 termékek. Ezen túlmenően különleges tulajdonsági termékekhez juthatunk, ha a polihidroxil-vegyüle tekét izocianátokkal parciálisan reagáltatjuk ol; módon, hogy a végtermék még legalább két hidro xil-csoportot hordozzon. 55 A komponensek keverékek alakjában lehetne! jelen vagy óvatos kondenzálás útján egymássí kémiailag kapcsolódhatnak, ami különösen abba az esetben követelmény, ha a semlegesített b) korr ponens vagy a c) alkotórész csak korlátozott méi 60 tékben vízoldható vagy vízben nem oldható. A találmány szerinti termékek semlegesítéséi alkalmas bázisok példáiként az ammónia melle primer, szekunder vagy tercier aminők, példái propilamin, izopropilamin, butilamin, amilamii 65 dietilamin, diizopropilamin, dibutilamin, morfolii 2