163553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás P-helyettesített O-aroil-anilin nitrogénen szubsztituált származékainak előállítására
163553 5 csoport és R4 és R 5 jelentése külön-külön kis szénatomszámú alkoxi-csoport. A (II) általános képletű kiindulási anyagban levő R7-csoporttól és a felhasznált kis szénatomszámú alkanoltól függően olyan (I) általános képletű vegyületeket állíthatunk elő, melyekben R4 és R 5 azonos vagy különböző alkoxi-csoportokat jelentenek. Amennyiben R7 helyén kis szénatomszámú hidroxialkoxi-csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületeket vízmentes körülmények között savval (pl. sósavval) kezelünk - mimellett oldószerként előnyösen az R7-csoportnak megfelelő kis szénatomszámú alkilénglikolt vagy a reakció-körülmények között inert szerves oldószert alkalmazunk — olyan (I) általános képletű vegyületeket kapunk, melyekben R3 jelentése kis szénatomszámú alkoxikarbonil-csoport és R4 és R 5 együtt kis szénatomszámú alkiléndioxi-csoportot'képeznek. Ilyen (I) általános képletű vegyület pl. a 0-[p-klór-N-metil-o-(2--fenil-1,3-dioxolán-2-il)-anilino]-etilkarbaminsav-metilészter. Amennyiben az utóbbi két foganatosítási módnál akár igen kis mennyiségű víz is jelen van, úgy — legalábbis melléktermékként — olyan (I) általános képletű vegyületeket kapunk, melyekben R3 jelentése kis szénatomszámú alkoxikarbonil-csoport és R4 és R5 együtt oxo-csoportot képeznek. A találmányunk tárgyát képező eljárás b) változata szerint R3 helyén kis szénatomszámú alkoxikarbonilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet valamely (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. (III) általános képletű vegyületként pl. 5-klór-2-metilamino-benzofenon-dietil-acetált, 5-klór-2-metilamino-benzofenont, 2-amino-2'-fluor-5-nitro-benzofenont, 2-amino-2'-klór-5-nitro-benzofenont, 2-amino-5-klór-benzofenont stb. alkalmazhatunk. A (IV) általános képletben X jelentése a (III) általános képletű vegyülettel történő reagáláskor kilépő csoportként szereplő halogénatom, előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom. A (III) és (IV) általános képletű vegyületek reakciójánál alkalmazott reakció-körülmények elsősorban a (IV) általános képletű vegyületek tulajdonságaitól függnek. Amennyiben B helyén karbonil-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket alkalmazunk (pl. N-karbometoxi-glicin-kloridot), pl. oly módon járhatunk el, hogy a (III) általános képletű vegyületet megfelelő szerves oldószer és bázis jelenlétében hűtés és keverés közben lassan reagáltatjuk a (IV) általános képletű vegyülettel és az elegyet az adagolás befejezése után tovább (kb. 1-15 óra) keverjük szobahőmérsékleten. Oldószerként pl. klórozott szénhidrogéneket, pl. metilénkloridot és bázisként pl. nátriumhidrogénkarbonátot alkalmazhatunk (ez utóbbit vizes oldat és/vagy szilárd anyag alakjában). A képződő (I) általános képletű vegyületet a reakcióelegynek szokásos módon történő feldolgozása útján izolálhatjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a (III) általános képletű vegyületet pl. klórozott szénhidrogénben (pl. metilénkloridban stb.) oldjuk, Ül. szuszpendáljuk, hozzáadjuk a (IV) általános képletű vegyületet és az elegyet kevés (általában néhány csepp) poláros aprotikus oldószer 6 . . .(pl. dimetilformamid) hozzáadása után lassan bepároljuk, mikoris a kívánt (I) általános képletű vegyület visszamarad. A B helyén metilén-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket bázis jelenlétében inert szerves oldószerben reagáltathatjuk a (III) általános képletű kiindulási anyaggal. Bázisként szervetlen (pl. nátriumacetát) és szerves (pl. trietilamin, piridin stb.) bázisokat egyaránt felhasználhatunk. Oldószerként pl. kis szénatomszámú alkanolokat (pl. metanolt, etanolt, propanolt stb.), aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt, xilolt stb.), nyíltláncú vagy ciklikus étereket (pl. dietilétert, tetrahidrofuránt, dioxánt stb.), továbbá amidokat (pl. dimetilformamidot) használhatunk. Amennyiben X helyén klór- vagy brómatomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket alkalmazunk, előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a reakcióelegyhez a klór-, Ül. brómatomnak a reakcióképesebb jódatomra való lecserélése céljából nátriumjodidot adunk. A reakciót előnyösen kb. szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérséklettartományban, előnyösen a fenti intervallum felső határának közelében végezhetjük el. A találmányunk tárgyát képező eljárás c) változata szerint R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatunk elő, hogy valamely (V) általános képletű vegyületből (mely az oldalláncban védett nitrogénatomot tartalmaz) a védőcsoportot lehasítjuk. A fenti eljárásváltozatnál bármely olyan védőcsoport felhasználható, mely az adott reakciókörülmények között szelektíven, azaz a molekula más részeinek károsítása nélkül lehasad. Bázikus körülmények között lehasadó nitrogén-védőcsoportként különösen előnyösen pl. kis szénatomszámú alkoxikarbonil-csoportokat (pl. metoxikarbonil- vagy etoxikarbonil-csoportot stb.), vagy más megfelelő acil-csoportokat alkalmazhatunk. A védőcsoportok a nitrogénatommal gyűrűt is képezhetnek (pl. ftálimido vagy szukcinimido-csoport). Az acil-csoport lehasítását lúgos hidrolízissel előnyösen oly módon hajthatjuk végre, hogy az (V) általános képletű vegyületet vízzel elegyedő poláros aprotikus szerves oldószerben (pl. dimetilszulfoxidban stb.) vizes alkálilúggal (pl. 0,5-4 n nátronlúggal) kezeljük. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező, a reakciót pl. szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten (előnyösen a reakcióelegy forráspontján) és normál nyomáson hajthatjuk végre. A reakcióidő természetesen messzemenően a lehasítandó védőcsoporttól és a lúgos ágenstől függ. A ftálimido-csoportot előnyösen hidrazinolízissel hasíthatjuk le. Az Y helyén ftálimido-csoportot tartalmazó (V) általános képletű vegyületet megfelelő szerves oldószerben (pl. díoxánban) felvesszük, hidrazinhidrátot adunk hozzá és az elegyet szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten állni hagyjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás d) változata szerint B helyén karbonil-csoportot és R2 helyén kis szénatomszámú alkil-, kis szénatomszámú hidroxialkü- vagy kis szénatomszámú dialkilaminoalkücsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatunk elő, hogy a megfelelő, R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
