163513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzo [b,f] tiepin-10-karbonsavak előállítására
13 163513 14 a) 10,0 g (0,00308 mól) ciano-[o-(feniltio)-fenil]-piroszőlősavetilésztert (vö. 7. példa a) pontja) keverés közben 10 percen belül 120 ml 2n nátriumhidroxidoldatban oldunk, és a narancs színű oldatot további 20 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. 300 g jég és 50 ml tömény sósav keverékére történő kiöntésekor a reakciótermék finom sárga színű kristályok alakjában válik ki. További 15 perces keverés után leszűrjük, vízzel semlegesre mossuk, háromszor éterrel felkeverjük, és ismételten leszűrjük. Vákuumban 30 C° hőmérsékleten történő szárítás után a karbamoil-[o-(feniltio)-fenil]-piroszőlősavat csaknem színtelen, 121—122 C° olvadáspontú kristályok alakjában kapjuk meg. Hozam: 70%. Az anyag hőérzékeny és nem kristályosítható át. 10. példa 30,0 g (0,0847 mól) ciano-{o-[p-(metoxifenil)-tio]-fenil}-piroszőlősavetilésztert 50 C° hőmérsékleten 225 ml jégecetben oldunk, az oldathoz 112,5 ml vizet adunk, és 20 C°-ra lehűtjük. 5 percen belül keverés közben 112,5 ml tömény kénsavat csepegtetünk, mimellett a hőmérséklet 83 C°-ra emelkedik. Ezután a reakciókeveréket visszafolyató hűtő alatt forrásig hevítjük (belső hőmérséklet 117 C°), és 2 óra hosszat főzzük. A vörös oldat lehűlésekor a reakciótermék kikristályosodik. 300 ml vízzel (20 C° belső hőmérsékletnél) történő hígítás és jégfürdővel 8 C° hőmérsékletre lehűtés után a zöldes színű kristályokat leszűrjük, sok vízzel semlegesre mossuk, és levegőáramban szárítjuk. Tisztítás céljából a nyersterméket választótölcsérben 400 ml éterrel és 400 ml félig telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal rázzuk, míg két tiszta réteg keletkezik. A semleges melléktermékek tökéletes eltávolítása céljából a hidrogénkarbonát-fázist 200 ml éterrel extraháljuk, az egyesített éteres rétegeket mégegyszer 30 ml telített hidrogénkarbonátoldattal extraháljuk, és az egyesített vizes fázisokat tömény sósavval óvatosan megsavanyítjuk. A kikristályosodott savat a szuszpenzió jégfürdővel történő lehűtése után leszívatjuk, vízzel mossuk, és vákuumban szárítjuk. így halványsárga kristályok alakjában 227—234 C° olvadáspontú, 8-metoxi-dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsavat kapunk. Hozam: 82%. Aeetonból (0 C°-on) átkristályosítva a sav 235—237 C°-on olvad. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: a) 5,05 g (0,22 grammatom) nátrium feloldására 120 ml abszolút etanolba szobahőmérsékleten keverés közben 48,5 g (0,19 mól) {o-[p-(metoxifenil)-tio]-fenil}-acetonitrilt (vö. Pelz K. et al.: Collect. Czech. Chem. Commun. 33, 1895—1910, különösen 1906 (1968)] és 31,9 g (0,22 mól) oxálsavdietilésztert adunk. Az először zavaros oldat 10 perc alatt kitisztul, és körülbelül 1 óra elteltével kezdődik meg a reakciótermékek kiválása. Szobahőmérsékleten 18 órás keverés után a reakciókeveréket 10 C°-ra hűtjük, és 110 ml 2n sósavat adunk hozzá. Az etanol nagyobb részét forgó bepárlóban óvatosan ledesztilláljuk, a maradékot kétszer 250—250 ml éterrel extraháljuk, és az egyesített szerves rétegeket 200 ml jeges vízzel mossuk. Ezután az éteres fázist 300 g jéggel és 120 ml 2n nátriumhidroxid-oldattal rázzuk, a vizes fázist elválasztjuk, és a fenti mosóvízzel (kétszer 200 ml) egyesítjük. Ezután a vizes—lúgos fázist 400 g jég és 140 ml 2n sósav keverékébe visszük. Az olajosan kiváló reakcióterméket kétszer 300—300 ml éterrel történő rázassál extraháljuk, az extraktumot magnéziumszulfát felett szárítjuk, és vákuumban teljesen bepároljuk. 5 A kapott nyersterméket beoltjuk (az oltókristályökat a nyerstermék egy részletének hexánnal történő eldörzsölésével készítjük), 100 ml hexánt rétegzünk fölé, és összekeverjük, míg a kristályosodás be nem fejeződik. A porított kristálydarabokat a hexánmaradékkal egyesítjük, 10 felfőzzük, és keverés közben hűlni hagyjuk. Leszívatás, kétszer 50 ml hexánnal történő mosás és vákuumban szárítás után halványsárga kristályok alakjában 114— 117 C° olvadáspontú ciano-{o-[p-(metoxifenil)-tio]-fenil}-piroszőlősavetilésztert kapunk. Hozam: 90%. 11. példa 4,0 g (0,017 mól) dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonitrilből, 20 30 ml jégecetből, 15 ml vízből és 15 ml tömény kénsavból álló keveréket 7 x / 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt főzünk. A kikristályosodott dibenzo[b,f]tiepin-10--karbonsavat jégfürdőben történő lehűtés után leszívatjuk, 50%-os ecetsavval és vízzel mossuk és szárítjuk, mi-25 mellett sárga színű kristályokat kapunk, o. p. 198—199 °C (hozam: 67%), aeetonból történő ismételt átkristályositás után 201—202 C°. A szűrletből a mosóvízzel (körülbelül 200 ml) hígítás után melléktermékként keletkező dibenzo[b,f]tiepin-10-karboxamid kristályo-30 sodik ki. Etanolból történő átkristályositás után a sárgás színű kristályok alakjában kapott termék olvadáspontja 201—202 C°. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 35 a) 20,0 g (0,0692 mól) 10-bróm-dibenzo[b,f]tiepinből (vö. Jilek J. O. et al.: Collect. Czech. Chem. Commun. 32, 3186—3212, különösen 3209 [1967]), 50 ml dimetilformamidból és 6,82 g (0,0762 mól) réz(I)-cianidból álló keveréket visszafolyató hűtő alatt 75 percig 40 főzünk, és a még meleg szuszpenziót 1 kg jégre öntjük. A rézsókkal együtt leszívatott dibenzo[b,f]tiepin-10--karbonitrilt forró benzolban felvesszük, és lehűtés után az oldatot 100 ml 6n sósavval és 100 ml vízzel mossuk. Magnéziumszulfát felett történő szárítás és az oldat 45 vákuumban történő bepárlása után a nitrilt világossárga kristályok alakjában kapjuk meg. Éter-hexánoldószerelegyből világossárga tűk alakjában kristályosodik, o. p. 137—138 C°. Hozam: 85%. 50 12. példa 2,53 g (0,010 mól) dibenzo[b,f]tiepin-10-karboxamidot 20 ml tömény kénsav, 20 ml víz és 40 ml ecetsav keveré-55 kében 24 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt főzzünk. Beoltás és lehűtés után a dibenzo[b,f]tiepin-10-karbonsav kiváló kristályait leszívatjuk, 50%-os ecetsavval és vízzel mossuk és szárítjuk. Olvadáspont 199—200 C° (hozam: 94%), aeetonból történő átkristályositás után 201— 60 202 C°. A kiindulási anyagot a következőképpen kapjuk meg: a) 1,89 g (0,082 grammatom) nátrium feloldására 40 ml abszolút etanolba 15,4 g (0,0683 mól) [o-(feniltio)-65 -fenil]-acetonitrilt (vö. Jilek J. O. et al.: Monatsh. Chem. 7
