163505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd hordozóanyagban levő azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására
3 163505 4 sággal, vagyis azzal a távolsággal, amelyen belül a robbanótöltet felrobbanása nagy valószínűséggel iniciálja detonáció átadása útján az ottlevő talajban feldúsult robbanóanyagot, amely ún. passzív töltetnek tekinthető.) A megsemmisítő robbantások hatására a talajban feldúsult robbanóanyag gócok zöme megsemmisül, az altalajban azonban visszamaradhat még kisebb mennyiségű egyenletes eloszlású, vagy pl. a nedvesség hatására robbanás átvitellel nem indítható robbanóanyag. A talaj további veszélytelenítése találmányunk szerint vegyszeres eljárással történik, az alábbi módon: Az üzem előzetes rendeltetéséből ill. talajmintákból megállapítható robbanóanyag szennyezés alapján meghatározandó, hogy a veszélytelenítés milyen vegyszerekkel, lágyítókkal végezhető el, mennyi a veszélytelenítéshez szükséges vegyianyagok mennyisége, milyen azok oldhatósága, és ezek alapján milyen töménységű oldatokat lehet használni. Egy ólomazid és tricinát (ólomsztifnát) robbanóanyag tartalmú talaj vegyszeres veszélytelenítése pl. az alábbi vegyszerekkel végezhető el. Az ólomazidot nátriumnitrit-salétromsav keverékkel bontjuk meg. Ismeretes, hogy az ólomazid salétromsavas nátriumnitrittel az alábbi egyenletek értelmében reagál: PbN6 +2HN0 3 =2N 3 H +Pb(N0 3 ) 2 NaN02 +HN0 3 =HN0 2 +NaN0 3 N3 H +HN0 2 =N 2 +N0 2 +H 2 0 A salétromsavas nátriumnitritet célszerű feleslegben alkalmazni, mert a talaj ismeretlen lúgossága, karbonátjai a salétromsavat részben semlegesítik, a nitrit pedig a talajban könnyen nitráttá oxidálódik és így az ólomazid elbomlása nincs teljes mértékben biztosítva. A tricinát semlegesítése nátriumszulfátnak és nátriumkarbQüátnak vizes oldatával történhet, mely az ólomsztifhátot gyorsan nátriumsztifnáttá alakítja az alábbi egyenlet szerint: QHOSrO^jO^b.HjO +Na2 S0 4 =PbS0 4 + +C6 H(N0 2 ) 3 (ONa) 2 +H 2 0 A nátriumszulfát és nátriumkarbonát vizes oldata előnyösen 10—30%-os, különösen előnyösen 15—25%-os. Az oldhatósági viszonyokat figyelembevéve a semlegesítő vizes oldat előnyösen 10% kristályos nátriumszulfátot és 20% kristályos nátriumkarbonátot tartalmaz. Az alkalmazott nátriumkarbonát a robbanóanyagok bontásának sebességét gyorsítja, az eljárás biztonságát növeli, valamint az ólomazid semlegesítéséhez a talajba juttatott salétromsavas oldatnak a talajban el nem bomlott mennyiségét semlegesíti. A semlegesítés során felszabaduló széndioxid az ólomazidot gyorsan bontja. Az alkamazott nátriumsók a fentieken kívül az ólomazid kristályok közé beépülve flegmatizáló hatást fejtenek ki, ül. a nátriumsók és az ólomazid között bizonyosmérvű cserebomlás is végbemegy. A találmányunk szerint eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a veszélytelenítéshez alkalmazott oldatok egy részét perforált lyukakon juttatjuk a robbantásokkal fellazított altalajba, míg a másik részét, a talaj mélyebb részeinek veszélytelenítésére, perforált fémcsövön keresztül injektáljuk, 1—5 atm. túlnyomást alkalmazva. A talaj mélyebb részeinek vegyszeres veszélytelenítésénél előnyösen oly módon járunk el, hogy egymástól 5 1 1 / 2 —2 méteres távolságban robbantással lyukakat hozunk létre és ezekbe perforált fémcsövön keresztül hatástalanító vegyszer vizes oldatát injektáljuk oly módon, hogy egy-egy lyukban az injektálási műveletet mindaddig folytatjuk, amíg a szomszédos lyukba a ha-10 tástalanitó oldat át nem szivárog. Az injektáló csőbe mobil kompresszor segítségével juttatjuk a megsemmisítő folyadékot. A semlegesítendő területen levő hulladékvíz levezető csatornák és aknák, ülepítőaknák veszélytelenítésénél 15 célszerűen eljárhatunk oly módon is, hogy a robbanóanyaggal szennyezett terület felszínén az injektáló művelet után elvégzett robbantásokkal provokáljuk a szenynyező robbanóanyag elrobbantását, ill. átiniciálód ásat. A találmány szerinti eljárás minden olyan altalj 20 veszélytelenítésére alkalmas, mely robbanóanyagokkal van átitatva, vagy benne gócok formájában robbanóanyag gyűlt össze. Találmányunk szerinti eljárás előnye az, hogy alkalmazása révén megszűnik a robbanóanyagokkal szeny-25 nyezett talajokban a spontán robbanási veszély és a talajban végzett munkák során fennálló életveszély igen erősen csökken. A találmány szerinti eljárás egyetlen veszélyes mozzanata az a pillanat, amikor a perforáló és provokáló rob-30 bantások megindulnak: nem lehet ugyanis tudni, hogy ez a talajban milyen szekunder robbanási folyamatot eredményez. Megfelelő biztonsági rendszabályok alkalmazásával (a munkát végző személyzet teljes biztonságba helyezésével, a környező üzemi és egyéb épületekbői 35 a dolgozók, ill. lakók eltávolításával) azonban az életveszély kiküszöbölhető. Az ismeretlen nagyságú robbanási veszély csökkenthető azáltal, ha a vegyszeres injektálást a provokáló robbantások előtt végezzük, ez esetben azonban az injek-40 táló oldatok mennyiségét kell lényegesen megnövelni. A találmányunk szerinti eljárás alkalmazásának feltétele, hogy csak erre képesített szakemberek végezhetik, előzetes hatósági engedélyek alapján. 45 A találmányunk szerinti eljárás további részleteit az alábbi példákban ismertetjük. Példák 50 1. Egy ólomazid és tricinát előállítására hosszú évekig használt épület talajának és a hozzátartozó csatornahálózatnak a veszélytelenítését a következőképpen végezzük: Az épület helységeinek falait, padlózatát, valamint az 55 ott levő gépi berendezések felületét, alapjait, ezek tartó és rögzítőcsavarjainak külsejét, tartókonzolokat a későbbiek során leírt semlegesítő vegyszerek oldatával alaposan átáztatjuk és lemossuk. A gépi berendezések eltávolítása után a helységekben levő szilárd tartószer-60 kezeteket, állványokat robbantással eltávolítjuk. Ezután az üzemi helyiségek padlózatára (pl. betonpadlóra melynek vastagsága 10—15 cm) 1 kg-os kumulatív kiképzésű trotil robbanótesteket helyezünk el, egymástól 80 cm távolságra sakktáblaszerűen. A robbantásokat mind-65 addig folytatjuk, míg a helyiségek teljes alapterületét 2
