163505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd hordozóanyagban levő azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására

5 163505 6 nagyjából egyenletes eloszlásban át nem fúrtuk. Igen vastag betonpadló átfúrásához a töltetek súlyát meg kell növelni. A keletkezett lyukakba l-l kg közepes brizanciájú, vagy brizáns robbanóanyagtöltetet helye­zünk és célszerűen egyszerre öt darabot robbantunk fel 5 fél másodperc késleltetéssel úgy, hogy az ötödik töltet az indítástól számított 2 másodperc múlva robbanjon. A robbantások során figyelembe kell venni azt, hogy a talajban levő minden iniciálható robbanóanyag a tölte­tekkel együtt robbanhat és így a hatás erősödhet, ezt a 10 biztonsági távolság meghatározásánál számításba kell venni. A fenti töltetelrendezés és töltetnagyságok biztosítják, hogy az egyes töltetek rombolási zónái legalább 10%­ban egymás hatókörzetébe nyúlnak és kb. 150 cm mély- 15 ségig minden felrobbantható robbanóanyag iniciálódik. Szükség esetén — talajminták szemügyrevétele, illetve laboratóriumi vizsgálat alapján — a provokáló robban­tásokkal még mélyebbre hatolunk. Ezután megkezdjük a talaj vegyszeres semlegesítését. 20 Az ólomazidot nátriumnitrit-salétromsav keverékkel bontjuk meg. Minden kilogramm ólomazi elbontásához 0,47 kg nátriumnitrit és 0,86 kg salétromsav kell (100%­os savra számítva). A provokáló robbantások lezajlása után a talajban még mindig feltételezünk el nem robbant 25 1 kg ólomazidot minden m2 földfelszín alatt. A bizton­ság kedvéért 5 kg ólomazidra számolva minden m2 fe­lületű talajrészre 4,5 kg 1,4 fajsúlyú salétromsavban ol­dott 1,2 g nátriumnitritet adagolunk. A tricinát és az esetlegesen még jelenlevő ólomazid 30 semlegesítésére nátriumszulfátnak és nátriumkarbonát­nak vizes oldatát alkalmazzuk. A provokáló robbantá­sok elvégzése után a semlegesítendő talaj minden négy­zetméterére 50 liter olyan semlegesítő oldatot adagolunk, mely 5 kg kristályos nátriumszulfátot és 10 kg kristályos 35 nátriumkarbonátot tartalmaz oldott állapotban. Az ólomazidveszélytelenítésére szolgáló oldat felét a talajon egyenletesen szétpermetezzük, másik felét saválló anyag­ból készült perforált fémcsövön keresztül 4 atm nyo­mással 1—1,5 m mélységben a talajba injektáljuk. 24 óra 40 múlva ugyanígy történik a nátriumszulfát-nátriumkar­bonát vizes oldatának talajba való juttatása. A perfo­rált fémcsőnek előzőleg egymástól 1 1 j 2 —2 m távolság­ban robbantással és vizesítés melletti fúrással lyukakat hozunk létre. A lyukak mélysége legalább 1 m legyen. 45 A perforált fémcsőből a lyukba préselt folyadék adago­lását mindaddig folytatjuk, amíg a szomszédos lyukban a hatástalanító oldat meg nem jelenik. A semlegesítés a 2. folyadék adagolása után 24 óra múlva fejeződik be. A semlegesítés elvégzése után a talajt alaposan át­nedvesítjük vízzel és megkezdjük a talajcserét. A talaj­csere közben is állandóan nedvesítésről gondoskodunk. 2. Az előző példában leírtakhoz hasonló módon já­runk el azzal a különbséggel, hogy az ólomazid veszély­telenítésére szolgáló oldat teljes mennyiségét a talajon egyenletesen szétpermetezzük. 3. Az 1. példában megadott módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a nátriumszulfátot és nátriumkarbo­nátot az 1. példában megadott mennyiségben szilárd állapotban szórjuk a talajra az esős, havas időszak be­állta előtt. (Az eső és a megolvadt hólé feloldja a vegy­szereket, ami behatol a talajba és elvégzi a semlegesítést.) Ezután kezdjük meg a fent leírt módon az oldott semle­gesítő folyadék adagolását. 4. A semlegesítendő területen levő hulladékvíz leve­zető csatornák és aknák, ülepítő aknák veszélytelenítése célszerűen nem provokáló robbantásokkal, hanem sem­legesítéssel kezdődik. Az ülepítőaknákat semlegesítő ol­datokkal töltjük meg, a csatornákat átmossuk, vagy szakaszosan lezárva megtöltjük semlegesítő folyadékok­kal. A semlegesítő folyadék összetétele azonos az 1. pél­dában leírt összetétellel. A csővezetékből és az aknákból a folyadékot és az üledéket 48 óra után kezdjük kimerni, utána bőséges vizes mosást alkalmazunk. Ezután hajtjuk végre a provokáló robbantási műveleteket. A kirobban­tott csatorna és akna törmelék ezután a talajjal együtt kicserélhető. A talaj robbantással való átfúrása és a provokáló robbantások megkezdése előtt az idegen üzemrészek felé vezető csatornákat meg kell szakítani, hogy a robbanás esetleges tovaterjedését megakadályozzuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szilárd hordozóanyagban mint talajban, építményfalazatban levő, azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására azzal jellemezve, hogy a robbanó­anyaggal szennyezett anyagban vagy talajban x l 2 —2 méteres távolságban, robbantással — előnyösen kum­mulatív robbanótöltetekkel lyukakat készítünk és a lyu­kakba robbanóanyagot hatástalanító vegyszer vizes ol­datát — célszerűen perforált fémcsövön keresztül — nyomással — injektáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja azzal jellemezve, hogy az injektáló művelet előtt, köz­ben és után provokáló robbantásokat iktatunk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 75.3499.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom