163502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-fenilzsírsav-származékok előállítására

25 163502 26 gyet In sósav és 200 ml metilénklorid között megoszlat­juk 0° hőmérsékleten. A szerves fázist telített nátrium­hidrogénkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, nátri­umszulfát felett szárítjuk és vákuumban szárazra párol­juk. Éter-petroléter elegyéből kikristályosítjuk a nyers /3-[4-(l-ciklohexenil)-fenil]-krotonsav-(hidroxi-terc-bu­til)-amidot. A reakcióterméket még háromszor átkristályosítjuk metilénklorid-éterelegyből. Az így kapott termék olva­dáspontja 161—168°. 43. példa 7,1 g kloroformmal mosott, jóddal aktivált cinkfor­gács 100 ml vízmentes benzollal készített szuszpenzió­jához 80°-on keverés közben lassan 18,3 g brómecet­savetilészter és 18 g 3-metil-4-(l-ciklohexenil)-acetofenon 200 ml vízmentes benzolban készített oldatát csepegtet­jük. Visszafolyató hűtő alkalmazása mellett víz kizárá­sával 10 óra hosszat forraljuk a reakcióelegyet, majd 10°-ra lehűtjük és 200 ml 2n kénsavval extraháljuk. A szerves fázist In kénsavval, telített alumíniumklorid­oldattal, In nátriumkarbonát-oldattal és ezután vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, vákuumban bepároljuk. A maradék tartalmazza a /?-hidroxi-/3--[4-(l-ciklohexenil)-3-metil-fenil]-vajsavetilésztert. A kiindulóanyagként alkalmazott 3-metil-4-(l-ciklo­hexenil)-acetofenont az alábbiak szerint állítjuk elő: 46,4 g 4-bróm-3-metil-4-(l-ciklohexenil)-acetofenont [A. F. Dokukina et al., Zhur. Obschei-Kheni, 26, 1651—3 (1956)] és 40,8 g etilénglikolt 700 ml benzolban, 2 ml koncentrált kénsavval vízelvonás közben 6 óra hosszat forralunk. Ezután szobahőmérsékletre hűtjük a reakcióelegyet és telített nátriumkarbonát-oldattal extraháljuk. A szerves fázist semlegesre mossuk, nátri­umszulfát felett szárítjuk és vákuumban szárazra bepá­roljuk. A maradékot 0,07 Hgmm nyomásnál desztillál­juk. A 84—£5° forráspontú frakció tartalmazza a 3--metil-4-brómacetofenon-etiléndioxi-ketált. 4,8 g jóddal aktivált magnézium, 100 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójához keverés és vízelvonás közben 46 g fenti ketál 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát csepegtetjük, miköz­ben a hőmérsékletet nem engedjük 50° fölé emelkedni. Amikor a teljes magnézium mennyiség oldatba ment, az oldatot szobahőmérsékletre hűtjük és lassan 17,5 g ciklohexanon 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készí­tett oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 40°-on keverésben tartjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 0°-on telített ammó­niumklorid-oldat és éter között megoszlatjuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék tartalmazza a3-metil-4-(hidroxi-ciklohexil)-acetofenon-etiléndioxike­tált, amelyhez 300 ml jégecetet és 5 ml koncentrált kénsavat adunk és 3 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Ezután vákuumban kb. 30 ml-re bepároljuk, 0°-on petroléter és 2n nátrium­hidroxid-oldat között megoszlatjuk. A szerves fázist semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 0,05 Hgmm nyomáson desztilláljuk. A 111—120° forráspontú frakció tartalmazza a 3-metil-4-(l-ciklohexenil)-aceto­fenont. 44. példa 24 g nyers ^-hidroxi-/?-[4-(l-ciklohexenil)-3-metil­fenil]-vaj savetilészter 200 ml etanol és 20 ml víz elfegyé-5 vei készített oldatához 20 ml koncentrált nátriumhid­roxid-oldatot adunk és 3 óra hosszat szobahőmérsékle­ten keverjük. A reakcióelegyet vákuumban szobahő­mérsékleten bepároljuk szárazra, a maradékot éter és víz között megoszlatjuk. A vizes fázist 0°-on óvatosan 10 savas kémhatásúra állítjuk be és éterrel extraMljttk. A szerves fázist semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Petrolétterből kikristályosítjuk a /9-hidroxi-/3-[4-(l-ciklohexenil^-3í-nJe­til-fenirj-vajsavat, amelynek olvadáspontja 70—72°. 15 45. példa 4,8 g nátriumhidrid (60%-os paraffinolajos szusz­penzió) 200 ml dimetoxietánnal készített szuszpenzió-20 jához szobahőmérsékleten 23,0 g trifenil-karbetoxi­metilén-foszforát csepegtetünk, és a reakeióetegyet egy órán át szobahőmérsékletén keverjük. Ez elegyhez ezután 18,8 g p-ciklohexil-benzaldehid 30 ml dimet-ox»­etános oldatát adjuk, és 6 órán át szobaMmérséMeten 25 keverjük. A lehűtött reakcióelegyet vízbe öntjük,, és metilénkloriddal extraháljuk. A nátriumszulfát fefett szárított és vákuumban bepárolt metilénktorMbs oldat­ból olajos /3-(p^ciklohexil-fenil)-akrilsavetilészt®r rnaiad vissza. 30 46. példa 35 g 4-(l-ciklohexenil)-benzaldehid, 30g acetonhidrk^ és 10 g vízmentes nátriumacetát elegyét 2 napon át víz 35 kizárása mellett visszafolyatás közben forraljuk. A hidfeg reakcióelegyet ezután 10° hőmérsékleten háromszor 500 ml éter és 500 ml In nátriumhidroxid-oldat között megoszlatjuk. A vizes fázisok pH-ját jéghűtés közben 2-re állítjuk tömény sósavval, majd metilénkloriddal 40 extraháljuk. A metilénkloridos fázisokat semlegesre mossuk, és nátriumszulfátos szárítás után vákuumban szárazra pároljuk. A maradékból metilénklorid-petro­léter elegyből p-(l-ciklohexenil)-fahéjsav-at kristályosí­tunk ki. O.p.: 205—215°. 45 47. példa 5,2 g finoman porított p, -amino-p > -[p-(l-ciklohexenil)­-fenilj-vajsav (a hidroklorid olvadáspontja 229>—231-° 50 bomlás közben) 100 ml In sósavval készített szusz­penziójához 0° hőmérsékleten erős keverés mellett 2 g nátriumnitrit 10 ml vizes oldatát adjuk, majd a reakcié­elegyet 30 percen át szobahőmérsékleten tovább- kever­jük. Az elegyet ezután metilénkloriddal extraháljuk 55 magnéziumszulfát felett szárítjuk, és vákuumban bepá­roljuk. Éter-petroléter elegyből történő átkristályosítós után /3-hidroxi-/3-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-vajsavat ka­punk, színtelen kristályos alakban; o.p.: 118—120°. 60 48. példa 6,0 g diizopropilamin 42 ml abszolút tetrahidrofaré­nos oldatához nitrogénatomszférában —10 és —5° közötti hőmérsékleten keverés közben lassan 23 ml 65 2,6 n hexános butillííiumoldatöt majd 4,5 g ßMätQüi 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom