163470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fahésav-származékok előállítására

5 163470 6 Granulátumok nagyon egyszerű módon előállít­hatók, mégpedig úgy, hogy az (I) képletű hatóanyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ilymódon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például attapulgitra, szilíciumdioxidra, granikalciumra, bento­nitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldószert ismét elpárologtatjuk. Polimergranulátumokat is készíthetünk olymódon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polimerizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid; diciándiamid­formaldehid; melamin-formai dehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kíméletes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyö­sebb azonban kész, porózus polimergranulátumokat (karbamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonlók), amelyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például oldatai alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen polimergranulá­tumok 300 g/liter—600 g/liter térfogatsúlyú mikro­granulátumok alakjában porozókészülékek segítségével is felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény­kultúráknál repülőgép segítségével is elvégezhetjük. Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vivőanya­gokat a ható- és adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionaktív és katioriaktív anyagok is adhatók, amelyek például a hatóanyagnak a növényeken vagy növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesíthetőséget (nedvesítőszerek), vala­mint diszpergálhatóságot (diszpergálószerek) biztosíta­nak. E célra például a következő anyagok jönnek számítás­ba: olaj-mész-keverékek, cellulóz-származékok (metil­cellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxietilénglikoléterei olyan mono- és dialkilfenoloknak, amelyek molekulán­ként 5—15 etilénoxiddal és az alkilgyökben 8—9 szén­atommal rendelkeznek, továbbá ligninszulfonsav, ennek alkálifém- és alkáliföldfémsói, polietilénglikoléterek (cárbowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, amelyek molekulánként 5—20 etilénoxid-gyököt és a zsíralkohol­részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, valamint etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirrolidonok, polivinil­alkoholok kondenzációs termékei, karbamid-formalde­hid-kondenzációs termékek, valamint latex-anyagok. | Vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok, azaz permetezőporok (wettable powder), paszták és emulziókoncentrátumok olyan szerek, amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hígíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyagokból, adott esetben a ható­anyagot stabilizáló adalékokból, felületaktív anyagok­ból, habzásgátló anyagokból és adott esetben oldósze­rekből állnak. A permetezőporokat (wettable powder) és pasztákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat diszpergáló­szerekkel és poralakú vivőanyagokkal alkalmas berende­zésekben a homogenitás eléréséig összekeverjük és összeőröljük. Vivőanyagokként például a szilárd készít­ményekre előzőleg megadott anyagok jönnek számítás­ba. Bizonyos esetekben előnyös, ha különböző vivőanya­gok keverékeit alkalmazzuk. Diszpergálószerekként például a következő anyagok használhatók: szulfonált naftalinnak és szulfonált naftalin-származékoknak for­maldehiddel alkotott kondenzációs termékei, naftalin, 5 illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a lignin­szulfonsav alkálifém-, ammónium- és alkáliföldfémsói, továbbá alkilarilszulfonátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfémsói, zsíralkoholszulfátok, így 10 a szulfatált hexadekanolok, heptadekanolok, oktadeka­nolok sói, a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nátriumsója, ditercier acetilénglikolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid és zsírsavas alkálifém-és alkáliföldfémsók. 15 Habzásgátló szerekként például szilikonok jönnek tekintetbe. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt adalékokkal olymódon keverjük, őröljük, szitáljuk és passzírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd részek 0,02—0,04 20 mm-t, a pasztáknál pedig 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulziókoncentrátumok és paszták előállításához az előzőekben megadott diszpergálószereket, szerves oldó­szereket és vizet használunk. Oldószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: alkoholok, 25 benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120—350 °C-os hőmérséklettartományban forró ásványolajpárlatok. Az oldószereknek gyakorlatilag szagtalanoknak és a hatóanyaggal szemben közömböseknek kell lenniök. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok alakjában 30 is alkalmazhatók. Erre a célra az (I) általános képletű hatóanyagokat alkalmas szerves oldószerekben, oldó­szerkeverékekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldó­szerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek klóro­zott származékai, alkilnaftalinok, ásványolajok önma-35 gukban vagy egyéb oldószerekkel keverve jönnek szá­mításba. Az előzőekben leírt szerekben a hatóanyagtartalom 0,1 és 95% között mozog, emellett azonban repülőgép­pel vagy más alkalmas szórókészülékkel szórva 99,5%-os 40 koncentrációkig terjedő szerek, sőt a tiszta hatóanyagok önmagukban is alkalmazhatók. Az (I) képletű hatóanyagok például a következő alakokban készíthetők el: 45 Porozószerek a) 5%-os és b) 2%-os porozószer elkészítéséhez a kö­vetkező anyagokat alkalmazzuk: 50 a) 5 rész hatóanyag 95 rész talkum; b) 2 rész hatóanyag 1 rész nagydiszperzitású kovasav 97 rész talkum. 55 A hatóanyagokat a vivőanyagokkal összekeverjük és a keveréket megőröljük. Granulátum 60 5%-os granulátum előállításához a következő anyago­kat alkalmazzuk: 5 rész hatóanyag 65 0,25 rész epiklórhidrin 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom