163462. lajstromszámú szabadalom • Diffúziós gázégő

MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 111 RAS Bejelentés napja: 1972. I. 12. (ZA—341) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1976. III. 31. 163462 Nemzetközi osztályozás: F 23 d 15/02 Feltaláló: Zambpn Béla főmérnök, Budapest. Tulajdonos: Zambon Béla főmérnök, Budapest. Diffúziós gázégő í A találmány diffúziós gázégő, amely egy vagy több, a gáz elosztására szolgáló elosztó térrel és az elosztó térből az égő környezetébe torkolló gázkilépő nyílásokkal rendelkezik. A kisebb teljesítményű gázkészülékeknél a diffúziós, 5 azaz színgáz égőket vagy az atmoszférikus, részleges levegőelőkeveréses égőket alkalmazzák. A diffúziós gázégők előnye az egyszerű szerkezeti felépítés, azonban az ismert kiviteli alakok mellett előnyeik csak viszonylag kis fűtőértékű és kis fajlagos leve- 10 gőszükségletű gázfajtáknál használhatók ki. Az atmoszférikus, részleges levegő előkeveréses gázégők az égéshez szükséges levegőnek mintegy 50— 80%-át keverik a gázhoz még az égők kiömlőnyílásai előtt. Ezek a gázégők bonyolultabbak, előállításuk 15 fokozott igényeket támaszt a gyártó üzemmel szemben, s mindezeken túl drágák is. Az ismert diffúziós gázégőknél a teljesítmény fokozásának határt szab az a körülmény, hogy a fúvóka átmérőjének növelése esetén a levegő és gáz keveredése 20 rosszabbá válik, az égés bizonytalan lesz és a reakció befagy. Ha viszont a teljesítményt a gáznyomás növelésével kívánják fokozni, akkor a lángleszakadás veszélye következik be. Ez utóbbi káros jelenség különösen a gázhalmazállapotú szénhidrogének esetében áll elő, 25 ugyanis ezekben a gázokban a szabad hidrogéntartalom kisebb mint a városi gázban s ennélfogva az égési sebességük kisebb. A találmány szerinti gázégő a diffúziós égők előnyeinek megtartása mellett kiküszöböli a korábban említett 30 hátrányokat, így lehetővé teszi a gáznyomás növelését az égő teljesítményének fokozása érdekében anélkül azonban, hogy a lángleszakadás veszélye, a láng stabilitásának csökkenése következne be. Ezt azáltal biztosítja, hogy a megnövelt gáznyomás folytán viszonylag nagy sebességgel kilépő gázsugarakat egymáshoz Hajlóan irányítja és így ferdén ütközteti azokat. Az ütközés következtében a gázsugarak kinetikai energiája lecsökken s ez a körülmény biztosítja a láng stabilitását. A gázkiömlő nyílásokból viszonylag nagy sebességgel kiáramló gáz sugarai a szabadsugarakra érvényes ismert hatások folytán levegőt szívnak magukhoz a környezetből, s a levegővel történő keveredés eredményeként a gázsugarak átlagos összetétele a kiömlési helytől távolodva fokozatosan a levegőben dúsabb összetétel felé tolódik el. Bár az ütközés után a gázsugarak impulzusa jelentősen csökken, azonban a forró égéstermékek kisebb sűrűsége, valamint a részben vagy teljesen zárt tűzterekben kialakuló felhajtóerő következtében további levegő hozzááramlás történik a gázhalmazhoz. Az adott tűztérhez képest az áramlási viszonyoknak, a nyomási valamint méretadatoknak a megfelelő megválasztásával biztosítható a gázsugarak teljes kiégése, kis légfelesleg esetén is. A gázsugarak egymáshoz képesti iránya, egymással bezárt szöge nagy jelentőségű a stabilizáló hatás valamint a levegőszállítás szempontjából. Egyik határesetben a gázsugarak egymáshoz képesti hajlásszöge 180° lehet. Ilyen esetben az egymással szembe irányított gázsugarak 163462 1