163462. lajstromszámú szabadalom • Diffúziós gázégő

3 163462 4 impulzusa az ütközés után elvileg nullára csökken, levegő csak a felhajtóerő hatására öblíti át az égőt. Másik határeset akkor áll elő, amikor a gázsugarak egymással párhuzamos irányúak. Ilyen körülmények mellett a gázsugarak által az égéshez szállított levegő mennyisége maximális, de a láng stabilizálására nem lehet számítani, minthogy a gázsugarak ütközése nem következik be. A két határeset közötti bármilyen hajlásszögű megoldással az adottságoknak, illetve a követelményeknek megfelelő viszonyok biztosíthatók. A találmány szerinti gázégő számos kiviteli alakban valósítható meg, s ezek mindegyikének lényege, hogy egy vagy több elosztó tere, ezt legalább részben határoló, az égő lángirányú szimmetriatengelyével vagy szimmetriasíkjával szöget bezáró helyzetű, görbe vagy síkokból álló ferde felületei vannak és e ferde felületben vagy felületekben kialakított, a gáz áramlási irányában egymás felé hajló középvonalú gázkilépő nyílásai vannak. A találmány szerinti gázégő egy célszerű kiviteli alakjánál a ferde felülettel koncentrikus helyzetű belső terelőgyűrű és külső terelőgyűrű van alkalmazva. A találmányt a csatolt rajzmellékleteken bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti gázégő egy kiviteli alakjának oldalnézete, részben metszve, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet, a 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját szemlélteti oldalnézetben, részben metszve, a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő felülnézet. Az 5. ábra egy további kiviteli alakot tüntet fel oldalnézetben, részben metszve, a 6. ábra pedig az 5. ábrának megfelelő felülnézet. A 7—10. ábrák egy-egy további kiviteli alakot szemléltetnek keresztmetszetben. Az 1. és 2. ábrán szereplő kiviteli alaknál a találmány szerinti gázégőnek gyűrűszerűén kialakított 2 elosztó tere van és ezt részben a kúppalást alakú 7 ferde felület határolja. A 7 ferde felületben vannak kialakítva az 1 gázkiömlő nyílások úgy, hogy a szemben levő 1 gázkiömlő nyílások középvonalai egymással szöget zárnak be. Az égőhöz a 4 nyíl értelmében a 3 belépő csonkon keresztül történik a gáz vezetése. A 2 elosztó tér belső palástjával koncentrikus helyzetű 6 belső terelőgyűrű van az égőbe illesztve, míg az égő kiömlő oldalán az 5 külső terelőgyűrű foglal helyet. Az 5 és 6 terelőgyűrűk a gáz és levegő részleges előkeverését biztosítják. Az 1 gázkiömlő nyílásokon át kiáramló gáz sugarai a középvonalaikkal szemléltetett irányban haladva egymással szög alatt találkoznak és e szög nagyságától függően többé vagy kevésbé csökkentik egymás impulzusát. Az égéshez szükséges levegő beáramlását a 2 elosztó tér belső D átmérőjének megfelelő megválasztásával lehet befolyásolni, míg az 1 gázkiömlő nyílások egymástól való távolságát meghatározó Dj átmérő változtatásával az ütközés energiáját és ennek folytán a láng stabilitását lehet befolyásolni, továbbá az 1 gázkiömlő nyílások méretének és számának helyes megválasztásával a lángkép, illetve lángalak tehető optimálissá. A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli alak a találmány szerinti gázégőnek az 1. és 2, ábrán szereplő kivitelével , lényegében azonos. Az eltérés csak a teíelőgyűrük vonatkozásában van, ugyanis a 3. és 4. ábrán szereplő kiviteli alaknál e terelőgyűrűk nem kerültek alkalmazásra. Az 5. és 6. ábrák a találmány szerinti gázégő olyan 5 kiviteli alakját tüntetik fel, amelynek felülnézeti alakja hosszúkás, négyszög alak. Itt a négyszög alakban vezetett 2 elosztó térnek szintén az öt részben határoló 7 ferde felületei vannak, és ez a ferde felület sík szakaszokbólvan összeállítva. A7ferde felületnek csak a hosz-10 szabbikai vannak ellátva az 1 gázkiömlő nyílásokkal. Ennél a kiviteli alaknál is az egymáshoz képest szög alatt hajló gazsugarak állanak elő és ezek egymással ütközve lecsökkentik egymás impulzusát. 15 Az előbb ismertetett kiviteli példához hasonlóan kialakítható olyan égő is, amelynek felülnézeti alapja ellipszis vagy más nyújtott geometriai alakzat. Az eddig ismertetett kiviteli alakok olyan égőkre vonatkoztak, amelyeknél a 2 elosztó tér egyetlen össze-20 függő tér volt. A 7—10. ábrákon szereplő kiviteli alakok olyan gázégőkkel kapcsolatosak, amelyeknél több 2 elosztó tér van, jóllehet ezek a táplálás szempontjából egymással össze lehetnek kapcsolva. 25 A 7. ábrán bemutatott égőnél három egymással párhuzamos tengelyű, körkeresztmetszetű 2 elosztó tér van alkalmazva és a 2 elosztó terek palástjai képezik a 7 ferde felületeket, amelyekben az 1 gázkiömlő nyílások vannalc kialakítva. 30 A 8. ábrán bemutatott kiviteli alak az előbbitől csupán abban tér el, hogy körkeresztmetszetü elosztó terek helyett hatszög keresztmetszetű 2 elosztó terek vannak alkalmazva. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál négyszög kereszt-35 metszetűek míg a 10. ábra szerinti megoldásnál háromszög keresztmetszetűek a 2 elosztó terek. A 7—10, ábrákon bemutatott kiviteli alakok úgy szerelhetők a tűztérbe, hogy azok esetleg hossztengelyük körül elfordíthatók és ezáltal megváltoztatható az az 40 a-szög, amelynek az ütközés szempontjából nagy jelentősége van. Az egymással szemben levő 1 gázkiömlő nyílások középvonalai egy síkban lehetnek, de kialakíthatók 45 ezek a nyílások úgy is, hogy középvonalaik egymáshoz képest el legyenek tolva. A találmány szerinti gázégő az ismert kialakítású diffúziós gázégőkhöz képest az egyszerű szerkezeti felépítés megtartása ellenére kedvezőbb hatásfokot biztosít, fokozza a láng stabilitását és általa nagyobb égőteljesítmény biztosítható azonos méretek mellett is. Szabadalmi igénypontok: 1. Diffúziós gázégő, különösen háztartási gázfogyasztókhoz, azzal jellemezve, hogy egy vagy több gázt, vagy gáz—levegő keveréket elosztó tere (2) van, és egy elosztóteret legalább részben határoló, az égő lángirányú 60 szimmetriatengelyével vagy szimmetriasíkjával szöget bezáró helyzetű, görbe vagy síkokból álló ferde felülete (7) van és e ferde felületben vagy felületekben kialakított, a gáz áramlási irányában egymás felé hajló középvonalú gázkilépő nyílásai (1) vannak. 65 2. Az 1. igénypont szerinti gázégő kiviteli alakja, 2