163431. lajstromszámú szabadalom • Bitumenfuvatási eljárás és berendezés az eljárás foganatosítására

. 3' beadagolt anyag minőségétől vagy az előállítandó kész­terméktől függően a reakciófeltételeket változtatni kell. Az a) pont alatt ismertetett légelosztási módszer esetén azonban a fúvatólevegő mennyiség megváltoztatása op­timális légelosztás megtartása mellett csak megfelelő átépítéssel mint pl. a fúvókakeresztmetszetek vagy fú­vókaszámok megváltoztatásával lehetséges. A találmány a b) pont alatt ismertetett keveréssel tör­ténő légelosztásból indul ki. A mechanikus keveréssel elérhető átlagos fúvatólevegő buborék átmérő folyadék­nak levegővel történő gázosításánál Calderbank: „The Interfacial Area in gasliquid contacting with mechanical agitation" (Transaction institution of chemical engi­neers, Vol. 36, 1958. P. 444) szerint C • a0-6 dB i=— . ahol C egy berendezéstől függő konstans, a a folyadék felületi feszültsége, L a keverőmű teljesítményfelvétele, V a diszpergációs térfogat és gDis a diszperziós sűrűség. Tekintettel arra, hogy meghatározott bitumen minő­ségnél és meghatározott reakcióhőmérsékletnél a a felületi feszültség adott, és a QDis diszperziós sűrűség meghatározott fúvatólevegő mennyiségnél egy adott értéket vesz fel a fennmaradó, a levegőfúvókeresztmet­szetet befolyásoló paraméter, a keverőteljesítmény fel­vétel L, ill. a diszpergációs térfogat V. A lehető nagy fajlagos felület, ill. az azzal egyértelmű lehetőleg kicsi levegőbuborék átmérő dB1 elérése céljából vagy az L-t kell igen nagy, vagy a V-t kell igen kicsi értéken tartani. A találmány feladata lehető kis légbuborék átmérő biztosítása a diszpergáló volumen megfelelő csökkenté­sével anélkül, hogy ezáltal a berendezés teljesítménye és a készre fúvatott bitumen minősége hátrányos változást szenvedne. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy a be­vezetőben ismertetett eljárásnál csak a levegőben gaz­dag felemelkedő részáramot keverjük, ami által a keve­réshez szükséges teljesítmény lényegesen kisebb, mivel a kisebb diszpergációs volumenhez szükséges munka megfelelően kisebb anélkül, hogy az átlagos buborék­átmérő dB1 nőne. Dacára a lényegesen kisebb levegő­felhasználásnak olyan végterméket kapunk, amelynek minősége azonos az eddigi eljárások végtermékének minőségével. Ennek az okai a következők. A bitumenben diszpergált mindegyik levegőbuborék a bitumen és a levegő közötti sűrűség különbség kö­vetkeztében többé vagy kevésbé gyorsan a diszperzió­felületre igyekszik. Eközben hátsó oldalán bitument visz magával. Amikor a levegőbuborék a diszperzió felületén szétpukkad, a levegőmentes bitumen újra le­felé áramlik. A reaktorban hat különböző áramlási zónát lehet találni. Az egyik a turbulens levegőmentes, ill. levegőszegény lefelé irányuló áram a keverőmű ha­tástartományában a reaktor belső fala mentén, egy tur­bulens, légbuborékokat tartalmazó központosán fel­felé irányuló áram a keverőmű hatótartományában, egy irányított központos felfelé irányuló áram a keverőmű által létesített levegőtartalmú diszperzióból, egy irányí-4 tott lefelé irányuló áram légszegény, ill. légmentes bi­tumenből a reaktor belső fala mentén, és egy irányítat­lan turbulens levegőtartalmú áram az említett irányí­tott felfelé tartó áram és az említett irányított lefelé 5 tartó áram határfelületén. Világos azonban, hogy legalább az elsőnek említett zónában, azaz a levegőmentes turbulens lefelé irányuló reaktor belső fala melletti áramban az elosztási, azaz a keverési energia elveszett energiát jelent. A találmány sze-10 rinti eljárással, amelynél lényegében csak a levegőben gazdag, felfelé irányuló részáramok, azaz a turbulens légbuboréktartalmú központos felfelé irányuló áramot keverjük, minden felesleges hatást nem eredményező keverőmunka ki van küszöbölve. 15 Előnyösen a levegőben gazdag lefelé irányuló rész­áramot a levegőben szegény, ill. levegőmentes részáram­tól különösen a keverőtartómányban leválasztva ve­zethetjük. Ezáltal a keverendő térfogat térbelileg meg­felelően korlátozva van, ami által változatlan légbuborék 20 nagyság mellett a keverőmunka csökken. A találmány szerinti berendezést, amely beépített keve­rőművel van ellátva, az jellemzi, hogy a keverőmű egy, a két részáram elválasztására szolgáló diszpergáló edényben van elrendezve és a fúvatólevegő vezeték a f úvatóreaktor-25 ba a diszpergáló edény tölcsérszerűen felfelé futó fe­nekében kiképzett átlépőnyílás alatt torkollik. Előnyö­sen a keverőmű közvetlenül az átlépőnyílás fölött lehet elrendezve, ami különösen jó keverési effektust biztosít. Kísérletekből adódott, hogy a fúvatási folyamat szem-30 pontjából döntő diffúziós folyamatok majdnem teljes egészében a turbulens légbuborék tartalmú központos felfelé irányuló áramban a keverőmű hatótartományában játszódnak le, míg a turbulens levegőszegény, ill. levegő­mentes lefelé irányuló áram, valamint az irányított 35 levegőszegény, ill. levegőmentes áram a reaktorfal mentén és végül az irányítatlan levegőtartalmú áram az irányított felfelé és lefelé menő áram határfelületén ki­mondottan holt teret jelentenek a reakció szempontjá­ból. A találmány egy további kialakítása szerint több 40 koaxiálisán egymás fölött elrendezett falaikkal egymás­hoz csatlakozó diszpergáló edények lehetnek, tölcsér­szerűen fölfelé futó fenekükön kiképzett átlépőnyílások­kal és mindegyik diszpergáló edényben egy keverőmű van elhelyezve és a keverőműveknek közös hajtótengelye 45 van. Ezáltal a reakció szempontjából holt zónák majd­nem teljesen kiküszöbölhetők és így a reaktor teljesít­ményejelentősen növekszik. A találmány szerinti berendezést két kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. 50 Az 1. ábrán 1-gyel egy hengeres fúvatóreaktór és 2-vel annak fölső részéről kiinduló levegőélvezető csatorna van jelölve. A reaktor 3 fenekén 4 beadagoló­nyílás van kiképezve, amelyen keresztül a kezelendő 55 anyagot, azaz a tetszés szerinti keménységű kőolajbitu­menné átalakítandó lágy kőolaj desztillációs maradékot a reaktorba szivattyúzzuk. A fúvatott anyag elvezetése ugyancsak a 3 fenéken kiképzett 5 elvezetőnyíláson ke­resztül történik. 6-tal az 1 reaktor alsó részében tor-60 kolló fúvatólevegő vezeték van jelölve, amelynek 7 vége fölött diszpergáló turbinaként kialakított 8 keverőmű helyezkedik el. A 8 keverőmű 9 tengely révén van hajt­va. Az 1 reaktor alsó részén a, b részáramok elválasz­tására szolgáló, a 9 keverőműtengellyel koaxiális 10 65 diszpergáló edény van elhelyezve, amelynek tölcsér-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom