163421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőrelágyuló vékony műanyag film húzására és rostosítására

3 163421 4 A találmány szerinti eljárás nagyon előnyösen alkalmazható minden olyan esetben, amikor a filmet szálakká, rostokká alakítjuk, függetlenül attól, hogy maguk a szemcsék megmaradnak-e a szálas anyagon vagy ezeknek csupán hatása marad meg a szálakká alakított filmanyagon és maguk a szemcsék a műveletek során valahol leválnak a film anyagáról. A találmány révén használható terméket állíthatunk elő akkor is, ha a filmet csak utólag, vagyis nem közvetlenül a szemcsék felülete után szálasítjuk. A találmány szerint, illetve a találmány szerinti eljárás révén például a következő anyagféleségek állíthatók elő: a) Két anyagból összetett szálas anyag. Ilyen anyagoknál a szálasított anyagban szemcsék vannak és ezek olvadáspontja például alacsonyabb a film anyaga olvadáspontjánál, miáltal megkönnyítik a szálasított anyagból készített, nem szőtt textiláru kötését. b) Egy anyagkomponensből álló szálasított anyag. Az ilyen esetekben már nincsenek szemcsék a szálasított anyagban, azonban ezek alkalmazásának hatása megmarad például abban, hogy befolyásolják azt a módot, ahogyan a szálasítás végbemegy, befolyásolják a szálasított anyag külső megjelenését, kezelését stb. c) Nem szálasított anyag. Az ilyen anyag természetesen lehet az előző a) és b) bekezdésekben ismertetett minőségű (szálasítás előtti minőség) és nagyon használható tulajdonságokkal rendelkezhet ebben az alakban is, mint például papír jellegű műanyag film. A találmány szerinti eljárásnak különböző foganatosítási módjai alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárást részleteiben a találmány foganatosítására szolgáló berendezés rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló egyik példaképpeni berendezés oldalnézeti vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés kiegészítő részét szemléltető vázlat. A 3. ábra az 1. és 2. ábrákon vázolt berendezéskivitel egy részének nagyított méretarányú vázlata. A 4. ábra a 3. ábrához hasonló oldalnézeti vázlat. Az 5. ábra a 3. és 4. ábrákon vázolttól eltérő kivitelű megoldást szemléltető vázlat. A 6. ábra egy további példaképpeni kivitel elvi vázlata. A 7. ábra egy újabb kivitelt szemléltető vázlat. Az 1-3. ábrákon vázolt példaképpeni berendezéskivitelnél egy 50,5 mm átmérőjű, három részes csigás 10 csőprésből polipropilén műanyagot sajtolunk ki. A 10 csőpréshez 11 sajtolószerszám van erősítve, amelynél a résméret 508X0,056 mm. A három egymást követő csőprésrész hőmérséklete a következő: Első rész 240 °C Szerszámfej 270 °C Második rész 250 °C Harmadik rész 260 °C Szerszám-szájnyílás 270 °C A csőprésből kinyomott, kiáramló film a rozsdamentes 13 és 14 hűtőhengerek közé jut, amely hűtőhengerek felületi hőmérséklete ezeken keresztüláramoltatott víz és hőfokszabályozó révén változtatható. A hőmérséklet és vízáramlás szabályozását a rajzon nem látható készülék révén végezzük. Az olvadt, extrudált filmet 15 levegőkés, levegősugár révén hozzuk az első, 13 hűtőhengerrel szoros érintkezésbe. A 15 levegőkés légsugarat bocsát a filmre és e légsugár a filmet a 13 hűtőhengerrel érintkező helyzetbe nyomja. A 13, 14 hűtőhengerek elhagyása után a 12 film megkerüli a 16 nyújtó és/ vagy szétterítő rudakat, amelyek a filmet lapos síklap állapotban tartják. A szétterítő rudak terében a film széleit egy megfelelő szerkezet révén levágjuk. A filmet 17 hőlégkamrán keresztül, két csoport 18 és 19 henger között húzzuk át, amelyek közül a 19 hengerekből álló csoport hengereinek felületei nagyobb sebességgel forpgnak. A 19 és 18 hengerek felületeinek forgássebessége közötti viszony határozza meg a húzás mértékét és e viszony általában 8:1 körüli. A hőlégkemence hőmérséklete általában 150 °C. A megnyújtott film a 20 szálasító készülék csapos hengerei fölött halad el és az eredményként nyert szálas anyagot vagy 21 fátyol-szalagot 22 kikészítő szerkezet révén beszórjuk, kívánt végállapotra hozzuk és 23 térben gyűjtjük össze. A 20 szálasító készülék révén végzett szálasítás előtt egymással össze nem függő szemcséket juttatunk a film egyik vagy mindkét felületére. A szemcséket még az előtt juttatjuk a filmre, mielőtt ezt húznánk, és a szemcséket akkor visszük fel, amikor a film még olvadt vagy félig olvadt állapotban van, mielőtt még a hűtőhengerek révén lehűtenénk. Mint az 1. és 3. ábrákon látható, a szemcsés anyagot 24 rezgő töltőgarat fenekében levő lyukakon keresztül juttatjuk az első, 13 hűtőhengér felületére. A szemcséket a részben olvadt polimer felfogja, azaz a film felülete magára veszi és a szemcsék részben beágyazódnak a felületre, benyomódnak a film egyik felületébe akkor, amikor a film körülfut a hűtőhengeren. A felhasznált szemcsék mennyisége nem lehet olyan nagy, hogy komolyan befolyásolhassa a film hűtésének mértékét (azáltal, hogy a film és hűtőhenger között szigetelő réteget képez). Annak érdekében, hogy az eljárás eredményeként nyert szálak különböző tulajdonságait hozzuk létre, különböző szemcsés anyagok használhatók. Használhatók például színes szemcsék, amelyek a film felületén színhatásokat váltanak ki. A szemcsék lehetnek azonos vagy különböző színűek. Az utóbbi esetben a film felülete sokszínűvé válik. A szemcsék anyaga alacsony olvadáspontú polimer, például kis tömörségű polietilénpor lehet. Meglepő jelenség, hogy alacsony olvadáspontú szemcséket és a húzó hőlégkályhában magasabb hőmérsékleteket alkalmazva sem lépnek fel nehézségek. Ennek magyarázata, hogy a szemcsék mátrixába levegő helyezkedik el, amely a szükséges hőszigetelést biztosítja és így megakadályozza, hogy a részecskék, illetve szemcsék szabálytalan gömböcskékké alakuljanak át vagy teljesen összeolvadjanak. Ilyen szemcsékkel olyan szálak állíthatók elő, amelyek felületének legalább egy részén alacsonyabb az olvadáspont, mint a többin, és így képessé válik a szál arra, hogy nem-szőtt textilgyártmány alakjában ezek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2